Azonban, ha különbséget kellene tennünk, akkor a tavaszi virágzás megfelelő lezajlása, mind a szemünknek, mind a későbbi termések, gyümölcsök szempontjából a legfontosabb folyamat. Tehát a tavasz a növények életében az újjászületés és a megújulás időszaka, így van ez a dísznövények esetében is, mely legalább annyira fontos kultúra, mint egyéb termesztett haszonnövényeink. Gondoljunk csak bele, a városok, települések közterületein, parkjainkban, erdőinkben és kertjeinkben, sőt a teraszaink balkonjain, ablakpárkánjainkon, belső tereinkben, szobáinkban szinte mind olyan növényekkel találkozunk, ami a dísznövényekhez tartozik. A dísznövények az ember jó közérzetének fenntartásában és az életfeltételeink biztosításában nélkülözhetetlenek, vagyis haszonnövényként funkcionálnak - írja a NAK.

Ezek a legfontosabb áprilisi teendők a kertben: itt a 10 pontos feladatlista

Ezeket egy kerttulajdonos sem úszhatja meg.

Dísznövényeink jelentős részét magról szaporítjuk, ami látszólag egyszerű folyamat. Mindenképpen néhány mag átvágásával ellenőrizzük a mag életképességét, végezzünk a vetés előtt csíráztatási próbát, ahol ellenőrizhetjük a mag csírázási erélyét (gyorsaságát) és a csírázási százalékot. Ezen folyamatokat mindenkor végezzük el, mielőtt vetünk. Vetés előtt a magvakat érdemes vízzel felszívatni, mely fajtól függően 1-10 napig is tarthat. Sőt sok esetben még ez is kevés, számos növény magja meleg (15-20 C fok) és/vagy hideg (0-5 C fok) rétegezést is igényel változó időtartammal, mely több hónapot is jelenthet, hogy a magnyugalom megszakadjon, ami genetikailag kódolt, hogy a csírázás meginduljon. A megfelelő aprómorzsás, ülepedett, tömörített, kellően nedves magágy kialakítására figyeljünk. A vetés mélysége fontos, többnyire a talajfelszínre vetünk, sorba, vagy teljes felületre a növényfajnak megfelelően, majd a mag átmérőjének legfeljebb kétszeresével, egyenletesen takarjuk laza közeggel, (pl. homok) a magvakat. A takarást követően tömörítsük a közeget a magvakhoz. Vannak azonban fényen csírázó magvak is, melyek takarást nem igényelnek, erre is gondoljunk. A vastag magtakarást kerüljük, mert a csíranövény a tartalékjait felélve többnyire elpusztul, mielőtt a talajfelszínre törne. A magágy a csírázásig nem száradhat ki, így folyamatosan biztosítsuk a magágy nedvesen (nyirkosan) tartását. A magágy árnyékolásáról is gondoskodjunk, mely rashel hálóval megoldható, ami védi a magágyat a gyors kiszáradástól az állatok kártételétől, majd a kelő csíranövényeket a túlzott napsütéstől.

Filléres trükkök a kertbe: ezekkel garantáltan virágozni fog minden növény

Pofonegyszerű megoldások kertészeknek.

Gyökeres dísznövények estében különbséget kell tennünk, hogy szabadgyökerű vagy földdel burkolt, edényes növényt ültetünk. A cikk megjelenésekor szabadgyökerű növényt már nem tanácsos ültetni. Fák esetében az ágakat, vesszőket 2/3-ukra vágjuk vissza, sudaras korona esetén a vezérág emelkedjen a többi ág fölé. Mindenkor vegyük figyelembe a növény talajigényét, savanyú talajt igénylő növény esetén gyakran teljes talajcsere szükséges (tőzeges földkeverék), melyet agroszövettel béleljünk ki, így a későbbi visszameszeződés elkerülhető. Tápanyag-utánpótlásnál alkalmazzuk a több hónapos hatástartalmú, szabályozott tápanyag leadású (foszfor túlsúlyos) műtrágyákat. Több évig edényben tartott növényeknél a gyökerek körbefutását akadályozzuk meg, 3-4 helyen vágjuk át a földlabdát és kicsit bontsuk meg. Az ültetéskor a földlabda teteje a talajszinttel egy síkban legyen, vagy a gyökérnyakkal egyvonalban. A mély ültetés gyökérfulladást és oltvány estén az alany nemkívánatos legyökeresedését okozhatja. Az öntözés kiemelten fontos az eredés érdekében, legalább a vegetációs időszak végéig, nem bízhatjuk a természetre, így csapadéktól függően (10 mm alatt) szabadföldben hetente öntözzünk. Edényes növényeket a földlabda száradásától függően.