Szedlák Levente • 2022. július 6. 06:00
A 2022-es évben - talán nem túlzás ezt mondani - az időjárás lett a szárazföldi növénytermesztők legnagyobb ellensége Magyarországon. A csapadékhiány már az év elején komoly aggodalmakat keltett az ágazat szereplőiben, és ez később sem rendeződött megnyugtató módon. Noha áprilisban végül érkezett valamennyi eső a magyar földekre, annak sem a mennyisége, sem az eloszlása nem volt optimális. Mostanra azonban eljutottunk oda, hogy idő előtt el kellett kezdeni betakarítani az őszi vetésű kalászosokat, a napraforgó-, de főleg a kukoricaállományok helyzete pedig napról napra egyre rosszabb. Míg az ország nyugati felében volt annyi csapadék, hogy akár egy közepes termésre is lehessen számítani, a keleti térségben nem egy helyen már lemondtak a kukoricáról, derült ki az Agrárszektor által megkérdezett gazdák szavaiból.
Történjék bármi a következő napokban, hetekben, az már most, hogy az idei évet sokáig fogják még emlegetni a magyar gazdák, de nem a pozitív tapasztalatok miatt. Ebben az évben a kezdeti szárazság után minden adott volt egy jó, vagy akár egy kiemelkedő terméshez, ám az időjárás keresztülhúzta a gazdák számításait. Nem elég, hogy idő előtt el kellett kezdeni az őszi vetésű kalászosok betakarítását, de veszélyben van a kukoricatermés is, amihez bő egy hónapja még nagy reményeket fűztek a gazdák - feltéve, persze, hogy lesz elegendő csapadék a földekre. Ez utóbbi azonban elmaradt, nem egy térségben nemhogy elegendő, de szinte semmiféle csapadék nem hullott az elmúlt időszakban. Ez pedig igen súlyos problémákat okozott a földeken - árulták el az Agrárszektornak a megkérdezett gazdák.
A Belvárdgyulai Zrt. termelési igazgatója, Szűcs Imre kérdésünkre elmondta, hogy a vállalatnál főleg gabonaféléket termesztenek, búzát, napraforgót, kukoricát, napraforgót, illetve a saját állattenyésztésük számára takarmánynövényeket, szálas takarmánynövényeket és lucernát termesztenek. A szakember hozzátette, hogy egészen a közelmúltig repcével is foglalkoztak, ám azt az idei termelésből kihagyták. Ami a vetésszerkezetet illeti, a Baranya megye déli részén gazdálkodó vállalat termelési igazgatója kifejtette, hogy a napraforgó miatt ötéves ciklusban gondolkodnak, emiatt - a repce kivételével - lényegében nem változtattak a növények vetésterületein, a kieső repce miatt felszabadult területeken gabonát vetettek. Ami a kultúrák állapotát illeti, Szűcs Imre elmondta, hogy mivel közepes csapadékellátottságú térség az övék, ezért jelenleg gyenge-közepes termésre van kilátás a gabonafélékből. Ami a kukoricát illeti, annak nagyon nem tesz jót az eső nélküli időjárás, ám a szakember hozzátette, hogy 33 éve van a pályán, és 1-2 alkalommal volt csak rosszabb a helyzet, de többnyire végül jól alakultak a dolgok. A betakarítási munkálatokkal kapcsolatban Szűcs Imre elmondta, hogy az árpával gyakorlatilag végeztek a cégcsoportnál, és az átlagtermés 6,5 tonna volt hektáronként, a búzánál pedig az aratás háromnegyedénél vannak, ott előreláthatólag 6 tonnás hozam várható, vagy kicsivel felette. A termelési igazgató rámutatott, hogy az idei időjárás komolyan befolyásolta a növények fejlődését, külön kiemelve az április közepéig tartó, hosszú csapadékmentes időszakot, ami hatással volt az őszi vetésű növények növekedésére. Az utóbbi egy hónapban szintén a száraz idő dominált, a térségben pedig eléggé hektikusan alakult a csapadék, ahogy Szűcs Imre fogalmazott, őket jobbára elkerülték a csapadékzónák. A szakember rámutatott, hogy akár 30 km-en belül is óriási különbségek lehetnek a csapadékviszonyokban az országban.
- jelentette ki Szűcs Imre.
Az Enyingi Agrár Zrt. 2022-ben 2000 hektáron vetett őszi búzát, 700 hektáron őszi árpát, 2000 hektáron takarmánykukoricát, 500 hektáron silókukoricát, 400 hektáron lucernát és 800 hektáron cukorrépát. A búza és az árpa vetésterülete nőtt, a többi szántóföldi növényé nem változott, ahogy azt a Fejér megyei vállalat növénytermesztési főágazatvezetője, Szilárdi József elmondta az Agrárszektornak. A szakember beszélt arról is, hogy az árpa aratása már befejeződött, a búzának pedig körülbelül egyharmadával végeztek mostanra. Az őszi árpa idén 7,2 tonnát hozott hektáronként, körülbelül egy mázsával többet, mint egy évvel ezelőtt, a búza - a már learatott területeken - 8,1 tonnát adott hektáronként. Ez viszont mintegy 15%-kal jobb eredmény a tavalyinál. Szilárdi József elmondta, hogy bár őket az időjárás nem viselte meg annyira, azért a kukoricán látszik, hogy kisebbek a terméskilátások. A száraz, csapadékmentes időjárás az répát is visszahúzta, de a helyzet nem olyan katasztrofális, mint amiket a dél-alföldi térségből lehet hallani. A növénytermesztési főágazatvezető összességében azonban optimista volt az idei évet illetően.
- mondta Szilárdi József.
Kevésbé látta rózsásan a helyzetet a Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Zrt. növénytermesztési főágazatának vezetője, Boda István. A szakember érdeklődésünkre elárulta, hogy 200 hektáron termelnek őszi búzát, 50 hektáron őszi árpát, takarmánykukoricát és zöldborsót 280-280 hektáron, napraforgót 250 hektáron, és csemegekukoricát 700 hektáron. A növénytermesztési főágazatvezető beszélt arról is, hogy a vetésszerkezet alapvetően nem változott a vállalkozásnál, a szántóterület csökkenésével arányosan kisebb az egyes kultúrák vetésterülete. Boda István a növények állapotát és a betakarítást illetően elmondta, hogy az árpa aratásával már végeztek, a napokban pedig a búzáét is be fogják fejezni. A terméshozamok kapcsán a szakember elismerte, hogy mindegyik kultúrán meglátszik a csapadékhiány, és hogy kevés lesz az idei termés, a tavalyinak várhatóan csak az 50%-a. A növénytermesztési főágazatvezető számokkal is alátámasztotta ezt, elmondása szerint az őszi árpánál hektáronként átlagosan 3-5 tonnát tudtak betakarítani, a búzánál pedig 3-5,5 tonna közötti termésátlagra számítanak, miközben tavaly 8-10 tonna közötti termésátlagaik voltak hektáronként. Boda István beszélt arról is, hogy az idei időjárás kifejezetten rossz hatással volt az idei termésre, a csapadékhiány komoly problémákat okozott az állományokban. A szakember eddig azt mondta volna, hogy a kukorica és a napraforgó talán bírni fogja, de mostanra megváltozott a véleménye. Ennek a két kultúrának csak napjai vannak hátra.
- jelezte Boda István.
A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunmag Kft.-t is megviselte az időjárás. Ahogy a kunmadarasi vállalkozás agronómusától, Szűcs Zoltántól megtudtuk, körülbelül 1500 hektárnyi bérelt területen folytatnak konvencionális növénytermesztést, őszi búzát, napraforgót, hibridkukoricát, takarmánykukoricát és egy kevés takarmányt termelnek. A szakember szerint vetésszerkezet nagyjáról elmondható, hogy az utóbbi időben stagnált, kivéve az őszi káposztarepce és a zöldborsó-vetőmag termesztését, amelyek végérvényesen kikerültek a termelésből. Kérdésünkre Szűcs Zoltán elmondta, hogy egyrészt az időjárási dilemmák miatt már nem érte meg ezeknek a kultúráknak a termesztése, valamint úgy találták, hogy növényvédelmi szempontból sem megoldott ezeknek a védelme. Az agronómus beszélt arról is, az őszi búza betakarítása már folyamatban van, az eddigi területeken 2-7 tonna közötti termésátlagokat mértek. A hibridkukoricát a Kunmag Kft. öntözött körülmények között termeszti, de így is folyamatosan küzdeniük kell az állományok életéért, a napraforgó pedig 1-4 tonnás hozamot mutat. Ami a takarmánykukoricát illeti, Szűcs Zoltán elmondta, hogy az nem élte túl a csapadékhiányos és forró időszakot, arra keresztet lehet vetni. Ami a jelenleg is tapasztalható aszályos időszakot illeti, az agronómus rámutatott, hogy ez a szárazság a Tiszántúlon, a Nagykunság szívében nem most kezdődött, hanem tulajdonképpen 2021 júliusában, amikor az esőzések gyakorlatilag kettévágták Kunmadarast: a település egyik felén 100 mm-nyi csapadék hullott le, a másik felén 0 mm-nyi. Ez a kettősség pedig azóta is megmaradt. Ahogy a szakember rámutatott, ősszel ugyan kaptak egy kis csapadékot, ami elég volt a vetési munkák elvégzéséhez, de 2022. január 1-jétől mostanáig szűk 100 mm-nyi csapadék hullott a térségben. A szárazság érzékeltetésér az szakember elmondta, hogy hétvégén egy balesetből kifolyólag három táblából kettő leégett náluk, az volt az egyetlen szerencséjük, hogy azon a táblán már befejezték az aratást, így csak a tarló kapott lángra. Az agronómus kiemelte, hogy a jelenlegi aszályos helyzetben fokozott óvatosságra van szükség.
- tette hozzá Szűcs Zoltán.
A 2022-es év feltehetőleg a jelenlegi időszak egyik legszárazabb, legmelegebb éveként fog bevonulni a a könyvekbe. Az év eleji csapadékmentes hónapok és az elmúlt hetekben tapasztalható aszályos, forró időjárás nem kedvezett a szántóföldi növénykultúráknak, talán csak a Dunántúl kivételével, bár a légköri szárazság ott is okozott minőségromlást az állományokban. A forróság miatt az őszi vetésű kalászosok aratása hetekkel előbb kezdődött a megszokottaknál, az ország keleti felében pedig több helyütt is komoly pusztítást végzett az időjárás a kukoricaállományokban: vannak vidékek, ahol egy az egyben keresztet lehet vetni erre a kultúrára. Az ország nyugati felében sem feltétlenül jobb a helyzet, mert a csapadék eloszlása ott nagyon hektikus volt, így jobbára az ottani táblákról is gyenge-közepes termés várható.