Pénteken nyugat felől tovább vastagszik a felhőzet, és az ország nagyobb részén borult időre számíthatunk, több-kevesebb - elsősorban szűrt - napsütés inkább csak a keleti tájakon fordulhat elő. Északnyugat, nyugat felől csapadékzóna érkezik, amely napközben lassan kelet felé helyeződik, késő estére várhatóan a Tisza vonaláig jut el. Miközben keleten kicsi a csapadék esélye, a Nyugat-Dunántúlon jelentős mennyiség is hullhat. A délkeleti, keleti, majd késő délutántól az északnyugatira forduló szelet élénk, helyenként erős lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 12 és 20 fok között alakul, a Délkelet-Alföldön számíthatunk a magasabb értékekre.

Szombaton reggel, délelőtt a nyugati és középső területeken átmenetileg felszakad a felhőzet, majd újra mindenhol erősen felhős, illetve borult idő lesz a jellemző. Többfelé várható eső, zápor. A déli, délkeleti szél egyre többfelé északnyugatira fordul, sokfelé megélénkül, a Dunántúlon erős, viharos széllökések is lehetnek. Hajnalban 7, 13, kora délután 11, 17 fok körül alakul a hőmérséklet.

Vasárnap kezdetben erősen felhős lesz az ég, de egyre jobban szakadozik, csökken a felhőzet. A középső megyékben és a Dunántúl nagy részén továbbra is nagy területen marad erősen felhős az ég. Reggel a keleti országrészben még több helyen várható eső, de egyre kevesebb helyen, délután már csak elvétve lehet csapadék. Az északi, északkeleti szelet elsősorban a Dunántúlon kísérik erős lökések. Hajnalban 4, 11, kora délután általában 13, 18 fokot mérhetünk, de a tartósabban felhős tájakon ennél pár fokkal hidegebb  is lehet.

A hétvégén érkező esőnél többre lenne szükségük a kalászosoknak az optimális fejlődéshez - írta az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtöki, agrometeorológiai elemzésében. A szakértők szerint az esős szeptembert száraz október követte, így a felső talajréteg egyre jobban kiszárad az országban, ezért elsősorban az őszi kalászosoknak egyre nagyobb szükségük lenne a csapadékra.

A meteorológusok hozzátették, hogy az előző hét közepétől az ország egyre nagyobb területét foglalta el a köd és az alacsony szintű rétegfelhőzet, majd a hét elején megélénkülő szél egyre nagyobb területen szakította föl a felhőréteget. Fagy nem volt, a borús időben pedig kicsi volt a napi hőingás, a minimumok is 10 Celsius-fok körül alakultak, így az átlaghőmérséklet jóval meghaladta az átlagot.

Országszerte csapadék utoljára október 1-én esett, azóta az ország nagyobb része nem kapott számottevő esőt, a csapadékos szeptember után októberben ismét jócskán elmaradt a csapadék mennyisége az átlagostól. A talaj felszín közeli része egyre szárazabb, bár a ködös időben elhanyagolható volt a párolgás is. A Dunántúl északkeleti részén és az Alföldön a kritikus 40% alá csökkent a nedvességtartalom a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában. Az északi és a délnyugati országrészben még jó a talajok nedvességellátottsága, a Kisalföldön és az Alföldön azonban a felszín közeli és a mélyebb rétegek egyaránt szárazak - írták.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársai azt is hozzátették, hogy a hét végére esősre fordul az idő. Az eső mennyisége jellemzően 5 és 15 milliméter között valószínű, keleten lehet ennél kevesebb, északnyugaton pedig ettől akár több is. Az agrometeorológiai elemzés szerint ennél többre lenne szükség, de ez is mindenképp segíti az őszi vetések fejlődését. Komolyabb lehűlésre a következő 8-10 napban nem kell számítani, és éjszaka fagyok sem várhatók.