agrarszektor.hu • 2022. december 12. 17:16
Egyre nagyobb a rivalizálás a boltok polcain a magyar gyártmányú és a külföldi fagyasztott, illetve konzerv zöldség- és gyümölcstermékek között. De vajon hogyan tudják ezek a hazai termékek felvenni a versenyt a külföldivel, és miként reagálnak minderre a fogyasztók? Ezekről a kérdésekről, továbbá a magyar zöldségtermesztés aktuális helyzetéről és jövőjéről beszélt Sebesta Péter, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke az MMG Direkt legutóbbi adásában.
A fagyasztott zöldségek közül a zöldborsó a legkeresettebb magyar kiskereskedelmi termék, ebből fogyaszt a legtöbbet a lakosság. Az éves termelt mennyiség jócskán kielégíti a fogyasztói mennyiséget, ezért exportra is jut belőle. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a zöldborsó termőterülete évről évre csökken hazánkban. Ez a csökkenés az elmúlt 5 évben megközelítette 20-25%-ot, és várhatóan ez a tendencia csak fokozódik - olvasható a FruitVeB oldalán.
Ennek az oka meglehetősen talányos. A válasz talán az, hogy a piac olyan irányba változott, aminek eredményeként a gazdák az ipari jellegű zöldségnövények riválisait, a szántóföldi növényeket, azon belül is főként a takarmánykukorica, napraforgó, repce termesztését választják
- jelentette ki Sebesta Péter.
A szakember szerint ezekre a szántóföldi növényekre jelentősen megnőtt a kereslet az utóbbi időben, piaci áruk az egekbe szökött, így a termesztők is profitábilisabban gazdálkodhatnak. Nem utolsósorban a zöldborsótermesztés sokkal bonyolultabb technológiát igényel - ismertette a helyzetet a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke, aki azt is hozzátette, hogy Magyarország szántóföldi területeinek összessége megközelítőleg 4-5 millió hektárra tehető, ebből csupán 80-90 ezer hektárnyi terület az, ahol ipari zöldségtermesztés zajlik. Ez az arány pedig szintén jól mutatja a gazdák átpártolását a szántóföldi növényekre.
Nagyon nehéz kérdés, hogy mivel lehetne visszafordítani ezt a folyamatot. Azonban azt gondolom, hogy idővel minden piaci trend megváltozik, így rövidebb, de inkább hosszabb időn belül fordul egyet a piac keresletének álláspontja. Ennek egyik eshetősége lehet, hogy a zöldségtermesztés több hozzáadott értéket képvisel a szántóföldi növénytermesztésnél, több munkaerőt igényel, ezáltal munkalehetőséget teremt, és a gazdasági folyamtok változásával kecsegtetőbb ágazattá válhat. A nagyobb hozzáadott értékkel piacra kerülő termék pedig a fogyasztók számára is keresettebb lehet, nagyobb értéket képvisel
- vélte Sebesta Péter.
A szakember a hűtőházépítési támogatásokra, illetve az ágazati szereplők ezen források kihasználására is kitért. Mint mondta, számos forrás áll az élelmiszeripari szereplők rendelkezésére. A támogatások feltételeinek természetesen mindenkinek eleget kell tennie, de az észszerű beruházásoknak köszönhetően jelentős mértékben fejlődött a hazai feldolgozóipar. Ettől függetlenül - visszautalva a jelenlegi piaci helyzetre - a gazdálkodók ösztönzésére olyan forrásokat kellene megnyitnia, biztosítania a tárcának, amelyek a zöldségtermesztés-szektorban való maradásra sarkallnák a termelőket.
Noha jelenleg is vannak ilyen források, ezek nem elegendőek, vagy nem kellően pozicionáltak, mert ha azok lennének, akkor nem csökkenő, hanem növekvő tendenciát mutatna a zöldségtermesztés termőterülete. Ezt azért hangsúlyozom, mert a zöldborsó-, vagy mondjuk a csemegekukorica-termelőknek a források lehívásával együtt sem éri meg annyira, mint a támogatásban nem részesülő takarmánykukorica-termelőnek. Tehát összességében úgy gondolom, az ösztönzés mértéke nem elégséges
- mondta ki Sebesta Péter.
A konzervipart és a hűtőipart több mint 30 éve képviselő szakember a konzerv- vagy fagyasztott ipari zöldség-gyümölcstermékek eladhatóságára is kitért. Szerinte a fogyasztók továbbra is rendszeresen vásárolják ezeket a termékeket, mert alapvetően egészséges élelmiszerekről beszélünk, amelyek a modern társadalom egészséges táplálkozási trendjének alapvető termékei. Annak fényében is a fogyasztók által keresett termékekről beszélünk, hogy az élelmiszer-árrobbanás ezekre a termékekre is kiterjed. Az áremelkedés azonban nem kompenzálja az ágazat megnövekedett energiaárból származó többletköltségét. A teljes interjú ezen a linken található.