Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A növény- és állatfajokra is nagy veszélyt jelent az élőhelyek pusztulása, valamint az idegen fajok megjelenése, azok behordása, esetleges megtelepedése, terjedése. Ezek vonzataként hazánkban „újonnan” megjelenő rovarkártevők közé sorolják a szakemberek többek között a gyapottok-bagolylepkét is. A gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) délről érkezett, szárazság- és melegkedvelő vándorlepke, amely a klíma számára kedvezővé válásának köszönhetően már 25-30 éve meghonosodott nálunk. Eredeti élőhelye Észak-Afrika és Eurázsia trópusi, szubtrópusi területei. A gyapottok-bagolylepke rendkívül kártékony faj, ami szinte minden természöldséget, számos szántóföldi dísznövényt és a virágot is támadja. Többszáz tápnövénye ismert, a legtöbb hobbikertész a paradicsomon, paprikán, másodvetésű babon okozott kártételével találkozik. Egy hernyó több termést is megtámad mielőtt lepkévé alakul.
A kártevő felismerése
A fő kértevő a lárvája, amely a generatív részek fogyasztásával okoz jelentős károkat. A kukoricacsőre rakott tojásokból kifejlődő lárvák a címervirágzat felől rágnak a csőbe, ahol a későbbiekben rejtve maradnak. Számukra a csapadékos, magas páratartalommal rendelkező időjárás igen kedvező. A lepke fénykerülő hernyójának színe a világoszöldtől a feketés zöldig változhat. Fő ismertetőjegyük a háton és a potrohszelvények oldalán hullámosan végighúzódó pászta. Az idősebb hernyók hosszúsága akár 40 mm is lehet.
A gyapottok-bagolylepke kártétele
Hernyója sok gazdanövényű, azaz polifág kártevő. Hazánkban a termesztett növényeink közül fő tápnövénye a kukorica, de más növényeinket is szívesen fogyasztja, mint a cirok, az őszi káposztarepce, a búza, a napraforgó, a dohány, a bab, a borsó, a szója, a lucernafélék, a paprika és a paradicsom. Dísznövényeik közül pedig leggyakrabban a muskátlin és a krizantémon találkozhatunk hernyóinak károsításával, emellett egyes gyomfajokon is megfigyelték jelenlétét (pl. parlagfű). Tömeges rajzásakor mindent megtámad, így gyümölcs- és erdészeti kártevőként is ismertté vált. Főként a növény generatív részeit pusztítja, azaz a virágot és a termést. Azonban ezek hiányában a levélzetet is elfogyaszthatja.
Előrejelzésre alapozva védekezzünk ellenük, a rajzásmegfigyelésre feromon, illetve fénycsapdákat használhatunk.
