Őrület, ami a magyar műtrágyapiacon zajlik: ennyiért veszik most az árut a gazdák

A 2022-es év első hat hónapjában a műtrágya-forgalmazók Magyarországon 795 ezer tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül mezőgazdasági termelők részére. Az átlagosan háromszorosára emelkedett műtrágyaárak mellett azonban az értékesített mennyiség 29,6%-kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Az első fél évében a műtrágya-értékesítés nettó árbevétele 198,6 milliárd forint volt, ami több mint kétszerese a 2021-es év azonos időszakában elért eredménynek - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrisebb elemzésében.

A műtrágyaárak emelkedése már 2021 őszén kezdődött, azóta folyamatosan tart. A földgáz árának drasztikus emelkedése önmagában is jelentősen megnövelte a termelési költségeket, de mivel ez a műtrágyagyártás egyik alapanyaga, ezért a gázárak elszabadulása kétszer is éreztette a hatását az ágazat szereplői számára. Noha 2022 első negyedéve során végig kérdéses volt, lesz-e elég műtrágya a tavaszi szezonra, az orosz-ukrán háború kitöréséig valójában mindenki arra számított, hogy magasabb áron, de biztosítva lesz a műtrágya-ellátás a következő hónapokra. Aztán előbb az európai gyártók jelentették be sorra, hogy a bizonytalan helyzetre való tekintettel leállítják, vagy visszafogják a termelésüket és az exportjukat, majd Oroszország és Ukrajna is leállította a külföldre irányuló exportot. Azóta török közvetítéssel sikerült megállapodnia a harcoló feleknek, és az ukrán mezőgazdasági termékek exportja már megindult, az orosz műtrágyák exportjáról pedig folyamatosan zajlanak a tárgyalások.

A mezőgazdasági termelők által 2022 első fél évében vásárolt műtrágya nitrogén-foszfor-kálium (NPK) hatóanyag-tartalma 258 ezer tonna volt, 113,6 ezer tonnával, vagyis 30,6%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A káliumhatóanyag-tartalom 37,8%-kal, a foszfor 38,7%-kal lett alacsonyabb, mint a bázisidőszakban, a nitrogéné kisebb mértékben, 28,2%-kal csökkent. Az NPK-hatóanyagok aránya 2022 első fél évében 79:11:10, míg egy évvel korábban 77:12:11 volt, azaz 2022-ben a nitrogén-hatóanyag aránya nőtt, ezzel egy időben a kálium és foszfor aránya csökkent. A közvetlenül a mezőgazdasági termelőknek értékesített műtrágyák természetes súlyát vizsgálva az látható, hogy a 795 ezer tonna műtrágyából 670 ezer tonna egykomponensű, 125 ezer tonna pedig összetett műtrágya volt, vagyis az egykomponensű és az összetett műtrágyák aránya 84:16 volt.

Az AKI Agrárstatisztikai Információs Rendszerének (ASIR) elemzéséből az is kiderült, hogy az előző évekhez hasonlóan a legnagyobb kereslet a mészammon-salétrom (MAS) iránt jelentkezett 2022 első fél évében: a teljes műtrágyaforgalom 45%-át, az egykomponensű nitrogénműtrágya-értékesítés 54%-át ez tette ki, összesen 355 ezer tonnát adtak el belőle. Ez a mennyiség azonban 23%-kal volt kevesebb a 2021. első félévi bázisidőszakhoz képest. A második legnépszerűbb termék 55 ezer értékesített tonnával a karbamid volt, amelyből 36 ezer tonnával értékesítettek többet, mint ammónium-nitrátból (16 ezer tonna). A teljes műtrágya-értékesítés közel 9%-át fedte le ez a két termék 2022 első fél évében. Az oldatműtrágyák közül a Nitrosol, DAM 30%-os típusból 99 ezer tonna fogyott, amely fele a 2021. első féléves mennyiségnek. A 18-20,5% hatóanyag-tartalmú szuperfoszfát iránti kereslet a bázisidőszakhoz viszonyítva ugyan magasabb volt, 893 tonna, azonban az egykomponensű foszforműtrágyák teljes mennyisége közel 70%-kal csökkent. A kálium-klorid eladása 6,7 ezer tonna lett, 5,7 ezer tonnával kevesebb az egy évvel korábbihoz képest. Az összetett műtrágyák közül a legnépszerűbb összetétel, az NPK 8-24-24-es 21 ezer tonnás mennyisége a teljes műtrágya-értékesítés 2,6%-át fedte le, míg az eladott összetett műtrágyák 16,8%-át ez a szer tette ki. További jelentős mennyiségben értékesített összetételnek számított még 2022 első fél évében az NPK 15-15-15, amelyből 17,8 ezer tonnát értékesítettek, valamint az NPK 10-26-26, a maga 9,7 tonnájával. Részesedésük az összetett műtrágya teljes eladásából 14% és 7,8% volt a vizsgált időszakban.

Hogyan alakultak az árak 2022 első fél évében?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tájékoztatása szerint a mezőgazdasági termelői árak szintje 40,3%-kal, a mezőgazdasági ráfordítások árszintje pedig 40,6%-kal nőtt 2022 első fél évében az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növényi termékek termelői ára 44,2%-kal, az élő állatok és állati termékek ára 31,5%-kal emelkedett a 2021. első félévi szinthez képest. A növényi termékek körében a gabonafélék ára 61,3%-kal, míg az ipari növényeké 56,6%-kal nőtt. A burgonya termelői ára 20,7%-kal lett magasabb a bázisidőszak szintjéhez mérten. A mezőgazdasági termelés során közvetlenül használt anyagok körében a műtrágyaárak átlagosan valamivel több mint a háromszorosára emelkedtek, azonban a növényvédő szerek árai is megnőttek 16,7%-kal, az állatgyógyászati készítmények pedig 10,4%-kal lettek drágábbak, de a takarmányok árában is jelentős drágulást lehetett tapasztalni, itt az árak 38,9%-kal emelkedtek. A vizsgált anyagok közül a vetőmagok ára 18,5%-kal haladta meg az előző év azonos időszakáét.

A kiemelt műtrágyák közül legnagyobb mértékben - közel négy és félszeresére - a 30%-os Nitrosol ára nőtt 2022 második negyedévében az előző év azonos időszakához képest. Ezt követte a mészammon-salétrom (MAS) három és félszeres, a kálium-klorid háromszoros, az NPK 15-15-15 több mint két és félszeres áremelkedése. A legkevésbé a MAP és az NPK 8-21-21 összetételű szer ára nőtt meg, az "csak" valamivel több mint kétszeresére drágult. A kiemelt műtrágyák közül a szuperfoszfát áráról nem áll rendelkezésre adat. Az első negyedévhez viszonyítva 2022 második negyedévében a kálium-klorid ára emelkedett a legnagyobb mértékben, 61,3%-kal, ezt követte az NPK 8-20-30 ára, 28,1%-kal, majd az NPK 15-15-15 összetétel 27%-kal. Ugyanebben az időszakban a mészammon-salétrom ára nőtt a legkisebb mértékben, az a szer 14,2%-kal lett drágább az év első három hónapjához képest.

Noha már a műtrágyák árának ilyen mértékű elszállása is komoly problémát jelent a növénytermesztők számára, a következő időszakban az is kérdésessé válhat, hogy lesz-e egyáltalán elegendő műtrágya. Az európai gyártók sorra a termelés visszafogásával, vagy leállításával reagálnak a megemelkedett költségekre, ami egy újabb stresszfaktor lehet a termelők számára, hiszen ha nincs elegendő műtrágya, akkor az a terméshozamokban is erősen látszani fog.

A magyar termelők az idei év során még kevésbé szembesültek az elszálló árak következményeivel, lévén sokan még a tavalyi év során előre (és a mostani árak töredékén) megvásárolták a kövektező szezonhoz kellő műtrágyákat, ám ez az opció most már nem áll rendelkezésre. Így az ágazat szereplőinek dönteniük kell, hogy biztosra mennek, és vásárolnak többszörösére drágult műtrágyákból, vagy kivárnak. Ez utóbbi azonban meglehetősen rizikós döntés, mivel a műtrágyagyártás jövője eléggé bizonytalan Európában. A kialakult helyzetre megoldás lenne, ha az Európai Unió valamiféle garanciát adna az európai gyártóknak a termelés biztosítása érdekében, de az orosz-ukrán háború lezárulta, illetve az orosz műtrágyaexport beindulása is segítene a gazdákon, nemcsak Magyarországon, de Európában és a világon is.