agrarszektor.hu • 2022. július 29. 14:45
Egyre jobban terjed el a médiában az a felhívás, hogy aki csak teheti, dobáljon el magokat az út szélén. Eleinte csak angolul, de mostanában már magyarul is sok helyen láthatjuk. Azt tanácsolják, hogy miután megettük a gyümölcsünket, ne dobjuk a magját a kukába, hanem mossuk és szárítsuk meg, majd vigyük magunkkal, és ha olyan tájon utazunk át, ahol nincsenek fák, egyszerűen csak dobjuk ki az ablakon, a természet majd gondoskodik róla - ez azonban közel sem így működik, és könnyen többet árthatunk, mint amennyit segítünk.
A vélhetően angolszász szerző szerint ez a gyakorlat évszázadok óta létezik az ázsiai országokban. Ez az oka annak, hogy most már mindenhol ezeknek a magvaknak a gyümölcse növekszik. Hozzátette, hogy hasonló jelenséget látott Szlovéniában is, és ezzel magyarázza azt is, hogy miközben a város körüli hegy lejtőin sétált az erdőben, meglepődve tapasztalta, hogy az erdőben gyümölcsfák nőnek. Ha ez a naivan romantikus felhívás egy kellően klímaszorongó, tenni akarásban tobzódó, ám kevés növényismerettel bíró embert talál meg, máris sajnálatosan termékeny talajra hull - írja a Telex. A Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. egyik munkatársa felhívta a figyelmet, ez a felhívás egy jóindulatú, jópofának tűnő, világmegmentő attitűd, de butaság, és káros. A természet nem így működik, ebből is látszik, hogy mennyire nem értik az emberek a természetet.
A fentiekhez nagyon hasonló véleményt fogalmazott meg Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke is. Mint mondta, egyszerűen felesleges túl sok időt tölteni azzal, hogy olyat cáfoljanak, aminek nincs sok értelme. A fák a természetben valóban szaporodnak magról is, ezért is hoznak termést, hiszen a termés neveli ki a magot. A magokat azonban maguk körül, természetes környezetükben hullatják szét. Hozzátette, hogy ha az utak mentén elkezdünk magokat szétdobálni, azok sorsa döntő részben az lesz, hogy számukra kedvezőtlen körülmények közé kerülnek, és nem fognak kicsírázni sem. Ráadásul, ahol az utak mentén az útszélek gondozása rendszeres, valószínűleg kaszálás vagy más ápolási tevékenység áldozatául esnek - így fordul szimpla értelmetlenségbe a világjobbító szándék.
Még rosszabb lehet a helyzet
Ha egy túlélő mag mégis kikel, egyáltalán nem biztos, hogy jó: ugyanis több kárt okozhat, mint amennyi hasznot hoz a Földnek: legfőbb veszélye abban rejlik, hogy így olyan faj jelenik meg az adott területen, amely egyáltalán nem odavaló, ezzel könnyen ellehetetlenítik a terület mezőgazdasági és rekreációs célú hasznosítását is és veszélyt jelenthetnek a többi őshonos fajra. Persze nem valószínű, hogy egy vaktában eldobott barackmag lesz a magyar flóra házi macskája, de a szakemberek azért óvatosságra intenek. Apáti Ferenc felhívta a figyelmet arra is, hogy a random magdobálás értelmetlensége szempontjából fontos az is, hogy a gyümölcsfák a fejlődésükhöz gondozást igényelnének, amit valószínűleg az utak mellett soha nem fognak megkapni.