Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A gabonapiacon most viszonylagos csend honol, az információcserét pedig az is fékezi, hogy az erre a hétre az agrártárcánál tervezett találkozót lefújták. A kukoricatermést illetően a kereskedők is tele vannak bizonytalansággal; jelenleg egy elsődleges termésbecslés áll rendelkezésükre, ami 3,1 millió tonnáról szól - mondta a Világgazdaságnak Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége (Gabonaszövetség) főtitkára. Bár ez lehet akár 3,5 millió tonna is, de annál sokkal több nem. A szakember hozzátette, hogyha a nagyobb termésről szóló várakozás jönne be, az sem sokat segítene a helyzeten.
Ugyanis, a kukorica belföldi felhasználása négy- és ötmillió tonna között mozog egy normális évben. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy a Gabonaszövetség főtitkára például nem emlékszik olyan évre, amikor ne termett volna meg a hazai szükséglet. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy jelentősen megnőtt az ipari felhasználás: az etanolgyárak évi 2-2,5 millió tonna kukoricát vesznek fel. Takarmányként 1,8 millió tonnát hasznosítanak, humán célokra pedig mintegy 200 ezer tonnára van szükség, ami már 4-4,5 millió tonnát jelent. De ebben még nincsen benne az átmenő készlet és nem számoltunk a vetőmagként felhasznált mennyiséggel és veszteséggel sem.
A gabona termékpálya 2022-ben nemcsak a pusztító aszály miatt különleges, hanem azért is, mert a hazai piac árai már elég régóta nem követik a világpiacot - ezt azonban árnyalja a forint gyengülése. Emellett a világ jelentős gabonatőzsdéin, mint a párizsi Matifon, vagy a chicagói CME-n az elmúlt hónapokban komoly árkorrekciókat lehetett megfigyelni, itthon viszont egyszerűen „beragadt” a tonnánkénti 140 ezer forintos búzaárszint. Ezt a termelők szempontjából meg lehet érteni, mivel az átlagosnál alacsonyabb lett a búzatermés is idén, illetve, ha a nagyon jó hozamok idején megkapták a 130 ezer forintos tonnánkénti árat, akkor most érthető módon nem akarják ennél olcsóbban eladni az árujukat.
Ez a világpiacihoz képest magas árszint most úgy áll fönn, hogy kukoricából havi 100 ezer tonna körüli mennyiség érkezik be az országba - zömében Ukrajnából -, ami olcsóbb, mint a hazai, de nem törte le igazán az árakat. Pótsa Zsófia szerint a piaci szereplők körében most még abból a szempontból is nagy a bizonytalanság, hogy lesz-e a belföldi felhasználáshoz elegendő import. Szerinte néhány hétnek még el kell telnie ahhoz, hogy egyértelmű trendet lehessen megfigyelni, merre indult el a gabonapiac. Közben a búza importja is elindult, igaz, a kukoricáénál kisebb mennyiségben
- írja a lap.
A búzapiacon nagy kérdés az is, hogy a kivitellel mi lesz. A búzára, rozsra, árpára, zabra, kukoricára, szójababra és napraforgóra vonatkozó exportbejelentési kötelezettség él, de ez eddig nem korlátozta a kiszállítást. A szabályok szerint az exportszándék bejelentését követően 30 napig él az állam erővásárlási joga - ezzel idáig viszont nem éltek. Most pedig ettől függetlenül mondhatni, hogy csak csordogál az export, de ez nem a bejelentési kötelezettségnek köszönhető, hanem annak, hogy a világ legdrágább áruját nehéz eladni. Tehát ebből kiderül, hogy a magas hazai búza- és kukoricaárak tartják itthon az árut. Búzából egyébként lenne exportalapunk, a termés idén 3,8-4,1 millió tonna közötti volt, az átmenő készlet 400 ezer tonna körül alakult. A Gabonaszövetség számításai szerint egymillió tonna fölött van a belföldi felhasználáson felüli búzamennyiség, de egyúttal az is igaz, hogy ez jóval alatta marad a normál évekre jellemző mennyiségnek, amikor nagyjából 2,7 millió tonna búza kerül exportálásra.