Tóth Enikő • 2022. augusztus 12. 06:00
A perzselő nyár és a klímaváltozás a növénytermesztők rémálmává vált az elmúlt pár évben. Óriási hatással van a növények terméseredményeire és minőségére. Különösen sújtja a klímaérzékeny növényeinket a hőség és a túlzott UV-B sugárzás, a páratartalom és a fényviszonyok, hiszen ezek mind negatívan befolyásolják termőképességet. Sajnos ez a jelenség a hazai zöldségállományunk döntő többségére vonatkozik, de gyümölcsfáink sincsenek biztonságban, így érdemes megoldást találnunk károk enyhítésére.
Amíg kora tavasszal és ősszel fagytól és hidegtől óvjuk növényeinket, addig a nyári hónapokban egyre nagyobb gondot okoz az épségük fenntartása, a termésátlag megtartása. Az intenzív sugárzástól a termesztett növényeink nagyon megsínylik az elmúlt hetek behatásait, egyre több helyen találkozhatunk napégte levelekkel, perzselődött felületekkel.
Miről ismerhető fel a napégés?
Mindig a déli órákban szabadon lévő felületeken alakul ki, a lombozattal takart részeken szerencsére nem. Így megfigyelhető, bár látványos jelenség is, hiszen az elhalt szövetek általában világos, fehéres, szabálytalan és változó méretű foltokként jelennek meg. Ezek a foltok sok esetben szárazak, besüppednek a termés felületén, a szárazság miatt ráncosak, petyhüdtek lehetnek. Sajnos ezek a sérült felületek melegágyul szolgálnak a különböző szaprofita gombabetegségeknek, ezek a foltok színeit is képesek megváltoztatni. A napégés jelensége szinte általános problémává vált napjainkban, nem igen akad már olyan kert, ahol a paradicsom, uborka, paprika, vagy a káposztafélék termésein, de a gyümölcsökön is ne jelenne meg. A fajták hőmérsékletre való érzékenységében jelentős eltérések vannak, például a vékonyabb szövetszerkezetű zöldségeken (ilyen a TV paprika) hamarabb megjelenik, mint a hegyes fajtacsoporton, mégis ezek is egyre inkább károsulnak a napégés miatt.
A virágzás és pollenképződés időszakában jelenlévő magas hőmérséklet és az intenzív UV-sugárzás eredményeként, bomlásnak indul a pollen aminosav-tartalma, ami miatt gyors vízvesztés megy végbe. Ezek csökkentik a pollen életképességét, így a megtermékenyülés hiányos lesz, jelentős terméskiesést és minőségromlást okozhat a napégés.
Hogyan védekezzünk a napégés ellen?
Az eddigi tapasztalatok és kutatások alapján a legoptimálisabban a több rétegben kifeszített sárga és sárgás-vörös raschel hálók bizonyultak, de az egyéb színezésűek - mint például a zöld - is jelentős védelmet tudnak biztosítani a káros sugarakkal szemben. Mindezek mellett a raschel hálóknak több kedvező hatása is van, ami miatt a növénytermesztésben már mondhatni a mindennapi kiegészítők közé tartozik. A háló véd a túlzott UV sugárzástól, csökkenteni tudja a nap tűző erejét miközben a fényt, a levegőt és a nedvességet is átengedi, emellett a jégkárok és a madarak ellen is hatásosan védekezhetünk velük. A raschel hálók kifeszítésével a súlyuk mindössze 35g/m2 - 190g/m2, felhelyezése nagyon egyszerű hiszen gyorskötözővel vagy dróttal gyorsan és esztétikusan ki lehet feszíteni. A háló leszerelése is hasonlóan egyszerű és gyors. Mindemellett többször is fel lehet használni, nem szakad és akár egy évtizedet is kibír. A háló növénytermesztési, növényvédelmi funkciói kiválóak, hiszen azáltal, hogy a déli órákban védelmet nyújt a túlzott felmelegedés ellen, segíti a termés színesedését (pl. paradicsom esetében). Megfigyelték azt is, hogy a raschel hálóval védett paradicsomon nem jelentkezett a zöldtalpasság betegségre emlékeztető, kocsány körüli sárgás-barna karima. Emellett árnyékoló hatásának köszönhetően ritkábban fordult elő a papirkák esetében a kényszerérés, ahol a még fejletlen termés pirosodni kezd és a csúcsukon foltosodás jelenik meg. Megfigyelhető, hogy a hálók alatt magasabb a légnedvesség, mint a szabadban. Ez hasznos a növénytermesztők számára, hiszen ezáltal jobban kötődik az uborka, a paradicsom, fényesebbek a parika és padlizsán bogyói, és az árnyékolásnak köszönhetően elkerülhető a termések felületén gyakran kialakuló hajszálrepedések megjelenése is.
További jó védekezési módként funkcionál a folyamatos öntözés, rendszeres vízellátás. A növények jobban képesek magukat hűteni a vízzel jól ellátott közegben. Ha reggel öntözünk, segítünk felkészülni a növényeknek az előttük álló forró napra. Ha meleg van, jobb, ha még 9 óra előtt elvégezzük az öntözést, vagy minél korábban. Soha ne locsoljunk napközben, kánikulában. Még akkor sem, ha reggel elfelejtettünk öntözni, mert ezzel károsíthatjuk a növényt. Ha meleg van, napi kétszer is elláthatjuk növényeinket vízzel, reggel és este. Környezetbarát és zöld megoldás, ha gyűjtjük az esővizet, ha szerencsénk van és egy nagyobb eső esik akkor akár több heti öntözővizet tudunk magunknak biztosítani.
Fontos szem előtt tartanunk, hogy az erős UV-sugárzás és az erős légköri aszály okozta stresszhatások átlagosan akár 10-15%-os terméskiesést okozhatnak. Bár a szabadföldi zöldségnövények valamennyivel jobban kitettek a napégés veszélyeinek, nem szabad megfeledkeznünk a gyümölcsfáinkról sem. Gyümölcseinknek a lombos gallyak és a sűrű lombozat bizonyos mértékben védelmet nyújt, de hosszútávon nem lehet erre hagyatkozni. Az elmúlt hónapok és évek tapasztalata alapján alkalmazkodnunk kell az egyre növekvő hőmérséklethez, a perzselő nyarakhoz, a szélsőséges időjárási viszonyokhoz.