Egyre több magyar gazda mond le erről a gyümölcsről: sorra tűnnek el az ültetvények

A FruitVeB becslései szerint a magyarországi zöldség-gyümölcs ágazatokban összesen mintegy 140 ezer főállású dolgozik, a részmunkaidős vagy szezonális munkásokkal együtt azonban 200-250 ezer embernek ad munkát - tudta meg az Agrárszektor Apáti Ferenctől. Hozzátette, a kertészeti munkák legalább középfokú szakképesítést igényelnének, de az esetek 80-90 százalékban betanított munkással kell beérjék a munkáltatók, ráadásul még belőlük is hiány van. Az ágazatban uralkodó munkaerőhiányt azonban a külföldi vendégmunkásokkal is egyre nehezebb pótolni, manapság ugyanis már nem vonzó alternatíva számukra a magyar agrárium, és az ukrán, illetve román munkaerő inkább Nyugat-Európában vállal munkát. 

 - közölte a szakember. Beszélt arról is, hogy jelenleg körülbelül 100-150 fős létszámban a távol-keleti - nagyrészt Fülöp-szigeteki, thaiföldi és indiai - munkaerő is jelen van a hazai zöldség-gyümölcs termelő és feldolgozó vállalkozásokban, de nem tartja kizártnak, hogy néhány éven belül több ezerre nő ez a létszám, mert mára gyakorlatilag az egyetlen jelentős tartalék ezen a területen van munkaerő fronton. Kiemelte, ugyanakkor a távol-keleti munkaerőnek csak olyan ágazatokban, illetve vállalkozásokban van létjogosultsága, ahol közel egész éves foglalkoztatást tudnak számukra biztosítani. Hiszen a munkaerőigény időben is eltérő az egyes kertészetekben, mert míg az üvegházak, vagy fóliaházak a decemberi ültetéstől a következő novemberi szezonzárásig folyamatosan, egész évben munkát adnak az embereknek (jellemzően ezek foglalkoztatják az állandó munkaerő zömét), úgy a gyümölcstermesztésben, vagy a szabadföldi zöldségtermesztésben csak néhány hétig, hónapig van szükség sok dolgos kézre, növényápolás, metszés, illetve betakarítás idején - hangsúlyozta Apáti Ferenc.

A robotizálás sem jelent megoldást idehaza, hiszen míg számos más országban már rendszeresen alkalmazzák őket az élőmunka helyett, a magyarországi zöldség- és gyümölcstermesztésben még azokon a területeken is gyerekcipőben jár, amelyekben egyáltalán lehetséges a használatuk. Érdemes azonban kiemelni, hogy a betakarításnál, a metszésnél és a termésritkításnál a munkafolyamatok 70-80, de akár 90 százalékában csak élő munkaerővel végezhető.

A kertészet jövőbeni fejlődésének és a kertészeti vállalkozások fejlesztési terveinek, elképzeléseinek legfőbb gátja ma már a munkaerő-hiány, még az időjárás és a tőkehiány is csak ezután következik - mondta a szakember. A munkaerőhiány területi visszaesést elsősorban a kézimunka-igényes ágazatokban okozott, így például a kajszi és az őszibarack, az alma, a málna, a szeder, valamint a kézi betakarítású szabadföldi és hajtatott zöldségek jelentős, 30-40 százalékot közelítő vagy meghaladó területi visszaesést szenvedtek el az elmúlt évtizedben. Stagnálásra vagy esetleg enyhe növekedésre csak a viszonylag kevés munkaerőt igénylő ágazatok voltak képesek, mint a bodza, a dió, a meggy, a szilva és a totálisan gépesített szabadföldi zöldségek.

Apáti Ferenctől azt is megtudtuk, hogy a magas gabona és olajnövény árak rengeteg gazdálkodót a szántóföldi növénytermesztés irányába motiválnak, ráadásul ez kisebb tőke- és munkaerőigényű, illetve kisebb termelési kockázatú ágazat, mint a szabadföldi zöldségtermesztés. Habár ennek a tendenciának a rövid távú hatásait az elmúlt fél évből még nem lehet számszerűsíteni, de mivel leginkább a csemegekukoricának és a zöldborsónak versenytársa (helyettesítő ágazata) a gabona és olajnövény, a magas árak a csemegekukorica és a zöldborsó árának várhatóan 40-60 százalékos növekedését fogják eredményezni - közölte.