agrarszektor.hu • 2022. július 8. 17:15
Nemcsak az állatok, de a növények is megváltoztatják élőhelyüket, ha már nem megfelelőek számukra az éghajlati feltételek. Döntően a globális felmelegededés hatására sok növény inkább más égövbe vándorol, és bár bizonyos körülmények között a magasabb hőmérséklet kedvezhet a fotoszintézisnek, a túlzott meleg blokkolhatja a növények ellenállóképességét a kórokozókkal szemben, ráadásul ott tartunk, hogy ma már a betonrepedések közt is megélő gyomok is egyre kevésbé tudják elviselni a felmelegedést. Ha mindez nem lenne elég, a hőség a növények immunrendszerének sem kedvez, sokszor már képtelen felvenni a harcot a kártevőkkel szemben.
Rengeteg állatfaj változtatja meg az élőhelyét a globális felmelegedés hatására, és így tesznek a növények is, hiszen ha a korábbi élőhelyükön már nem megfelelőek az éghajlati feltételek, más égövekbe vándorolnak. Ezzel azonban csökken a biodiverzitás, és fajok pusztulnak el. Az ENSZ 2019-es jelentése szerint jelenleg százszor olyan gyorsan pusztulnak ki a fajok, mint korábban, ami egyre nő, ahogy a környezetkárosodás korlátlanul folytatódik. Mindez a növényeket ugyanúgy érinti, mint az állatokat. Bár bizonyos körülmények között a megemelkedett hőmérséklet és a magasabb szén-dioxid-tartalom még kedvezhet is a fotoszintézisnek, a túlhevülés blokkolhatja a növények ellenállóképességét a kórokozókkal szemben - írja a Qubit.
Sheng-Yang He növénybiológus, a Duke Egyetem kutatója 2022 júniusában tette közzé kollégáival közös kutatási eredményeit a növények immunrendszerének vizsgálatáról. A globális felmelegedés hatására ugyanis már az utóbbi években megfigyelték, hogy változik a növényfajok védekezőképessége: míg egyes növények, például a lúdfű (Arabidopsis thaliana) gyomnövényként szinte bárhol felbukkantak, és képesek voltak ellenállni a szárazságnak, a napsütésnek vagy a szélnek, úgy fest, a globális felmelegedés kifogott rajtuk. A betonrepedések közt is megélő gyomnövények egyre kevésbé tudnak lépést tartani a felmelegedéssel. Ez ahhoz vezet, hogy a leveleiken található tápcsatornákon keresztül a kórokozók is képesek bejutni, majd gyakorlatilag az emberi szervezetre leselkedő vírusokhoz hasonlóan megfertőzni a növényeket. Csakúgy, mint az állatvilágra és az emberekre, a növényekre is egyre változatosabb vírusfertőzések leselkedhetnek a jövőben.
A növények immunrendszere sokszor képtelen felvenni a harcot ezekkel a betolakodó kártevőkkel szemben: a szalicilsav, ami a levelek felszínén kiválasztva elpusztíthatja a kórokozókat, nem tud megfelelő védelmet biztosítani, mivel kisebb mennyiségben vagy egyáltalán nem áll rendelkezésre. Ezért a levelek sárgulása után a teljes növény elpusztulhat - csupán a meleg miatt. He évek óta kereste azokat a növényi géneket, amelyek a szalicilsav-termelésért felelnek; most azt vizsgálja, hogy miképpen lehetne ezeket úgy módosítani, hogy a globális felmelegedés hatására ne csökkenjen a szalicilsav-kiválasztás a növényekben. A kutatás kulcsfontosságú lehet, ha el szeretnénk érni, hogy a haszonnövények a változó éghajlati körülmények között is termőképesek maradjanak.