agrarszektor.hu • 2023. február 25. 17:01
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara - az Agrárminisztérium Erdőkért és Földügyekért Felelős Államtitkárságával együttműködésben - kerekasztal-beszélgetésre invitálta az erdészeti ágazat meghatározó szervezeteinek képviselőit. A beszélgetésen, melynek helyszínét, szervezését a kamara biztosította, a minisztérium és a NAK mellett az erdészeti igazgatási, oktatási, kutatási, valamint a szakmai és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek vettek részt.
Győrffy Balázs, a NAK elnöke megnyitójában elmondta, a kamara számára köztestületként magától értetődő, hogy fórumot biztosít az ágazat szereplőinek, s egyben javasolta, hogy az ágazati kerekasztal-beszélgetésre negyedéves rendszerességgel kerüljön sor. Az ilyen jellegű, összágazati fórumoknak az új, uniós agrártámogatási időszak, a KAP stratégia tervének elfogadása és idei elindulása is különös aktualitást ad. A KAP stratégia finomhangolása, a végrehajtásra való felkészülés során felmerülő aktuális ügyek megoldása az ágazat minden szereplőjének érdeke. Ehhez - annak elnökeként - felajánlotta az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának Erdészeti Albizottsága tevékeny közreműködését is, megfogalmazva abbéli kívánalmát, hogy a szakma saját szervezeteként tekintsen az albizottságra - írja a NAK.
Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár az erdészeti ágazat előtt álló kihívásokról, aktuális ügyekről tájékoztatta a résztvevőket. Kiemelt feladatot és lehetőséget jelent, hogy a Közös Agrárpolitika keretein belül a korábbinál háromszor nagyobb, mintegy 310 milliárd forint forrás áll az erdészeti ágazat rendelkezésére. A többlet források jelentős része kifejezetten zöld megoldások alkalmazására fordítható, amely lehetőségek kiaknázása előzetes és tudatos felkészülést igényel az oktatástól a kutatáson át a gyakorlati megvalósításig. A támogatások segítségével folytatni kell az erdőterület gyarapítását szolgáló programokat, amelyek mellett hasonló nagyságrendű feladat a meglévő erdők klímaváltozáshoz való alkalmazkodásának elősegítése és az erdészeti vállalkozások versenyképességének javítása. Mindebben komoly lehetőségek előtt áll a magán erdőgazdálkodási szektor, amely a források hatékony felhasználásával tovább erősödhet.
Az oktatás és kutatás területén fontosnak nevezte, hogy az ágazat szerepet vállaljon a Soproni Egyetem működésének és fejlesztésének finanszírozásában. A szakképzés megerősítése érdekében üdvözlendő lenne egy önálló, erdészeti ismeretekre alapozó szakképzési centrum létrehozása. Az állami erdőgazdasági szektor kiemelten fontos az ország környezeti állapotának megőrzése és a biztonságos faanyagellátás területén egyaránt. Az Agrárminisztérium foglalkozik az állami erdőgazdaságok nonprofittá alakulásának kérdésével, keresve az optimális megoldást. Az ágazatok közötti együttműködéshez is elengedhetetlen a természeti erőforrásokat összesítő adatbázis létrehozása, amely jelentős erdészeti digitalizációs fejlesztéseket igényel, többek között a magyar erdőkkel kapcsolatban a legtöbb információt tartalmazó Országos Erdőállomány Adattár megújítását.
Szakmatörténeti jelentőségű változás, hogy az új kormányzati struktúrában az erdőgazdálkodás és az elsődleges faipar irányítása egységessé vált. A fenntartható erdőgazdálkodásban és a megújuló nyersanyagra alapuló faiparban rejlő lehetőségeket az államtitkár szerint ugyanis csak a teljes termékpályában gondolkodva, az erdő alapú ipar fogalmának megfelelő értelmezésével lehet megteremteni. A közös ágazati stratégia kidolgozásában a minisztérium jelentős mértékben támaszkodik a szakmai szervezetek, különösképpen a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség véleményére.
A vadgazdálkodás területén a vadgazdálkodók és az agrárium más szereplői közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozta, amelynek keretében foglalkozni kell a vadlétszám kérdésével és a vadkárok megelőzésének, kezelésének lehetőségeivel. A kerekasztal-beszélgetésen ezt követően az alábbi témák kerültek terítékre:
- a klímaváltozás, illetve a természetvédelmi elvárások egymással is összefüggő gyakorlati kezelési lehetőségei az erdészeti ágazatban,
- gyakorlatorientált ágazati kutatás, valamint közép- és felsőfokú szakképzés megteremtése,
- megfelelő minőségű erdészeti szaporítóanyag, illetve szaporító alapanyag beszerzés terén fennálló bizonytalanságok kezelési lehetőségei, figyelembe véve az elvárt klímarezisztencia szempontokat is,
- a faipari vállalkozások fa alapanyag keresletének és az erdőgazdálkodók kínálatának összehangolási lehetőségei,
- erdei vadkárkockázatok csökkentési lehetőségei,
- a magán erdőgazdálkodás fejlesztésének jogszabályi és támogatáspolitikai lehetőségei.