agrarszektor.hu • 2022. január 10. 12:15
Nagyon egészséges, olcsó és sokszínű növény, ráadásul ilyenkor, a téli időszakban és kora tavasszal, amikor friss zöldségekből még csekély a felhozatal, kifejezetten ajánlatos a fogyasztása. Ám mindezek ellenére roppant kevés figyelmet kap a sárgaborsó, nem is eszünk belőle eleget. De, hogy milyen árban juthatunk hozzá, hogyan és hol termesztik, illetve miért lenne érdemes többet fogyasztanunk belőle, az az alábbi cikkünkből kiderül.
Az első és legfontosabb, amit a sárgaborsóról tudni érdemes, hogy valójában nem egy különálló növényfaj vagy termés, hanem a zöldborsó (Pisum sativum) hántolt, szárított és felezett magjából készülő növényi ételkészítmény. Tehát ugyanazon bokron terem, mint zöld társa, csak ez szárított és felezett, így tartósítják, hogy legyen télen is elérhető egészséges, növényi vitaminforrásunk - írja a HelloVidék.
De akkor miért nem zöld?
A hasítási folyamat során a borsószemeket előbb megszabadítják a növény hüvelyborításától és ezután a külső halvány héjazatuktól is, ezért lesz sárga a színe. A borsó a betakarításkor még kerek, de a szárítás és a tisztítás során két lencse formájú részre esik szét természetes módon, ez tulajdonképpen a két sziklevél. Pont ezért száraz borsónak és feles borsónak is nevezik.
Jelentősen visszaszorult a termesztése
A sárgaborsó-termesztése hazánkban, hasonlóan az újévi bőséget hozó lencséhez, az utóbbi években háttérbe szorult - tudatta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A NAK adatai szerint az elmúlt 4-5 évben a termőterülete megfeleződött: 2017. évi termőterület még 2153 hektár volt, 2019-ben 1735 hektár, míg 2021-ben már csak 1135 hektár. A hazai sárgaborsó nagy részét egyébként Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Békés megyében termelik. Az országos hektáronkénti termésátlag évjárattól függően 2-3 tonna kötött mozog. A 2021. évi termés - 2,3 tonna/hektár átlaggal - 2610 tonna volt. A termelés csökkenésével együtt az importmennyiségek megduplázódtak (2017. évben 2337 tonna, míg 2020-ban már 4702 tonna volt). Az export (melynek nagy része re-export) pedig 3000-4000 tonna között alakult. A hazai fogyasztás viszonylag meglehetősen stabil, 3500 tonna körüli mennyiséget jelent, ami nagyságrendileg 30-40 dkg/fő/év fogyasztásnak felel meg. Ez azonban rendkívül alacsonynak mondható egy ilyen olcsó és rendkívül egészséges növényből.
Ezért kellene beiktatnunk az étrendünkbe
A sárgaborsót a világ legegészségesebb táplálékai között tartják nyilván. Nem is csoda, hiszen képes szabályozni a vérnyomást és a koleszterinszintet, magas a rosttartalma, emellett remek B1- és B2 vitaminforrás, bővelkedik pantotén savban, biotinban, folsavban, E-vitaminban. A többi hüvelyeshez hasonlóan ásványi anyagokban is kiemelkedően gazdag: kálium, kalcium, magnézium, vas, cink, foszfor és mangán is bőségesen van benne. A benne található izoflavin, egy természetes ösztrogénként viselkedő vegyület, ami a mell- és prosztatarák kialakulásának esélyét is csökkenti. Emellett sok proteint és kevés zsírt tartalmaz, a belőle nyert fehérje segíthet csökkenteni a vérnyomást és megelőzni a krónikus vesebetegséget.
Hihetetlenül olcsó
Egyébként az infláció, vele az áremelkedés a száraz hüvelyeseket sem kíméli, a tavalyi évben összességében 11,6%-kal nőtt az áruk. Ehhez képest is a sárgaborsó vagy felesborsó ott hever minden közért polcán, zöldségeseknél, piacokon kimérve is kapható. Olcsóságban szinte bármilyen más élelmiszer-alapanyagot lepipál. Online webáruházakban is 400-500 grammos kiszerelésben 200 forint alatt (160-199 forintért) már beszerezhető.