Megszólaltak az egri és mátrai borászok: nincs mese, hamarosan árat kell emelniük

Hegyvidéki léptékű, azaz hazai viszonylatban a legmagasabban fekvő ültetvények alkotják a Bükk és a Mátra közös, 13 ezer hektáron elterülő borrégióját. Három borvidék, a Bükki, az Egri és a Mátrai borvidék területe tartozik ide, igen változatos szőlőfajtákkal, a leánykától a cabernet-n át a traminiig - írta meg a HelloVidék. A Felső-Magyarország borrégió egyedisége, hogy az ültetvények általában 200-300 méteren találhatók magas fennsíkon vagy a hegyek lankás oldalában, a Nagy-Eged-hegy oldalában pedig 500 méteres magasságban terem szőlő. Ebből következően a borrégió klímáját az Északi-középhegység befolyásolja és védi a betörő szelektől. Hegyvidéki talajok jellemzik, mint a vulkáni eredetű riolittufa, andezit, lösz, illetve barna erdőtalajok.

Ebben a borrégióban is megtapasztalták a pincészetek az országosan jellemző terméskiesést, ki jobban, ki kevésbé. Idén átlagosan mintegy 20%-kal lett kevesebb szőlő, ugyanakkor a borászok elmondása szerint ez a szőlő minőségében pozitívan köszönt vissza, és összességében mind mennyiség, mind minőség tekintetében jónak lesz nevezhető az idei bortermés.

Mátrai borvidék

A Mátrai borvidék, egyrészt hazánk második legnagyobb borvidéke, másfelől egyáltalán nem csak a Mátra lejtőit foglalja magában, de síkvidéki területeket, a Börzsöny keleti hegylábait, Vác és Veresegyház környékét, sőt, még egy budapesti kerület egy részét is. A Mátrai borvidék az ország 22 borvidéke közül a 2. legnagyobb. A legtöbb statisztika 7800 hektárt említ, de az egyre pontosabb felméréseknek köszönhetően a nyilvántartott “szőlő" művelési ágú terület - 2015-ös adatok alapján - közel 6 ezer hektár.

Klímáját tekintve melegebb és szárazabb, mint a hasonló északi borvidékek, hiszen a Mátra vonulata jól védi a vidéket a hideg áramlatoktól. Átlaghőmérséklete a vidéknek 10,5 ºC, tenyészidőben 17 ºC. A borvidéken ritka a fagy és a jégeső, a napsütéses órák száma alig marad el a déli országrésztől, jellemzően 1900-2000 óra. A Mátrai borvidék talaja sokszínű, zömmel mészben szegény, tápanyagban gazdag kötött pannonagyag, vulkanikus andezit, andezittufa, riolittufa. Az erdőirtások után nagy területen agyagbemosódásos barna erdőtalaj, néhol csernozjom, illetve löszös homok.

A Dominium Pincészet 11 hektáron gazdálkodik, és 2019 óta várja a vendégeket, akik a panziójukban akár meg is szállhatnak, ha egy nagyobb bortúrára árkeznének a vidékre, ami látnivalókban is bővelkedik. Az idei év időjárása eredményezett némi terméskiesést, ám ez hatványozottan volt igaz az ökológiai gazdálkodások esetében, mint amilyen ez a pincészet is.

Orbán Dániel, a pincészet ügyvezetője elmondta, hogy sokszínű volt az idei év, de a minőséggel szerencsére nincsen gond, általánosságban magasabb cukorfokkal lehetett szüretelni, érdekes módon azonban sok helyen tapasztalhattak - a fajta függvényében - magas savakat is. A szakember szerint borászati szemszögből összességében jó év elé néznek, még akkor is, ha az ő pincészetüknek 20-30%-os terméskiesése volt, azért, mert mi ökogazdálkodást folytatnak és bioborokat készítenek. Így természetesen az aszály, a lisztharmat okozta gondokkal fokozottan kellett megküzdeniük, arról nem is beszélve, hogy a Dominium Pincészetnek a munkaerőigénye is nagyobb, mivel ők kézzel szüretelnek.

A szőlészetekben, borászatokban nem okozhat fennakadást a vírushelyzet, ott a munkálatok nem állhatnak meg, a szőlőt a pincészetek által preferált időpontban le kell szedni, fel kell dolgozni. Ez meg is történt rendre idén, de van olyan fajtaszőlő, amelyiknek még javában folyik a szüretje. Paraméterekben, ízanyagokban nagyon szépnek ígérkezik az évjárat, a szőlő elvileg hozni fogja legalább az eddig megszokott borminőséget a borrégióban, de ezt a borászok szerint majd egy-két év múlva, a kiforrott, beérett bor megkóstolása után lehet majd százszázalékosan kjelenteni. A szőlő minősége mindenesetre jobb volt, mint tavaly.

- mondta el Orbán Dániel.

A szakember elmagyarázta, hogy a legjellemzőbb boruk a Syrah, a fehérborok közül pedig a rajnai rizling, a chardonnay, a sárga muskotály és a furmint emelendő ki. De foglalkoznak különleges fajtákkal is, mint például a Tempranillo - ez a szőlő a világon a negyedik legelterjedtebb kékszőlőfajta, főleg Spanyolországban termesztik - vagy a Feketeleányka, de megjelenik a repertoárukban a Cabernet Franc, Merlot és a Turán is.

Orbán Dániel szerint a magyar borok reputációján van mit javítani országosan, a mátrai borokra pedig ez különösen igaz, hiszen az Egri borvidék árnyékában korábban elhomályosodtak a bortérképen. A mátrai borok egyre jobb helyet foglalnak el az országos rangsorban, és a Dominium Pincészetnek is volt már arany, ezüst minősítése, de ők nem igazán járnak borversenyekre, a natúr borok ugyanis nehezebben veszik fel a versenyt a technológiával, ők pedig 100%-an megvalósítják az ökológiai szemléletet. A pincészetet a visszajelzések alapján egyre szélesebb körben kezdik megismerni, de a cél az évről évre történő fejlődés, a boraik minél több emberrel való megismertetése.

A szakember szerint sokan talán nem is tudják, hogy a Mátra az ország legnagyobb borexportálója a 22 borvidék közül, kamionokban viszik innen a borokat a szomszédos országokba, persze nem a csúcskategóriás palackozott minőséget, hanem a jó közepes kategóriájút Szlovákiába, Csehországba, Lengyelországba többek között. Ahogy Orbán Dániel fogalmazott, itt is a multik uralják a piacot, és ahogy minden ára növekszik körülöttük, úgy ez az áremelkedés természetes lenne a borászatokban is, de egyelőre nem emelhetnek az áraikon, kivéve néhány prémium kategóriás terméket, ami most jön be a kínálatunkba, mint például a Chardonnay Batonnage.

- sorolta Orbán Dániel.

Egri borvidék

A borvidék nyugati része már-már a Mátra árnyékában van, míg a keleti oldalon hirtelen vágja el egy mesterséges vonal a szomszédos Bükki borvidék teljesen hasonló adottságú területeitől, így a borvidék turisztikai bemutatása sem a legegyszerűbb. Az viszont biztos, hogy Eger városa és a vidék fürdői, a környező túraútvonalak és látnivalók bőséges kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak mindenkinek.

- jelentette ki Gál Tibor, a Gál Tibor Pincészet borász tulajdonosa.

A Gál Tibor Pincészetnél 32 hektáron gazdálkodnak, és júniusban a szőlőjük egyötödét elvitte a jégverés. Borászatuk kiemelt bora az Egri Bikavér, valamint a Bikavérnek a különböző dűlő szelekciói. Meggyőződésük, hogy a borversenyek zöme nem az egyedi minőségek felfedezéséről szól, hanem az extrém karakterek kizárásáról, ami gyakran akár termőhelyi karakter is lehet. A szakember szerint versenyek nem egy egzakt bort díjaznak, hanem a nevezett borok bizonyos százáléka távozik éremmel. A nevezési díjak magasak, talán a verseny szervezői érdekeltek abban, hogy a díjaknak köszönhetően sokan újra nevezzenek évenként.

- mondta Gál Tibor.

A Gál Tibor Pincészetnél alacsony tőketerheléssel dolgoznak, és arra pozicionálják magukat, hogy magasabb színvonalú borokat készítsenek. Különösen népszerűek a fúziós boraik, az egri csillag és az egri bikavér házasításából származó borkülönlegeségük az egyik legkedveltebb és ebből adódóan a legkelendőbb is. 65 féle szőlőfajtájuk van, és ahogy az egész borvidéken, náluk 60%-os a kék-, és 40%-os a fehérszőlő aránya, tehát terem itt bőven fehér fajtaszőlő is, ahogy fehérbort is készítenek, nem csak vöröset, a közhiedelemmel ellentétben.

Egy másik, a neve elhallgatását kérő borász is elmondta, hogy idén 20-30%-kal kevesebb szőlő termett, de minőségben jó lett az év, nem volt gond a mustokkal. A cabernet sauvignon a birtokboruk, minden évben ez terem a legjobb minőségben náluk, és a pincéjükbe betérő vevők is ezt szeretik a legjobban. De az ő gazdaságuk itt kicsinek mondható, mindössze 5,5 hektáron termesztenek szőlőt.

Bükki borvidék

A borvidék bizonyos értelemben az Egri borvidék folytatása, legalábbis a nyugati részén, ahol Bükkzsérc és Cserépfalu Szomolyával illetve Noszvajjal határosak. A másik irányban viszont bőven túllép a névadó hegység, a Bükk határain, fel egészen a Sajó völgyéig, a megyaszói dombokig, mi több, egy apró pontban az ukrán határig, ahol már közelebb vannak a kárpátaljai borászatok, mint mondjuk a miskolciak. A hegyek túrázni csábítanak, a völgyekben apró gyógyfürdők bújnak meg, a domboldalakon szőlő zöldell és pincék várják a betérőt.

A borrégió borászai abban egyetértenek, hogy hazánk borainak nagyobb lehetne a híre a minőségük fényében, de ezen még sokat kell dolgozni, hiszen a nagy történelmi borvidékek borai mellett kevesen ismerik a mi borainkat, ami annak is köszönhető, hogy elárasztja a világot az olcsó chilei, argentin és dél-afrikai bor, ami bár minőségileg jóval gyengébb minőségű a magyar boroknál, de sokkal olcsóbb, és a laikus borfogyasztók tetszését az édes ízük is elnyerheti, aminek semmi köze a minőséghez, ahogy azt minden minőségi borélvező jól tudja.