Szedlák Levente • 2022. november 29. 05:58
A rozs az emberiség által nemesített első gabonafélék közé tartozik, amely minden valószínűség szerint Kis-Ázsiából származik, és körülbelül 2500 évvel ezelőtt hozhatták létre a hegyi rozsból. A búza és az árpa közeli rokona, felhasználási köreit tekintve mind emberi fogyasztásra, mind állati takarmányozásra alkalmas. Magyarországon főleg ez utóbbi felhasználása jellemző, de az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy nemcsak a rozs termesztésében, de az emberi élelmezésben történő hasznosítása is komoly lökést kaphat. De mit kell tudni erről a növényről? Mire kell odafigyelni a termesztésekor, és milyen lehetőségek vannak benne? Az Agrárszektor erről kérdezte a szakembert.
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) 2022. augusztus 13-án megjelent kiadványa szerint Magyarországon befejeződött a rozs betakarítása. Ezt a kalászost az idei szezonban több mint 32,4 ezer hektáron termesztették hazánkban, ami mintegy 3,2%-kal haladta meg a 2021-es termőterületet. A betakarított termés valamivel meghaladta a 94 ezer tonnát, ám közel 5,4%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Igaz, 2021-ben csaknem 3,2 tonna/hektár volt a rozs átlagos hozama Magyarországon, míg idén 2,9 tonnát lehetett betakarítani egy hektárról. Ehhez azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a többi kalászosnál jóval nagyobb visszaesés volt idén a terméshozamokban a nyári hónapokban tapasztalt rendkívüli szárazság és hőség miatt. Az őszi búza termésátlaga 28,6%-kal lett kevesebb idén, mint egy évvel korábban, az őszi árpáé 33%-kal, a tavaszi árpáé pedig 13,3%-kal maradt el az előző évi átlagtól.
Ezekből a számokból is látszik, hogy a rozsban komoly lehetőségek rejlenek, hiszen még egy ilyen szélsőségesen aszályos évben sem történt olyan mértékű visszaesés a hozamokban, mint a többi kalászosnál. De egészen pontosan mire számíthatunk a jövőben ennél a növénynél? Milyen irányai vannak a nemesítésnek, melyek azok a tulajdonságai, amelyek hasznosak lehetnek számunkra a következő időszakban? Az Agrárszektor ezzel kapcsolatban megkereste a KWS Magyarország Kft.-t, amelynek délkelet magyarországi kereskedelmi képviselője, Tót László elmondta, hogy a vállalatnál fajtarozzsal nem igazán foglalkoznak, csak a hibridek létrehozásával. A cél, amint azt a szakember kifejtette, hogy minél nagyobb zöldtömeget tudjanak elérni. Tót László elmondta, hogy a rozsnak általában eléggé alacsony a vízigénye, de víz nélkül ez a növény sem marad életben. Az ideihez hasonló extrém időszakokat leszámítva azonban kevés csapadékkal is képes túlélni, de ha van rá lehetőség, már minimális öntözéssel is kimagasló eredményeket lehet elérni. A rozs kapcsán érdemes még tudni, hogy alkalmazkodóképessége gabonafélék között a legjobb, kiváló hideg- és szárazságtűréssel rendelkezik. A szakember beszélt arról is, hogy a nemesítés során a növényvédelem szempontjából nem térnek el a szakirodalomtól, és mindent megadnak a növényeknek, amit kell.
A rozs magyarországi termesztésével kapcsolatban Tót László elmondta, hogy a tapasztalataik azt mutatják, hogy egyre jobban teret nyer a rozs, bár a malomiparban nincs akkora felvásárlóereje, mint a többi gabonafélének. A magyarok körében valahogy nincs akkora divatja a rozskenyereknek, mint Európa többi országában - jelezte a szakember, de rögtön hozzátette, hogy a rozs termesztése ugyanakkor növekvő tendenciát mutat a kontinensen. Ennek az okai ismertek: a rozs a búzánál jobban bírja a hőséget és a szárazságot, ráadásul hamarabb is aratják, így kevéssé viselik meg az olyan, egész Európát letaroló hőhullámok, mint amilyenekben idén volt részünk. Tóth László szerint éppen ezért arra lehet számítani, hogy a jövőben vélhetően növekedni fog a rozs termőterülete, és jó eséllyel nemcsak a kontinensen, hanem Magyarországon is.
A rozs nemesítése során elért legújabb eredmények kapcsán a szakember elmondta, hogy a KWS-nél komoly innovációk születtek a szemtermés javítása szempontjából. A legújabb technológia lényege, hogy könnyebbé és eredményesebbé váljon a beporzás. Erre azért is van szükség, mert az elmúlt években tapasztalható aszályos időjárás és száraz légkör nem kedvezett a beporzásnak, ami viszont a hozamokra is hatással volt. Ha azonban sikerül kiküszöbölni ezt a problémát, az újabb lökést adhat a rozs termesztésének, mert így a szárazabb területeken is jobb eredmények születhetnek majd.
Tót László beszélt arról is, hogy a rozsban komoly potenciál lenne, ha a magyarok igényelnék a rozskenyeret. Az azonban már látszik, hogy hazánkban is egyre inkább teret nyer a tudatos és egészséges életmód, ami az emberek táplálkozásában is kezd megmutatkozni. Ha ez a folyamat folytatódni fog, akkor komoly térnyerésre számíthat a rozstermelés és -feldolgozás Magyarországon. Jelenleg azonban még a legtöbben inkább takarmány-alapanyagként gondolnak erre a növényre, és inkább szenázskészítésre használják, de talán a jövőben a szemtermés szempontja is előtérbe fog kerülni - jelentette ki a szakember.
A rozs termőterületének növekedésére vonatkozó jóslatok máris igaznak bizonyultak. A napokban jelent meg az AKI legfrissebb jelentése az őszi mezőgazdasági munkákról, a november 12-i operatív jelentések alapján. Ebből kiderült, hogy az őszi rozs vetését a 2022/2023-as szezonban 36,4 ezer hektáron tervezték, a jelentés napján a végéhez közeledtek a munkálatok. Ez pedig egy év alatt több mint 12%-os növekedést jelent, ami - ha marad a száraz, csapadékban ritka időjárás, további térnyerést indukálhat.