Veres Virág Cintia • 2022. március 2. 06:00
Az elmúlt években mindent lehetett tapasztalni a mezőgazdaságban, csak nyugalmat, kiegyensúlyozottságot és stabilitást nem. Klímaváltozás, állatbetegségek, aszály, tavaszi fagy és persze az "elmaradhatatlan" koronavírus-járvány. Utóbbi az egész világot alapjaiban felforgatta, ez pedig az agráriumra is elmondható. Csakhogy egy példát említsünk: a napraforgó vetésterülete csak Európában durván 9%-kal nőtt, ez többek között a vírusnak köszönhető. Ugyanis, a pálmaolaj termelése jelentősen csökkent, hiszen borzasztóan kézimunka igényes folyamat, a Covid miatt azonban kiestek a termelésből az emberek, ezért az elérhető pálmaolaj mennyisége csökkent, a napraforgóé pedig megnövekedett. De nem ez volt az egyetlen, ami változásokat hozott az agrárium különböző ágazataiban. A felmerülő kérdésekre Tóth Tamás, a Syngenta vetőmag üzletágának marketing vezetőjével kerestük a válaszokat.
Napjaink egyik legizgalmasabb kérdése, milyen új kihívásokkal kell szembenézniük a gazdálkodóknak, a témával kapcsolatban egy biztos: a koronavírus-járvány és a klímaváltozás elképesztő kihívások elé állította a vállalatokat és a termelőket. Az pedig a jövő kérdése, hogy hogyan tudnak majd mindezzel megküzdeni az ágazat szereplői. Azonban van némi fény az alagút végén, ezt a bizonyost fényt a napraforgó jelentheti. Hogy hogyan? A válasz nem is annyira bonyolult!
A tavasz kiemelkedő agráreseménye: Agrárium Konferencia Kecskeméten
Április 6-án rendezi meg Kecskeméten a Portfolio Csoport tavaszi Agrárium 2022 konferenciáját, amely a gazdálkodási évet megalapozó, illetve megerősítő információkat nyújt a hazai agrárgazdaság szereplőinek. A rendezvény bemutatja és részletesen kifejti azokat a legfontosabb jogszabályi, támogatási, piaci, finanszírozási, innovációs és jövedelmezőségi változásokat, amelyek döntően befolyásolhatják az agrárvállalkozások tevékenységeit. A konferencia gyakorlati útmutatással és naprakész információkkal járul hozzá ahhoz, hogy az agrárgazdasági vállalkozások eredményes gazdasági döntéseket hozhassanak. A rendezvény valamennyi üzemméretű gazdálkodónak hasznos tájékoztatást nyújt a 2022-es évet érintő legjelentősebb agrárgazdasági változásokról. Ne hagyja ki az Agrárium 2022 Konferenciát április 6-án Kecskeméten!Az olajipari szektorban például az árak gyors ingadozása jelentősen nehezíti a kiszámíthatóságot. Ezen kívül nehéz megbecsülni a magasolajsavas és linolsavas vetőmagszükséglet arányát. Ez évről-évre változik annak függvényében, hogy a gazdálkodók mennyire váltják a hibrideket, technológiákat. Termesztési oldalról pedig az jelenti a kihívást, hogy hogyan kapcsolják ki a gyomokat és hogyan csökkentsék a szárazság okozta stresszt. A tavalyi évben a hűvös tavasz is váratlan kihívás elé állította a napraforgót, a lassú felmelegedés okozta stresszt nehezen heverte ki egy-két állomány. Ennek ellenére a vegetáció végén, sok helyen a vártnál jobb eredmények születtek.
- fogalmazott Tóth Tamás.
Komoly változásokat hozott magával a koronavírus is
A napraforgó vetésterülete csak Európában durván 9%-kal nőtt a koronavírus miatt, hiszen, a pálmaolaj termelése jelentősen csökkent, mivel rendkívül kézimunka igényes folyamat, a Covid miatt pedig kiestek a termelésből az emberek, ezért az elérhető pálmaolaj mennyisége csökkent, a napraforgóé pedig megnövekedett. A vírus hatására a pálmaolaj termelés visszaesett, ami egyértelműen kedvezett az európai napraforgónak. Jelentősen emelkedett az olaj és a napraforgó termény ára, ami nyilván magával hozta a területnövekedést. Az USDA előrejelzése szerint a globális termelés idén már átlépi az 57 millió tonnát, tíz éve 36 millió tonna termett globálisan. A legnagyobb termelő országok közé Ukrajna, Oroszország, Argentína, Románia, Kína tartoznak.
Magyarország a többiekéhez képest kicsinek számító termőterületéről learatott 1,8 millió tonna körülő termésmennyiségével az előkelő kilencedik helyet foglalja el. Ám, míg a legnagyobb napraforgó-termelő országok átlaga a 2 tonnát sem igen éri el, addig Magyarország termelői már 3 tonna fölé céloznak. A mi előnyünk főként a magas termésátlagokban és a stabilitásban áll. Mint megtudtuk, a Syngentánál elkötelezettek az eredményes napraforgótermesztés iránt, ezért elindították többek között a termelőikkel közösen a "Hogyan érjünk el 6t/ha hozamot" programjukat. Ezen felül a vetőmag előállításuknak köszönhetően megfelelő mennyiségben és minőségben tudták ellátni a termelői igényeket napraforgó vetőmaggal.
Rengeteg a potenciál a napraforgóban - De vajon kihasználjuk rendesen?
- vélekedett a Syngenta vetőmag üzletágának marketing vezetője.
Ez egy egyébként egy fenntartható, hosszú távon is érvényes modell, ami nem nélkülözi az EU mezőgazdasággal kapcsolatos új irányelveit sem. Rövidülnek a szállítási idők, és az útvonalak, kevesebb az energia költség, rövidül a fogyasztó és a megtermelt élelmiszer közötti távolság. A napraforgónál az egy hektárról betakarított nagyobb mennyiséggel sokat nyerhet az élelmiszergazdaság.
Milyen hatással lehet a járvány 2022-ben a vetőmagágazatra?
A kérdés bizony nem egyszerű, hiszen igaz ugyan, hogy talán 2022-ben végre kikeveredünk a vírus okozta egészségügyi válságból, azonban a gazdasági hatások biztosan velünk maradnak még egy ideig - ez sajnos a vetőmag szektort sem kerüli el. Tóth Tamás lapunknak elmondta, hogy jelentősen emelkednek a termelés költségei, az energia, logisztika, munkaerő, input költségek mind drágábbak lesznek. Egy egyszerű egyutas raklap ára több mint háromszorosába kerül - és ez "csak" egy raklap, gondoljunk bele a többibe. A Syngentának, mint piacvezető napraforgós cégnek célja, hogy a termelőiket az eddig megszokott minőségben, a legjobb genetikával és technológiával szolgálják ki. Ehhez viszont 2022-ben az eddigi éveknél biztosan több nehézséggel kell szembenézniük, de, mint a szakértő fogalmazott, azért van fény az alagút végén. Terményárak vonatkozásában egyelőre nehéz jóslatokba bocsátkozni, de a jelenlegi trendeket figyelembe véve továbbra is magas árszínvonalra lehet készülni a napraforgó esetén.
Mit lehet kezdeni a klímaváltozással?
Az már vélhetőleg mindenki számára egyértelművé vált, hogy a klímaváltozást nem lehet félvállról venni, azt viszont egyelőre megjósolni is nehéz, hogy mi lehetne ellene a jó "recept". A 21-es év is nagyon komoly klimatikus kihívásokkal teli volt, ami sok termelőt elgondolkodtatott a szárazsággal és hőségnapokkal kapcsolatban. Rendkívül terhelt volt az év gomba és-rovarkártevőkkel, illetve a klimatikus hatások is úgy tevődtek össze, hogy minden korábbinál nagyobb akadályt jelentett a termelőknek, hogy elég számú munkaerőt találjanak.
- mondta Tóth Tamás.