agrarszektor.hu • 2022. augusztus 2. 16:30
A múlt hét végén is elmaradt az esőzés, és hiába érkezett meg a hidegfront, mégis, tovább pusztít az aszály az országban. Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelezte, hogy az idei szárazságban komoly mértékben közrejátszott, hogy már a téli időszakban sem hullott elég csapadék, így a talaj mélyebb rétegei nem tudtak feltöltődni. Az ország nagyobb részén a legmagasabb, vagy közel a legmagasabb fokozatú aszályhelyzet van. Az elmúlt hetekben, hónapokban a szélsőséges időjárás tetemes károkat okozott a szántóföldi növénykultúrákban, különösen a búzában és a kukoricában, a helyzet különösen az Alföldön kritikus. A magyar gazdák a már ismert kárenyhítési rendszeren kívül azonban egyéb segítséget is kaphatnak. És hogy melyek ezek? Mutatjuk!
Nem hozott megváltást az országnak a múlt hét végén érkezett hidegfront sem. Az elmúlt 10 napban a lehullott csapadék mennyisége ugyanis az ország nagy részén a néhány tized és a két milliméter között alakult, csak északon és nyugaton voltak olyan területek, ahol 5-15 milliméter is esett. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) szerint a 30 és 90 napra vetített csapadékösszeg országszerte jócskán elmaradt a sokéves átlagtól - olvasható a Világgazdaság oldalán. A talajok felső egyméteres rétege az öntözés nélküli területeken az ország nagy részén csontszáraz, a növények ebből a rétegből már nem tudnak nedvességet fölvenni, kivétel a délnyugati, nyugati országrész. Az OMSZ emlékeztetett arra is, hogy a téli időszakban sem hullott elegendő csapadék, a talaj mélyebb rétegei nem tudtak feltöltődni, most ennek a hatása is jelentkezik. Az ország nagyobb részén a legmagasabb vagy majdnem a legmagasabb fokozatú aszály van. Csak a nyugati országrészben van közepes vagy enyhe aszály.
Az aszály pedig nem kímélte a szántóföldi növénykultúrákat. Előbb a búzánál kellett elkönyvelni egy mintegy 25%-os terméskiesést, utána a kukoricaállomány lényegében megsemmisült az Alföldön és Közép-Magyarországon a területek nagy részén, most pedig már a Dunántúl termését fenyegeti a szárazság. Az alföldi területeken a gyepek is teljesen kisültek, a gazdálkodók nem tudnak sem legeltetni, sem kaszálni. A helyzet az egész ágazatban rendkívüli, de az Alföldön egyenesen tragikus.
Milyen lehetőségek állnak a károk enyhítésére a gazdák rendelkezésére?
Az aszály miatt kialakult helyzetben az agrártárca minden lehetséges eszközzel támogatja a termelőket, akiknek többek között az agrárkárenyhítési rendszer és az aszálybiztosítás nyújthat segítséget - írta közösségi oldalán Nagy István. Az agrárminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években hazánk kiépítette azt az európai összevetésben is kiemelten fejlett és több pilléren nyugvó mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert, amely a jelenlegi helyzetben is képes segítséget nyújtani a gazdálkodóknak. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a kárenyhítési alap - amelynek forrásait a termelők és az állam közösen, egyenlő arányban biztosítják - az elmúlt években mindig helytállt a természeti károk okozta bevételkiesés kompenzálásában.
Most történelmi léptékű aszály sújt bennünket, így már szinte biztosan kijelenthető, hogy a gazdálkodói károk mértéke meg fogja haladni az alap nagyságrendileg 12,5 milliárd forintos keretét - emelte ki Nagy István. A szakpolitikus azt is kifejtette, hogy az idei év összes kárigényét a gazdálkodási év után, az év végéig beadott gazdálkodói igénylések alapján lehet összesíteni, és a kárenyhítési alap feltöltéséről a következő év februárjában dönthet a kormány.
Öröm az ürömben, hogy az elmúlt öt évben több mint háromszorosára, összesen pedig tízezer fölé nőtt azoknak a gazdálkodóknak a száma, akik a kormányzat által támogatott díjjal kötöttek biztosítást aszálykár esetére. Az így lefedett terület nagysága tavaly már meghaladta a 600 ezer hektárt. A miniszter szerint további segítség lehet, hogy az idei évben a megemelkedett igényekre tekintettel többletpénzt biztosítanak a díjtámogatott aszálybiztosításokhoz.
Így lehetővé válik az aszályhoz kapcsolódó biztosítási díj 65%-ának kifizetése támogatásként a gazdálkodók számára. Emiatt több mint 14 milliárd forintra emelik az erre fordítható vidékfejlesztési források összegét. Annak érdekében, hogy ez a támogatás a lehető legnagyobb mértékben hasznosuljon, az agrárminiszter arra szólította fel a biztosítótársaságokat, hogy a termelők aszálykárait a megkötött biztosítások alapján, a lehető legteljesebb mértékben és leggördülékenyebben térítsék meg.
Hogy is működik a kárenyhítési rendszer?
Mivel 2022-ben is is gyilkos aszály pusztítja a földeket és a vizeket, ezért idén kiemelt jelentősége van annak, hogy tisztában legyünk a kárenyhítési rendszer működésével, a kárbejelentés folyamatával és a számítás módszertanával. Évtizedek óta nem látott aszály sújtja Európát, hazánkban pedig elsősorban a keleti országrész szenved el súlyos károkat - mutatott rá a portálnak Cseh Tibor, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) megbízott főtitkára. A szakértő az alábbiakban foglalta össze a legfontosabb információkat.
Mikor lehet aszálykárról beszélni? Aszály az a természeti esemény, amelynek során a növény vegetációs időszakában 30 egymást követő napon belül
- a lehullott csapadék összes mennyisége nem éri el a 10 millimétert, vagy
- a lehullott csapadék összes mennyisége nem éri el a 25 millimétert, és a napi maximum-hőmérséklet legalább
- tizenöt napon meghaladja a 31 Celsius-fokot az adott területen.
- Aszálykárról pedig akkor beszélhetünk, ha az aszály hozamkiesést okoz az adott növénykultúrában.
Kinek járhat a kárenyhítő juttatás? A kárenyhítő juttatás egyik feltétele, hogy a károsodott növénykultúra 30%-ot meghaladó hozamcsökkenést (terméskiesést), egyúttal 15%-ot meghaladó hozamérték-csökkenést (termelésiérték-kiesést) szenvedjen üzemi szinten. Az üzemi szint meghatározásánál azokat a földeket kell figyelembe venni, amelyeket a termelő az egységes kérelemben bejelentett. Cseh Tibor fontosnak nevezte azt is, hogy ha több káresemény is történt (például aszálykár, majd jégesőkár), akkor kiváltó okként azt a kárfajtát kell megadni, amely az adott növénykultúra esetében a legnagyobb mértékű károsodást okozta.
Hogyan számítják a hozamérték-csökkenést? A hozamérték-csökkenés azt mutatja, hogy egy múltbeli referenciaidőszakhoz képest (az elmúlt öt év legmagasabb és legalacsonyabb értékű évének elhagyása után fennmaradó három év átlagához képest) idén mekkora bevételkiesés következett be. A bevételkiesés mértékét a hozam és az ár szorzata adja (a pontos módszertan a 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet 3. mellékletében található). Cseh Tibor felhívta a figyelmet arra, hogy az idei bevétel meghatározásánál már a tárgyévi, jóval magasabb terményárakkal kell számolni - szemben a korábbi évek bevételét adó, alacsonyabb terményárakkal!
Mekkora lehet a kárenyhítő juttatás összege? Ez több dologtól is függ. A kárenyhítő juttatás mértéke főszabály szerint a hozamérték-csökkenés 80%-a. Csak 40%-a, ha nincs mezőgazdasági biztosítás (amelynek az üzemi szintű referencia-hozamérték legalább felére kell szólnia). A kárenyhítési juttatás összegét csökkenti a biztosító által már kifizetett kártérítés összege is. A visszaélések kiszűrésére került a jogszabályba a következő előírás: ha a káresemény után bejelentett, becsült hozam és a tényleges hozam között legalább 30%-os eltérés van, az előbbit, tehát a káreseményt követően bejelentett hozamot kell figyelembe venni.
Ugyanezt a logikát követi az is, hogy ha a saját átlaghozam több mint háromszorosan meghaladná a megyei átlaghozamot, a kárenyhítő juttatás alapjaként a megyei átlaghozamot kell figyelembe venni. Ha haszonbérmérséklést veszünk igénybe, a bérleti díj csökkenését le kell vonni a hozamérték-csökkenés összegéből - tehát a haszonbérmérséklés igénybevétele csökkenti a kárenyhítő juttatás összegét. Természetesen az is befolyásolja a kárenyhítő juttatás összegét, hogy mekkora forrás áll rendelkezésre a kárenyhítési alapban, bár ennek kapcsán már szó van a pénzügyi keret idei megemeléséről is.
Cseh Tibor, a Magosz megbízott főtitkára emlékeztetett arra is, hogy a kárt a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell bejelenteni. Aszály esetén a 15 napos határidő számításának kezdő időpontja az a nap, amikortól a károsodás első alkalommal észlelhető volt. Fontos az is, hogy a kárbejelentést a betakarítást megelőzően legalább 15 nappal kell megtenni. Jó tudni, hogy a kárbejelentés nemcsak a növénykultúra teljes egészére, hanem a részterületére is megtehető, sőt a kárbejelentést akár vissza is lehet vonni - akár a bejelentett terület egy részére is.
Milyen lehetőségek állnak még a gazdák rendelkezésére?
Az agrárium gyors megsegítése érdekében, az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs első ülését követően, július 31-én vasárnap öt pontból álló, azonnali intézkedések bevezetését jelentette be. Ennek részeként a kormány hitelmoratóriumot rendel el 2022 szeptemberétől 2023 év végéig a mezőgazdasági vállalkozások beruházási és forgóeszközhiteleire. A gazdák dönthetnek arról, hogy élnek-e a lehetőséggel. A bejelentésről az Agrárszektor is beszámolt.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az elmúlt napokban tájékoztatót adott ki a tervezett, ökológiai jelentőségű másodvetésekhez és egyes növénytermesztési termeléshez kötött támogatásokhoz kapcsolódó vis maior bejelentési lehetőségéről. Azoknak a gazdálkodóknak, akik már 2022. június 9-ig jelezték szándékukat az ökológiai jelentőségű másodvetésre, elektronikus úton van lehetőségük vis maior kérelmet benyújtani.
Az aszály sok esetben ellehetetleníti a termeltetési szerződések teljesítését. Az Agrárminisztérium a kötelezettségek alóli teljes vagy részleges mentesülés szabályaira hívja fel a figyelmet.