agrarszektor.hu • 2022. május 31. 06:00
Az már senkinek sem lehet újdonság, hogy napról napra drágul az élet, és ez bizony a gyümölcsökre is vonatkozik. De nagyon. Köztudottan számos dologtól függ az, hogy milyen is lesz a termés az adott évre. Az időjárási viszonyok, a csapadékmennyiség, az inputanyagok áremelkedése és természetesen a munkaerő is közrejátszik az árakban. Az elmúlt években viszont szinte minden csak drágult, és az időjárás sem volt kegyes a termelőkhöz. Arról nem is beszélve, hogy öntözést tekintve jócskán le vagyunk maradva, így ezzel sem lehet kivédeni az aszályt. Persze pozitív tendenciákat is meg lehetett figyelni, de a mélypontoktól sem volt mentes a tavalyi év.
2021 egy igazi hullámvasút volt mind a gazdák, mind a fogyasztók számára. Elég, ha csak az egyik legalapvetőbb gyümölcsöt, az almát nézzük meg példaként: az EU almatermése 11,7 millió tonna volt tavaly, ami 5%-kal nagyobb, mint az elmúlt 5 év átlaga, 2020-as év termésmennyiségét pedig 10%-kal haladta meg. Lengyelországban 22, Franciaországban 3%-kal termett több, Olaszországban viszont 4%-kal kevesebb. Ami pedig a körtét illeti, az EU-ban mintegy 22%-kal termett kevesebb az előző évhez képest. Az, hogy mennyire fontos tényező az időjárás, jól mutatja, hogy a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt az Unió négy őszibarack - és nektarintermelőjének termése 15%-kal csökkent 2021-ben. Az ipari őszibarack termése viszont már 27%-kal esett vissza.
Mi a helyzet a cseresznyével?
A cseresznye is mondhatni, hogy slágergyümölcs, hamarosan pedig itt is van a szezonja. Tavalyi évet azonban ez a gyümölcs is megsínylette: az olaszoknál 14, a spanyoloknál 3%-kal lett kevesebb a termés. A meggy is változó pályán mozgott, Lengyelországban 9%-kal többet, míg Szerbiában 6,4%-kal kevesebbet tudtak betakarítani a termelők. A németeknél a meggy termésmennyisége is jelentősen ugrott, de kedvezőtlen irányba, hiszen 17%-kal 11 ezer tonnára csökkent. Lengyelországban 8%-kal emelkedett a szamóca mennyisége, 156 ezer tonnára, a málna viszont csökkent, méghozzá 13%-kal, a szerbeknél pedig 10%-kal.
Nem egyszerű a termelőknek
Mint ahogyan lapunk korábban beszámolt, a termelés költségei - fajtól függően - 25-50 százalékkal nőttek, de a termelői árak ezt nem követik, a nagy láncok a tavalyi árakon akarnak vásárolni. Az pedig minden kertészeti kultúrára igaz, hogy ha tartósan ez marad a helyzet, és az átvételi árakban nem ismerik el a költségnövekedést, akkor csökkenni fog a termelés. Egy új kutatásból pedig kiderült, hogy a klímaváltozás miatt korábbra tolódnak Magyarországon az utolsó tavaszi fagyok, ami komoly veszélyt jelent a mezőgazdaságra. Míg a 20. században még nem éreztette a hatását a klímaváltozás, napjainkra 70 százalékos valószínűséggel állíthatjuk, hogy az emberi tevékenység miatt tolódott egy héttel korábbra az utolsó országos tavaszi fagy időpontja Magyarországon az előző évszázadhoz képest.
Aki szereti a dinnyét, erre fel kell készülnie
A Magyar Dinnyetermelők Egyesülete várhatóan kevesebb dinnye terem idén, de a belföldi fogyasztást ki tudják elégíteni a termelők. A termelési költségek jelentős növekedése miatt azonban egyre inkább elkerülhetetlennek látszik az áremelkedés. Az ültetés még nem ért véget, de becslések szerint 20-30%-kal zsugorodhatott a termőterület. A kereskedőknek ezért azt javasolják, hogy kezdjék el idejében az egyeztetéseket a zökkenőmentes áruellátás érdekében. Az árakról nem közöltek pontosabb becslést, de azt már most tudni, hogy a termelési költségek jelentős emelkedése 30%-nál nagyobb áremelést is indokolhat.
Mik a magyarországi tendenciák?
A hazai kertészetekben a kedvezőtlen időjárás mellett a munkaerőhiány, a magas műtrágya-és növényvédőszer-, elektromos áram - és gázárak jelentettek fokozott kihívást, valamint a tavaszi fagyok és a nyári aszályok is akadályok elé állították a gazdákat. Ennek ellenére az előző terméshiányos évhez képest több termett 2021-ben. Az AKI PÁIR becslése szerint az összes gyümölcs termése 585 ezer tonnára nőtt 2021-ben 2020-hoz képest. Ennek pedig az az oka, hogy a gyümölcsök között a legnagyobb súlyaránnyal rendelkező almából 35%-kal több termett a 2020-as alacsony termésmennyiség után. Körtéből 3, szilvából 5%-kal többet sikerült betakarítani. A tavaszi fagyokat viszont megsínylették a barackok: az őszibaracknál az átlagosnál (-40%) kisebb termést eredményeztek, valamit a kajsziból is kevesebb termett. A cseresznye és a meggy szezonja két hetet csúszott, és a mennyiségük is csökkent.
A piaci árak tendenciája
A KSH adatai szerint a gyümölcskivitel mennyiségben 2%-kal csökkent tavaly, a banánreexport 46%-kal nőtt. A szilva exportja pedig mintegy 130%-kal volt több, a körte kivitele egyúttal 72%-kal esett vissza. Friss gyümölcsök közül a nektarin exportja 44%-kal, az őszibaracké 71%-kal csökkent, míg a cseresznye kivitele 62%-kal nőtt. A bogyósok közül a szamóca export 83%-kal, a friss málnáé 38%-kal emelkedett. 2021 az árakban is változást hozott, ezt mi sem mutatja jobban, hogy az alma termelői ára 24%-kal esett vissza. A cseresznye és a kajszi termelői ára csökkent 12 és 11%-kal, míg a szilvaféléké (13%), az őszibaracké és a nektariné (+50%) nőtt. A legtöbb bogyós 19-23%-kal emelkedett, a málna viszont 26%-kal.