agrarszektor.hu • 2023. március 2. 07:45
A délnyugati, déli megyékben erősen felhős vagy borult lesz az ég és szórványosan fordulhat elő - általában gyenge - eső - derül ki az Agrárszektor csütörtöki (2023.03.02.) országos középtávú előrejelzéséből. Jó lenne kimenni a földekre, de nem tudja vigyen-e magával gumicsizmát? Permetezne, de lehet, hogy lesz szél? Eljött a betakarítás ideje, de nem biztos benne, hogy ezt a meteorológia is így gondolja? Segítünk! Mutatjuk, milyen időjárás várható a mai, csütörtöki (2023.03.02.) napon.
Csütörtök reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, csütörtöki (2023.03.02.) napon.
2023.03.02. csütörtök: A délnyugati, déli megyékben erősen felhős vagy borult lesz az ég és szórványosan fordulhat elő - általában gyenge - eső. A felhőzet lassanként észak felé terjed, de naplementéig az ország északkeleti felén napos marad az idő. Az északkeleti szél csak kevés helyen élénkülhet meg.
A legmagasabb nappali hőmérséklet a napos részeken 9 és 13, a Dél-Dunántúlon 5 és 8 fok között valószínű. Késő estére -2 és +6 fok közé hűl le a levegő.
Orvosmeteorológiai tájékoztató: Fronthatással nem kell számolni.
A következő napon várható időjárás
2023.03.03 péntek: Északon, északkeleten általában gyengén felhős, napos időre számíthatunk, délen, délnyugaton közepesen, illetve erősen felhős ég lesz jellemző, de a nap második felében ott is csökkenhet a felhőzet. Számottevő csapadék nem várható, de főleg hazánk délnyugati felén néhol előfordulhat kisebb eső, zápor. A kora délutáni órákban 7 és 12 fok között alakul a hőmérséklet.
Friss híreink:
Áramlik ki ez a zöldség Magyarországról: ki nem találnád, hova kerül a java
Torma, cékla, zeller - bizonyára mind ismerjük ezeket a zöldségeket és fogyasztottuk is már őket, ugyanakkor nem kapnak túl nagy szerepet a mindennapi étkezésünkben. Pedig bőven van belőlük itthon jó minőségben, ráadásul elérhető áron. A gumós zeller kivitele például elképesztő módon, mintegy 124 százalékkal 1,9 ezer tonnára bővült 2022 első tizenegy hónapjában az előző évihez képest. Ami a tormát illeti, Magyarország az Európai Unió legnagyobb tormatermelője, ennek ellenére a legtöbbször húsvétkor tesszük a kosarunkba vagy éppen az asztalra. Lapunk most annak járt utána, hogy az említett három zöldség milyen hónapokat tudhat maga mögött.
Hihetetlen, de igaz: ennyiért melóznak a magyarok az ír húsfeldolgozókban
Írországban, amely az Európai Unió egyik legnagyobb burgonyatermelője, de a tej- és hústermeléséről legalább ennyire ismert. A szigetország azonban jelentős munkaerőhiánnyal küzd, így a külföldiek rendkívül rövid időn belül elhelyezkedhetnek ott, jóformán bármelyik ágazatban. De mire számíthat az, aki az élelmiszeriparban, vagy a mezőgazdaságban szeretne dolgozni? Milyen körülmények és milyen fizetés vár arra, aki egy ilyen helyen áll mnukába? Az Agrárszektor erről kérdezte meg az Írországban élő és dolgozó magyarokat.
Hiába van bőven itthon is, német levendulával vannak tele a magyar kozmetikumok
A magyar kozmetikumgyártók többsége Németországból és Belgiumból szerzi be a levendula-illóolajat, egy literhez ugyanis 65-75 euró közötti áron is hozzá lehet jutni, míg itthon 110 euróba is kerülhet ez a mennyiség - tájékoztatta az Agrárszektort Varga Péter Pál levendulatermesztő, gerincsebész, az Országos Gerincgyógyászati Központ alapító főigazgatója. Kiemelte, ahhoz, hogy ez változzon, és normalizálódjon a levendula piaca Magyarországon, a hazai lepárlók támogatására lenne szükség, így a magyar kozmetikai ipar nem külföldről, hanem az itthoni termelőktől szerezhetné be az olajat, vagyis a magyar emberekhez a magyar levendula olaja juthatna. Dr. Pluhár Zsuzsanna, a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem Gyógy-és Aromanövények Tanszékének egyetemi tanára a magyarországi levendulahelyzetet ismertetve elmondta lapunknak, hogy habár jelentősen nő a növény termőterülete hazánkban, jellemzően kisebb gazdaságok foglalkoznak vele, nagyobb farmok nincsenek itthon. Pedig a megfelelő fajtaválasztással jelentősen szét lehetne húzni a szezont, ami azt is jelenthetné, hogy egy-egy évben hosszabb ideig lenne elérhető a magyar levendula a feldolgozók, az értékesítők és a vásárlók számára is.
A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:
10 ijesztő tény 2023-ban, amivel előbb-utóbb minden magyar nyugdíjas szembesül
Ahogy Európa számos országa, Magyarország is szembesülni kényszerül az elöregedő társadalom problémáival az elkövetkezendő években, évtizedekben. A várható egészségügyi, gazdasági és szociális krízissel előszele már megérkezett, a válság pedig feltehetően folyamatosan mélyülni fog. A tényadatok azt mutatják, hogy Magyarországon egyre emelkedik az idősek száma, arányuk a teljes társadalmon belül szintén nő, mely folyamat várhatóan felgyorsul a következő évtizedekben. Az egészségügyi és szociális ellátórendszerre óriási terhet helyezhet a 21. században a rengeteg ellátandó idős - akiket fenyeget a demencia, az izoláltság, a depresszió és egyre inkább az elszegényedés réme is. Úgy tűnik a járvány óta csak meredekebben romló tendeciák 2023-ban is folytatódnak. A rekordinfláció és az energiaválság is csak ront a magyar idősek helyzetén.
Kész, vége! Ez vár a vidéki kisboltokra 2023-ban: csúnya világ jöhet az árstop miatt
Nem könnyű manapság a hazai boltokban sem árstopos csirkefarháthoz, sem sima tojáshoz jutni, de annak is örülnünk kell, ha épp bevásárolhatunk egy literre való étolajból. Az infláció az egekben, ha vissza tudnánk repülni az időbe, tavaly ilyenkor ugyanannyi pénzből egy nagybevásárlás alkalmával kétszer annyi élelmiszerre futotta. Nem csoda hát, ha erősen megcsappant a magyarok vásárlási kedve. Nem hivatalos adatok szerint az elmúlt egy évben több ezer kisbolt szűnt meg. Mi a helyzet most a vidéki kisboltokkal, mit tapasztalnak a boltosok, milyen a vásárlói hangulat? Másrészt a tavalyi évben- állami pénzekből – több száz kistelepülésen új kisboltokat nyitottak. Hogyan tudnak talpon maradni ezek az újdonsült üzletek? Erről is kérdeztük Neubauer Katalint, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkárát.