Tóth Enikő • 2022. szeptember 13. 14:02
A kukorica állományokban jelentős mértékű a gyapottok-bagolylepke fertőzés. Országrészenként nagyok ugyan az eltérések, de a jelentősebb termőterülettel rendelkező tájegységekben a legerősebb a kártétel.
A növény- és állatfajokra is nagy veszélyt jelent az élőhelyek pusztulása, valamint az idegen fajok megjelenése, azok behordása, esetleges megtelepedése, terjedése. Ezek vonzataként hazánkban „újonnan” megjelenő rovarkártevők közé sorolják a szakemberek többek között a gyapottok-bagolylepkét is. A gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) délről érkezett, szárazság- és melegkedvelő vándorlepke, amely a klíma számára kedvezővé válásának köszönhetően már 25-30 éve meghonosodott nálunk. Eredeti élőhelye Észak-Afrika és Eurázsia trópusi, szubtrópusi területei. A gyapottok-bagolylepke rendkívül kártékony faj, ami szinte minden természöldséget, számos szántóföldi dísznövényt és a virágot is támadja. Többszáz tápnövénye ismert, a legtöbb hobbikertész a paradicsomon, paprikán, másodvetésű babon okozott kártételével találkozik. Egy hernyó több termést is megtámad mielőtt lepkévé alakul.
A kártevő felismerése
A fő kértevő a lárvája, amely a generatív részek fogyasztásával okoz jelentős károkat. A kukoricacsőre rakott tojásokból kifejlődő lárvák a címervirágzat felől rágnak a csőbe, ahol a későbbiekben rejtve maradnak. Számukra a csapadékos, magas páratartalommal rendelkező időjárás igen kedvező. A lepke fénykerülő hernyójának színe a világoszöldtől a feketés zöldig változhat. Fő ismertetőjegyük a háton és a potrohszelvények oldalán hullámosan végighúzódó pászta. Az idősebb hernyók hosszúsága akár 40 mm is lehet.
A gyapottok-bagolylepke kártétele
Hernyója sok gazdanövényű, azaz polifág kártevő. Hazánkban a termesztett növényeink közül fő tápnövénye a kukorica, de más növényeinket is szívesen fogyasztja, mint a cirok, az őszi káposztarepce, a búza, a napraforgó, a dohány, a bab, a borsó, a szója, a lucernafélék, a paprika és a paradicsom. Dísznövényeik közül pedig leggyakrabban a muskátlin és a krizantémon találkozhatunk hernyóinak károsításával, emellett egyes gyomfajokon is megfigyelték jelenlétét (pl. parlagfű). Tömeges rajzásakor mindent megtámad, így gyümölcs- és erdészeti kártevőként is ismertté vált. Főként a növény generatív részeit pusztítja, azaz a virágot és a termést. Azonban ezek hiányában a levélzetet is elfogyaszthatja.
Előrejelzésre alapozva védekezzünk ellenük, a rajzásmegfigyelésre feromon, illetve fénycsapdákat használhatunk.