Péntek reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, pénteki (2023.01.20.) napon.

2023.01.20. péntek: Erősen felhős vagy borult lesz az ég, késő délutántól válhat helyenként szakadozottabbá a felhőzet. Délkelet felől ismét megnő a csapadékhajlam. Emiatt főként a Dunától keletre több helyen (kelet felé haladva nagyobb valószínűséggel) várható eső, ami délutántól egyre nagyobb területen válthat havas esőbe, főleg északkeleten és a hegyekben havazásba, a Dunántúlon pedig néhol szállingózhat a hó. Az északi, északnyugati szél élénk, az Észak-Dunántúlon, illetve északkeleten erős lesz.

A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 0 és +5 fok között alakul. Késő estére -3 és +3 fok közé hűl le a levegő.

Orvosmeteorológiai tájékoztató: Térségünk fölött található mediterrán légörvény miatt mind a hideg- mind pedig a melegfrontra érzékenyek szervezetét megterheli az időjárás. Ezért sokaknál tapasztalható fejfájás, koncentrációs-zavar, vérnyomás-ingadozás. A közlekedésben résztvevők részéről fokozott óvatosság szükséges, ugyanis a megnövekedő reakcióidő közvetett módon hozzájárulhat a balesetek kialakulásához.

A következő napon várható időjárás

2023.01.21 szombat: Átmeneti vékonyodások, szakadozások mellett inkább erősen felhős vagy borult időre számíthatunk. A nap második felében főként hazánk délkeleti felén valószínű hószállingózás, kisebb havazás, helyenként havas eső. A Tiszántúlon néhol eső is eshet. Sokfelé megerősödik, a Dunántúlon néhol viharossá fokozódhat az északi, északnyugati szél. A csúcsérték többnyire 0 és +5 fok között várható.

Friss híreink:

Egyre több ilyen élelmiszert árulnak a magyar boltokban: ezt jobb, ha mindenki tudja

Bár a kormány 2022 decemberének végén még idén április 30-ig hosszabbította meg az egyes alapvető élelmiszerekre kivetett hatósági ár időtartamát, az utóbbi hetekben egyre többen vannak, akik szerint nem kellene megvárni az újabb határidő lejártát, hanem ki kellene vezetni az ársapkát. A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) és a GKI Gazdaságkutató Zrt. mellett már a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) is jelezte, hogy az élelmiszerárstop mielőbbi kivezetésének milyen pozitív hatásai lennének a magyar termelők, élelmiszer-előállítók, és nem utolsósorban a fogyasztók számára. Ezzel a lépéssel ugyanis erősödhetnének a magyar termékek pozíciói, és ismét csökkenésnek indulhatna a kiskereskedelmi áruházláncokban az import élelmiszerek aránya. De hogyan is néz ki ez a gyakorlatban? Az Agrárszektor erről kérdezte Éder Tamást, a Hússzövetség elnökét.

Bármikor lecsaphat a fagy Magyarországra: így élhetik túl a növényeid a mínuszokat

Ha a kezünkbe veszünk egy naptárt és megnézzük az aktuális dátumot, láthatjuk, hogy nyakig benne vagyunk a télben, az időjárás viszont ezt kicsit sem érezteti velünk. A kertünkre és a növényeinkre rápillantva szinte tavasz van, rügyeznek, virágoznak a fák, nyílnak a virágok. Tehát kicsit sincs januári hangulatunk. Ugyanakkor biztosak lehetünk abban is, hogy előbb-utóbb megérkezik a hideg időjárás is hazánkba, amivel együtt fognak jönni a téli fagyok, ezért érdemes már most készülni rá, hogy hogyan védjük meg tőle a növényeinket. Alábbi cikkünkbe egy csokorba gyűjtöttük, hogy mit tehetünk azért, hogy fel tudjuk venni a harcot a hideg ellen.

Itt vannak a lesújtó számok: már ennyibe kerül a búza és a kukorica itthon

Továbbra is komoly gondok vannak a hazai agráriumban, főleg, ha az árakról van szó. 2022-ben egy bődületes drágulási hullám söpört végig a mezőgazdaságban, elég, ha csak a munkabérek emelkedésére, az energiaválságra vagy a súlyos aszályra gondolunk. Európa-szerte, köztük Magyarországon is hétről hétre láthattuk, ahogyan pusztulnak a növények a földeken, égtek ki a legelők, amik nem meglepő módon nem segítették a termelők helyzetét. Ami pedig a gabonanövényeket illeti, nem túl rózsás a helyzet, áremelkedésekkel és kiesésekkel találkozhattak a gazdák.