MTI • 2023. január 18. 13:46
Noha a mezőgazdaság minden ágazatának rendkívül magas a vízigénye, a szántóföldi növénytermesztés külön kiemelendő ezen a téren. A növényeknek életük minden szakaszában rengeteg vízre van szükségük, amelynek egy részét - és a jelenlegi klimatikus viszonyokból kifolyólag egyre nagyobb részét - már csak öntözéssel lehet számukra biztosítani. Ennek ellenére Magyarországon az öntözés céljából értékesített víz mennyisége nem változott számottevően az elmúlt években, ha pedig az elmúlt két évtizedet vizsgáljuk, azt kell látnunk, hogy 2000 és 2021 között több mint a harmadával csökkent. Ez azonban, ugyanezen időszak időjárását elnézve veszélyes lehet, hiszen a mind jelentősebbé váló aszályokkal szemben az öntözés jelentheti az egyik lehetséges megoldást.
A mezőgazdaság talán a leginkább vízigényes ágazat, mind az állattartás, mind a növénytermesztés rendkívül sok vizet igényel. Bár a szántóföldi növénytermesztés esetében az éves szinten lehulló csapadéknak és a talajban felgyűlő vízmennyiségnek elégnek kellene lennie, évek óta azt kell látnunk, hogy a folyamat egyre kevésbé lehetséges és kifizetődő öntözés nélkül. Az öntözésre fordított vízmennyiség ennek ellenére nem mutat olyan szinten emelkedő tendenciát, mint amekkorát a helyzet indokolhatna - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), az MTVA Sajtóarchívuma és az MTI legfrissebb grafikonjából. Magyarországon az öntözésre értékesített víz mennyisége 2021-ben csaknem ugyanannyi volt, mint 2008-ban. A 2010-es mélypontot és a 2013-as csúcspontot követően a mezőgazdaság vízfelhasználása lényegében beállt egy szintre. Arról pedig nincsenek információk, hogy ennek a vízmennyiségnek mekkora hányada hasznosult a növénytermesztés során.
A víz minden élet kezdete
A 2000-es évben Magyarországon 215,8 millió köbméter vizet értékesítettek öntözés céljára. Ez alig több mint két évtized alatt közel 33%-kal csökkent, 2021-ben ez a mennyiség már csak 144,3 millió köbméter volt. Közben voltak komolyabb mélypontok, 2005-2006 között például 56,8 és 69,9 millió köbmétert értékesítettek emiatt, 2010-ben pedig mindössze csak 55 millió köbméter víz került értékesítésre öntözés céljából. 2010 és 2013 között meredek emelkedés volt megfigyelhető ezen a téren, 2013-ban 282,2 millió köbmétert értékesítettek, vagyis alig három év alatt több mint ötszörösére nőtt az öntözés céljából értékesített víz mennyisége. A 2013-as rekordot követően egy év alatt egy meredek, csaknem 40%-os csökkenés következett be, amit egy rövid fellendülés után egy újabb meredek, 40%-os zuhanás követett 2016-ban. Azóta viszont a vízfelhasználás nagyjából tartotta a szintjét, és a 2019-es év kivételével a 140-160 millió köbméter között mozgott. Kérdés azonban, hogy 2022-ben, a történelmi aszály évében mekkora lesz majd ez a mennyiség.
Nem nőtt túlzottan az öntözési kedv
A klímaváltozás hatására Magyarországon is megnövekedtek a szélsőséges időjárási események, az aszályos időszakok száma, vagy éppen az árvizek gyakoribb előfordulása, de a jégkár sem ritka jelenség már. Az öntözés szempontjából azonban az aszálykár elhárítása jelenti az egyik legnagyobb kihívást. Ennek ellenére az öntözési hajlandóság még nem növekedett meg olyan mértékben, mint amennyire a helyzet indokolná. A helyzet visszásságára számos szakértő és szakpolitikus rámutatott, utoljára épp Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese, aki a Portfolio Agrárszektor 2022 Konferencián kereken kijelentette, hogy Magyarország elkésett az öntözésfejlesztéssel.