Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Azonban, ha különbséget kellene tennünk, akkor a tavaszi virágzás megfelelő lezajlása, mind a szemünknek, mind a későbbi termések, gyümölcsök szempontjából a legfontosabb folyamat. Tehát a tavasz a növények életében az újjászületés és a megújulás időszaka, így van ez a dísznövények esetében is, mely legalább annyira fontos kultúra, mint egyéb termesztett haszonnövényeink. Gondoljunk csak bele, a városok, települések közterületein, parkjainkban, erdőinkben és kertjeinkben, sőt a teraszaink balkonjain, ablakpárkánjainkon, belső tereinkben, szobáinkban szinte mind olyan növényekkel találkozunk, ami a dísznövényekhez tartozik. A dísznövények az ember jó közérzetének fenntartásában és az életfeltételeink biztosításában nélkülözhetetlenek, vagyis haszonnövényként funkcionálnak - írja a NAK.
Dísznövényeink jelentős részét magról szaporítjuk, ami látszólag egyszerű folyamat. Mindenképpen néhány mag átvágásával ellenőrizzük a mag életképességét, végezzünk a vetés előtt csíráztatási próbát, ahol ellenőrizhetjük a mag csírázási erélyét (gyorsaságát) és a csírázási százalékot. Ezen folyamatokat mindenkor végezzük el, mielőtt vetünk. Vetés előtt a magvakat érdemes vízzel felszívatni, mely fajtól függően 1-10 napig is tarthat. Sőt sok esetben még ez is kevés, számos növény magja meleg (15-20 C fok) és/vagy hideg (0-5 C fok) rétegezést is igényel változó időtartammal, mely több hónapot is jelenthet, hogy a magnyugalom megszakadjon, ami genetikailag kódolt, hogy a csírázás meginduljon. A megfelelő aprómorzsás, ülepedett, tömörített, kellően nedves magágy kialakítására figyeljünk. A vetés mélysége fontos, többnyire a talajfelszínre vetünk, sorba, vagy teljes felületre a növényfajnak megfelelően, majd a mag átmérőjének legfeljebb kétszeresével, egyenletesen takarjuk laza közeggel, (pl. homok) a magvakat. A takarást követően tömörítsük a közeget a magvakhoz. Vannak azonban fényen csírázó magvak is, melyek takarást nem igényelnek, erre is gondoljunk. A vastag magtakarást kerüljük, mert a csíranövény a tartalékjait felélve többnyire elpusztul, mielőtt a talajfelszínre törne. A magágy a csírázásig nem száradhat ki, így folyamatosan biztosítsuk a magágy nedvesen (nyirkosan) tartását. A magágy árnyékolásáról is gondoskodjunk, mely rashel hálóval megoldható, ami védi a magágyat a gyors kiszáradástól az állatok kártételétől, majd a kelő csíranövényeket a túlzott napsütéstől.
Gyökeres dísznövények estében különbséget kell tennünk, hogy szabadgyökerű vagy földdel burkolt, edényes növényt ültetünk. A cikk megjelenésekor szabadgyökerű növényt már nem tanácsos ültetni. Fák esetében az ágakat, vesszőket 2/3-ukra vágjuk vissza, sudaras korona esetén a vezérág emelkedjen a többi ág fölé. Mindenkor vegyük figyelembe a növény talajigényét, savanyú talajt igénylő növény esetén gyakran teljes talajcsere szükséges (tőzeges földkeverék), melyet agroszövettel béleljünk ki, így a későbbi visszameszeződés elkerülhető. Tápanyag-utánpótlásnál alkalmazzuk a több hónapos hatástartalmú, szabályozott tápanyag leadású (foszfor túlsúlyos) műtrágyákat. Több évig edényben tartott növényeknél a gyökerek körbefutását akadályozzuk meg, 3-4 helyen vágjuk át a földlabdát és kicsit bontsuk meg. Az ültetéskor a földlabda teteje a talajszinttel egy síkban legyen, vagy a gyökérnyakkal egyvonalban. A mély ültetés gyökérfulladást és oltvány estén az alany nemkívánatos legyökeresedését okozhatja. Az öntözés kiemelten fontos az eredés érdekében, legalább a vegetációs időszak végéig, nem bízhatjuk a természetre, így csapadéktól függően (10 mm alatt) szabadföldben hetente öntözzünk. Edényes növényeket a földlabda száradásától függően.