agrarszektor.hu • 2022. január 1. 12:30
Egészséges talaj nélkül nincsen egészséges termés, talajaink állapota azonban egyre csak romlik a klímaváltozás és a nagyipari termesztés miatt. Az intenzív, kémiai input anyagokra alapozott művelés alatt álló területeken a talajban élő hasznos szervezetek csökkenésével pedig megnő a veszélye a talajból eredő károsítók felszaporodásának. A leromlott talajokon a víz és szél okozta erózió már a csekély lejtésű területek termőrétegét is veszélyezteti.
Az egészséges, jó szerkezetű talajok jobban ellenállnak a víz és a szél romboló hatásának, valamint az ép talaj táplálékhálózata nem engedi egyik talajlakó élőlényt sem túlszaporodni. Az úgynevezett talajegészség már csak ezért is rendkívül fontos a mezőgazdaság, és közvetve mindannyiunk jövője szempontjából - írja a HelloVidék. De mit tehetünk gazdálkodóként, hobbitermesztőként, vagy éppen vásárlóként talajaink egészségének visszaállítása és megőrzése érdekében? Alábbi cikkünkből most kiderül.
1. Ismerjük meg a talajunkat, válasszuk ki a legmegfelelőbb termesztés-technológiákat!
Minden talaj más, és az adottságaihoz igazodó művelést, tápanyag-gazdálkodást és termesztett növényeket igényel. Jó befektetés a talajunkkal kapcsolatos információk gyűjtése és alkalmazása. Ha legalább egy talaj tápanyagvizsgálat rendelkezésünkre áll, már az is sokat elmond a talajunkról, használjuk, értelmezéséhez kérjünk bátran szakértői segítséget!
2. Használjunk komposztot!
A komposztról ódákat lehetne zengeni, rendszeres alkalmazása növeli a talaj szervesanyag-tartalmát, valamint a talajban élő mikrobák sokféleségét és mennyiségét. Emellett csökkentheti a talaj eredetű kártételek előfordulását, és általában véve egészségesebbé teszi a talajt.
3. Vessünk takarónövényt vagy hagyjunk szármaradványt a felszínen!
A talajtakarás védelmet nyújt a termőréteg számára a naptól, az eső ütőerejétől, a széltől, a fokozott párolgástól. Nem engedi felforrósodni a talajt nyáron, ezzel óvja a talajban lakó élőlényeket. Megfelelő gépekkel akár a területen hagyott mulcsba is vethetünk.
4. Csökkentsük a talajművelést és rendszeresen változtassuk a művelés mélységét!
Fontos, hogy talajműveléskor ne legyen a talajunk se túl nedves, se túl száraz. A gyakori, ugyanabban a mélységben végzett talajművelés tömörödött réteg kialakulását eredményezi, hosszútávon a talaj leromlását segíti elő. Ezzel szemben a helyesen végzett, csökkentett talajművelés megőrzi a talaj szerkezetét és javítja a vízgazdálkodását.
Mit tehetünk kiskerttulajdonosként vagy vásárlóként?
- Örök igazság, hogy a pénzünk szavaz. Amikor élelmiszert vásárolunk, azzal nemcsak egy adott céget/termelőt, de az adott termesztési technológiát is támogatjuk. Ezért fontos, hogy például a bolti bevásárlásnál figyeljük a különféle termékmegjelöléseket, piacozáskor pedig érdemes beszélgetni a termelőkkel.
- Próbáljunk meg olyan termékeket vásárolni, amelyek fenntartható gazdálkodásból származnak! Ha tanúsított ökológiai gazdálkodásból származó terméket választunk, biztosak lehetünk abban, hogy olyan szempontok is érvényesülnek, amelyek hozzájárulnak a talaj védelméhez.
- Ha van saját kertünk, akkor termesszük meg magunknak a zöldségeket, gyümölcsöket, fűszereket. Így nemcsak pénzt spórolhatunk, hanem sokkal finomabb és egészségesebb élelmiszerek kerülhetnek az asztalunkra. Ráadásul kertészkedés során alkalmazhatunk különféle talajvédelmi módszereket: ássunk kevesebbet, takarjuk a talajt, illetve mulcsozzunk!
- Komposztáljunk! Háztartási hulladékunk harmadát szerves hulladék teszi ki, aminek komposztálásával természetes úton tehetjük termékenyebbé talajunkat. Ha van kertünk, akkor alakítsuk ki saját komposztálónkat, ha pedig társasházban élünk, akkor gyűjtsük a szerves hulladékot, és vigyük el a legközelebbi közösségi komposztálóba!
- Gondozzuk vegyszermentesen a kertet! Azzal, hogy csökkentjük, vagy elhagyjuk a szintetikus növényvédő szerek használatát, nemcsak a saját egészségünknek, de a talaj egészségének is jót teszünk.
- A mélymulcsos módszer nem más, mint a talaj felszínen történő komposztálás. A kirakott takaró maximális vastagsága az első évben nem lehet több 80 centiméternél, és nem lehet kevesebb ötven centiméternél. A takaró összetételét úgy kell megválasztanunk, hogy a nyers és rostos humuszképzők megfelelő keveréke biztosítsa az optimális nitrogén-szén arányt (1:35).