agrarszektor.hu • 2022. május 6. 18:15
Egynapos online konferencia keretében tekintette át az agrárszakma a hazai ökológiai gazdálkodás aktuális trendjeit és kihívásait. A fókuszban az Agrárminisztérium gondozásában napvilágot látott Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért (ÖCST) című stratégiai dokumentum állt. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) által szervezett programon az ágazat hazai vezetői, a szekcióüléseken az adott témakörök gyakorlati specialistái tartottak előadásokat. A szakmai napot dr. Feldman Zsolt az Agrárminisztérium államtitkára nyitotta meg, felhívva a figyelmet arra, hogy az ökológiai gazdálkodás erősen tudásintenzív műfaja a mezőgazdasági termelésnek. Ezért kiemelt szerep jut a jövőben a képzési, tanácsadási és innovációs rendszereknek, amelyekre minden eddiginél több uniós és hazai forrást biztosít a minisztérium.
Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára elmondta, hogy az elmúlt években nagyon impresszív fejlődés volt látható, hiszen van egy olyan mutatószám, amely alapján az ökológiai művelésbe vont területek arányát nézve a harmadik legnagyobb nettó területnövekedést Magyarország produkálta az elmúlt időszakban: 2020-ra 6,12%-os területmértéket ért el az ország. Ennek a részaránynak a 10%-ra való emelését célozták meg felelősen és reálisan 2027-ig az Ökológiai Cselekvési Tervben, ismertette a fő célkitűzést a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A hiánypótló cselekvési terv legfőbb értéke, hogy komplexen tekinti át a biogazdálkodás fejlődési lehetőségeit. Előirányozza, hogy olyan támogatási rendszer jöjjön létre, amiben az ökológiai gazdálkodók hosszú távú megélhetést és szakmai sikereket mondhatnak magukénak, miközben kiszolgálják a bővülő hazai és uniós bio élelmiszerpiacot.
A 2022-25-ös támogatások többségéről már döntés született
A minisztérium adatai alapján március végéig 90%-ban már elbírálták az ökológiai gazdálkodásra beérkezett legutóbbi, 2021-es pályázatokat: a döntések alapján 3400 gazdálkodó, mintegy 150 ezer hektárral kapott éves szinten 33 milliárd forintos ígérvényt a következő hároméves időszakra. A maradék 10%-nyi pályázatról hozott döntéseket rövidesen szintén közzéteszi a minisztérium, annyi azonban már most látszódik, hogy a támogatott területek 60%-a szántó, így az eddigi gyeptúlsúly megfordulni látszik az öko ágazatban.
Az Agrárminisztérium nem csak ennél a pályázatnál döntött az ökológiai gazdálkodás forráskeretének megnövelése mellett. A szaktárca szándékai szerint az új KAP jelentős beruházási forrásainak kihelyezésénél az alap 50%-os támogatás intenzitáson felül plusz 10% támogatásintenzitásra számíthatnak az ökológiai gazdálkodást, ökológiai termék előállítást folytató gazdálkodók. Forrást biztosítanak továbbá egy új, hazai öko védjegy megteremtéséhez is.
A képzés kulcsfontosságú, a fiatalítás elkerülhetetlen
A szakmai szereplők egyetértenek abban, hogy a sikeres ökológiai átálláshoz a gazdáknak szaktanácsadásra, hozzáférhető piaci adatokra, termékpálya fejlesztésekre és értékesítési együttműködésekre van szükségük. A tudásátadás az új kutatási eredmények gyakorlati alkalmazása tekintetében is kulcsfontosságú, mindamellett, hogy szükség van olyan hozzáértő szakemberek képzésére, akiket a gazda bevonhat a mindennapi munkába. Nélkülözhetetlenek tehát a bemutatóüzemek, a jól felszerelt öko tangazdaságok, és a megfelelő szak- és felsőoktatás megteremtése.
A tanácskozáson néhány érdekes nemzetközi tendencia és a cselekvési tervet kiegészítő agrárprogram is elhangzott. Nyugat-Európában már jó ideje elsősorban városból vidékre vándorolnak a fiatalok. A hazai, 2030-ig meghirdetett Megújuló vidék, megújuló agrárium program bemutatása során dr. Juhász Anikó helyettes államtitkár ismertette azt a generáció váltásra irányuló jövőképet és eszközrendszert, amellyel növelni szeretnék a 40 év alatti gazdálkodók számát. A fiatalítási célokkal párhuzamosan pedig fontos a szakképesítéssel rendelkező gazdálkodók arányának megkétszerezése is. A fenntarthatóság, a digitalizáció és az innováció fontos hívószavak lehetnek a fiatalok megszólításához.
A gazdákat bevonó bio kutatások nélkülözhetetlenek
A tanácskozás során dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője a kutatóintézet On-farm kutatási hálózatáról tartott előadást. A szakember egy konkrét példán, a gabona fajtateszteken keresztül emelte ki a módszertan előnyeit. Ahogy dr. Dexler Dóra fogalmazott, tíz évvel ezelőtt indították el az On-farm kutatást, azzal a célkitűzéssel, hogy gyakorlatias, a mindennapi gazdálkodásban hasznos eredményeket érjenek el, és olyan kutatásokat valósítsanak meg, amelyek összekötik Magyarországot a nemzetközi tudományos élettel, miközben támogatja a termékpálya fejlesztést, aktívan bevonva az innovációba a helyi gazdaság szereplőit, termelőket, feldolgozókat, szaktanácsadókat. Az ÖMKi ügyvezetője, az IFOAM Organics Europe alelnöke hozzátette, hogy a részvételi kutatáson alapuló, ún. élő laboratórium módszerrel a mai napig olyan, a gyakorlatban alkalmazható kutatási eredmények születnek, amelyek a gazdálkodók által fontosnak talált problémákra adnak választ és versenyképességüket növelik.
A szakmai napon a résztvevők adatokkal alátámasztott képet kaptak az ökológiai mezőgazdaság hazai helyzetéről, a bio termelés jövedelmezőségéről és biodiverzitásra gyakorolt pozitív hatásáról, valamint szóba kerültek azok az elvárások is, amelyeket a szakma egy új hazai öko feltételrendszerhez és védjegyhez fog kapcsolni. A délutáni szekcióülések olyan kiemelt kutatási témákat érintettek, mint a talajvédő gazdálkodás eszközei, vagy az élő sorköztakaró növényzet tápanyag- és vízellátásban betöltött szerepe, de szó volt a palántanevelésben alkalmazható tőzeghelyettesítési lehetőségekről is. A digitális átálláshoz kapcsolódó szekcióban az adat és az információ állt a középpontban; a legeltetett húsmarha ágazatban használható precíziós állattenyésztési megoldásokat és gyakorlati tapasztalatokat mutatták be a szakemberek. Az előadások megtekinthetőek az ÖMKi YouTube csatornáján.
7 fontos terület az ökogazdálkodás fejlesztésére
Az új Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért hét cselekvési terület köré csoportosítva fogalmazza meg a 2022-2027 közötti időszak teendőit. Ezek a következőek:
- A hazai KAP támogatási eszközök rendszerszintű összehangolása az ökogazdálkodás fejlesztése érdekében;
- A belföldi kínálat és kereslet megnövelése az öko élelmiszertermelés további ösztönzésével, az öko termékpályák fejlesztésével, a zöld közbeszerzés, valamint tájékoztató és promóciós kampányok biztosításával;
- Az ökológiai művelés speciális gépesítettségi igényének kielégítése, ezzel a munkaerőhiány okozta nehézségek csökkentése, különösen a precíziós eszközöket igénylő szántóföldi és kertészeti termelésben és az állattenyésztésben;
- Az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó oktatás képzési feltételeinek biztosítása, megerősítése mind a szakképzésben, mind a felsőoktatásban, felnőttképzésben;
- Az ökológiai gazdálkodás szaktanácsadói és szakértői hálózatának kialakítása, bővítése, szakmai szaktanácsadás, ökológiai gazdálkodási ismeretátadás, szakértői munkacsoport és online tudásbázis létrehozásával, és ezáltal a gazdálkodói szemléletformálás elősegítése;
- Az ökológiai gazdálkodást előmozdító hazai kutatás-fejlesztés és innováció (KFI) megerősítése, egyúttal a hazai agrár KFI műhelyek sikerességének fokozása az EU fenntarthatóságot szem előtt tartó Horizon Europe kutatási keretprogramjában;
- A 21. századi technológiát alkalmazó ellenőrzési és tanúsítási rendszer kibővítése, a fogyasztói bizalom megerősítése, valamint a gazdálkodói adminisztrációs teher csökkentése.