agrarszektor.hu • 2022. december 3. 15:31
A globális népességnövekedés következtében becslések szerint 2050-re akár 70 százalékkal is növelnünk kell az élelmiszertermelést. Ez azt jelenti, hogy a század első felében több élelmiszert fogunk termelni, mint az emberi civilizáció eddigi történelmében. Mind a szántóföldi, mind a kertészeti gazdálkodók szemszögéből ez elsőre pozitív jövőképet festhet, azok azonban, akik szorosabban figyelemmel kísérik a globális mezőgazdasági termelés fejleményeit, tisztában vannak azzal, hogy a lehetőségek egyben számos kihívást is jelentenek.
A változó éghajlat közvetlenül érinti a mezőgazdaságot a szélsőséges időjárási események gyakoriságának és intenzitásának változásain keresztül - írja közleményében a Seedplus Kft. A hőmérséklet globális emelkedésével a növények gyorsabb ütemben fejlődnek, ez pedig csökkentheti a terméshozamokat. Különösképpen akkor, ha a jelenleg alkalmazott technológiák következményeként a talaj nem képes a gyorsabb ütemben növekvő növények tápanyagszükségletét biztosítani.
Talajaink az évtizedek óta tartó, nem okszerű műtrágyázási gyakorlat, a savanyosodás, illetve a talaj szerkezetének és vízháztartásának a romlása miatt egyre kevésbé képesek a növények optimális tápanyagigényét kielégíteni. Emellett napjaink legnagyobb kihívását jelenti az aszály, a hőségnapok számának növekedése, valamint a magas UV-terhelés, ami tovább csökkenti a mezőgazdasági kibocsátást
- avatott be Fröhlich András, a Seedplus Kft. ügyvezetője.
Öngólt rúg, aki spórolásban látja a kiutat
Ezek a negatív tendenciák közvetve segítik a biotikus stresszorok, a gyomok, a betegségek és a rovarkártevők olykor extrém gyors terjedését is. Mindezeken túl napjainkban nem kevés fejtörést okoz az inputanyagok soha nem látott árszintje. Bár a terménypiacok árszintje is jelentős mértékben emelkedett, a gazdálkodók jogosan teszik fel a kérdést: Hogyan tovább?
Van olyan elképzelés, hogy az idén nem műtrágyázok, a tavalyi műtrágyaadag érintetlenül a talajban van, hiszen az aszály miatt nem takarítottam be semmit. Ez a gondolat szakmailag több szempontból is támadható. Egyrészt nem számol a folyamatos tápanyagveszteségekkel, tápanyag-lekötődésekkel, másrészt nincs figyelemmel a vetett kultúra tápanyagigényére sem. Magas hozamokat kizárólag a növény igényeinek megfelelő tápanyag-utánpótlással érhetünk el, és ilyen kedvező terménypiaci kilátások mellett nagy valószínűség szerint öngólt rúg, aki a spórolásban látja a kiutat. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az alulkondicionált állományok minden esetben táptalajai a betegségeknek, a kártevőknek, és sokkal érzékenyebben reagálnak a gyomirtásra is. Tehát a tervezett spórolást megfizetjük a soron következő növényvédelmi kezelések során, illetve indokolatlanul stresszben tartjuk a növényeinket
- hívta fel a figyelmet a szakember.
Elengedhetetlen a tápanyag-utánpótlás
A legfontosabb, amikor a mezőgazdaság kihívásaival szembesülünk, hogy most és a jövőben is egyfajta rendszerszemléletet alkalmazzunk. Meg kell értenünk, hogy a változó éghajlati minták hogyan befolyásolják a növénytermesztésünket, újra kell tanulnunk, hogyan növelhetjük talajaink tápanyag-szolgáltató képességét, be kell építenünk a technológiánkba a speciális hatásmechanizmusú bioaktivátorokat, lombtrágyákat, hogy ezáltal olyan alkalmazkodási stratégiákat dolgozhassunk ki, amelyek megfelelő jövedelmet biztosítanak napjaink extrém körülményei között is
- mutatott rá Fröhlich András. Azt is elárulta, hogy a mezőgazdaságot támogató tudományok soha nem látott ütemben fejlődnek. Ennek köszönhetően a legjobb hozammal kecsegtető vetőmagokat vetjük, a leghatékonyabb növényvédő szereket használjuk, műholdak által irányított precíziós gépekkel dolgozunk.
Mit teszünk, ha tápanyag-utánpótlásról beszélünk? Biztos, hogy ebben az esetben is a legkorszerűbb termékeket, megoldásokat használjuk? Vagy ez a témakör kevésbé fontos? A válasz egyértelműen nem! Megfelelő hozamot (jövedelmet) minden esetben optimális tápanyag-utánpótlási stratégiával érhetünk el. Olyan stratégiával, amely figyelembe veszi a növény igényeit, az adott évjárat negatív és pozitív hatásait, és nem utolsósorban talajtípusra szabott műtrágyákat alkalmaz. Csak ezzel a komplex gondolkodással felelhetünk meg a kor kihívásainak
- osztotta meg tapasztalatait a Seedplus Kft. ügyvezetője.