Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az orosz-ukrán háború miatti inflatorikus hatások és a drasztikus inputáremelkedések különösen sújtják a hazai gazdálkodókat, a rendkívüli aszály pedig kelet-nyugati értelemben kettészakította az ország mezőgazdaságát - állapította meg Zászlós Tibor. A kedvezőbb helyzetben lévő dunántúli térségekben idén 200-300 milliméternyi eső esett, míg például egyes kelet-magyarországi területeken a lehullott csapadékmennyiség eddig a 80 millimétert sem érte el.
Az aszály hatását a nyáron learatott kalászosok is megérezték, mostanra pedig kritikus állatba kerültek az őszi betakarítású takarmánykukorica-táblák is. Ha hét-tíz napon belül nem érkezik jelentősebb mennyiségű országos csapadék, a kukoricát sok helyütt kármentés címén be kell silózni, mert érdemi termés betakarítására nem lesz esély. A szárazság azonban már a következő évi gazdálkodási ciklust is veszélyezteti, mivel csapadék hiányában jelentős mértékben meghiúsulhatnak az augusztus végi-szeptember eleji repcevetések.
Zászlós Tibor szerint hatványozottan nehéz helyzetbe kerültek az állattenyésztő gazdaságok, amelyek jelentős részében az állatállományok ellátásához szükséges takarmánymennyiség nem terem meg. Bár az utóbbi időszakban a felvásárlási árak nőttek, a takarmányozási nehézségek tovább gyorsíthatják azokat az inputár-emelkedéseket, amelyek az állatartókat is kifejezetten sújtják.
A szárazság miatti veszteségek számos gazdálkodót kritikus helyzetbe sodortak, ezért az aszálykárok kompenzálásához és a túléléshez kormányzati támogatásokra van szükség - tette hozzá az igazgató, aki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) mezőgazdaságért felelős országos alelnöki tisztét is betölti. Bár a költségvetési mozgástér az orosz-ukrán háború gazdasági következményei miatt nem növekedett, a Vidékfejlesztési Program (VP) uniós forrásaihoz nyújtott 80 százalékos nemzeti társfinanszírozás továbbra is biztosított, és a büdzsé lehetőségeinek függvényében a kritikus helyzetbe jutott gazdálkodók egyéb támogatási formákra is számíthatnak.
A pénzügyi intézkedések mellett módosítani kell azokat az uniós rendelkezéseket is, amelyek a mai rendkívüli körülmények között betarthatatlanná váltak. Így például a termelőket mentesíteni kell a VP agrár-környezetgazdálkodási (akg) programjának zöldtrágyázási előírásai alól, illetve a takarmányozási gondok miatt el kell érni azt is, hogy ne kelljen teljesíteni a beruházási támogatások elnyeréséért vállalt állatlétszám-tartási kötelezettségeket. E területreken napokon belül tényleges intézkedések várhatók.
Zászlós Tibor szerint a súlyos aszály ellenére gabonákból az ország étkezési és takarmányigénye biztosított, de az elképzelhető, hogy a kivitelnél bevezetett regisztrációs rendszer tényleges exporttilalommá alakulhat át, ha a kiszállításokat a hazai ellátás érdekében a későbbiekben le kellene állítani. Emellett országon belüli rendkívüli intézkedésekre is szükség lehet ahhoz, hogy a terménykínálatot egyenletesebbé lehessen tenni. Ennek érdekében például a NAK már meghirdette, hogy a dunántúli gazdaságok lehetőség szerint adjanak el takarmányokat a kelet-magyarországi térségekbe, hogy a kritikus időszakot az ottani állattartók is át tudják vészelni.