Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Sokak szerint 2022 minden idők legtragikusabb éve volt a kukorica számára, ami mindenkiben tudatosította, hogy a jövőben másképp kell gondolkodni a növénytermesztést illetően, amit a vállalatunknak is támogatnia kell - jelentette ki Vajda Beáta, a Bayer Hungária Kft. Crop Science üzletág marketing vezetője. A szakember a Green Deal kapcsán kifejtette, hogy őket nagyon fogja érinteni, amikor 2030-ra életbe lép a növényvédő szerek felhasználásának 50%-os visszafogása. 15 tagállam már jelezte az Európai Bizottság felé, hogy a rendelettervezet környezeti terhelés szempontjából jól kidolgozott volt, a gazdasági következményekkel keveset foglalkoztak, ezért erről az oldalról is kellene egy pontos hatástanulmány. Az ugyanis már többször, több helyütt is elhangzott, hogy a kezdeményezés hatására nemcsak drágulhat, de csökkenhet is a mezőgazdasági termelés Európában, és kérdéses, hogy lesz-e ezekre a termékekre fizetőképes kereslet, meg tudják-e majd engedni maguknak az emberek ezeket. A szakember szerint nagyon fontos lesz, hogy a jövőben a termelők adatalapú döntéseket hozzanak, és már jelen vannak Magyarországon azok az innovatív technológiák, amelyek segíthetnek ebben. Ehhez viszont partnerségre van szükség az ágazat szereplői és a növényvédelemmel, inputanyagok előállításával foglalkozó cégek között.
Mi várható a műtrágyagyártás és -felhasználás terén a következő időszakban?
A Green Deal program pozitív hatásai már nagyon szépen számszerűsítve vannak, és már látható, milyen előnyökkel járna a kezdeményezés, azonban a negatív következmények még nem ilyen nyilvánvalóak mindenki számára - mutatott rá Tóth Balázs, a Timac Agro Hungária Kft. ügyvezetője. A szakember beszélt arról is, hogy Magyarországon hektáronként átlagosan 1,7 kg hatóanyagot juttatnak ki a termelők, ami jócskán az uniós átlag (2,3 kg/ha) alatt van. Ugyanakkor vannak országok, ahol ennél jóval nagyobb mennyiségű hatóanyagot használnak, és akiknek egyszerűbb dolguk lesz a felhasználás 50%-os csökkentésével 2030-ig. Ez a felhasználás-visszafogás nemcsak a növényvédelemre, de a tápanyag-utánpótlásra is vonatkozni fog, ahol 20%-kal kell majd csökkenteni a kijuttatott szerek mennyiségét. Magyarországon ez egy 1,3-1,5 millió tonnás piac, ahol egy 20%-os hatóanyag-csökkentés 200-300 ezer tonnás kiesést fog jelenteni, ami nemcsak a gyártóknak, de a gazdálkodóknak is komoly érvágás lesz. Tóth Balázs szerint az ebből adódó terméskiesés pedig szükségszerűen bele fog épülni az élelmiszerek árába. A szakember emellett arra is figyelmeztetett, hogy az Európai Unió a korább 8%-ról 25%-ra szeretnék növelni az ökológiai művelés alá vont területek nagyságát, de ez szintén a tápanyag-utánpótlás rovására történne, ami szintén terméscsökkenéssel járna. Tóth Balázs szerint a Green Deal kapcsán rendkívül sok kihívás van még a műtrágyaágazat előtt.
A Green Deal komoly kihívások elé állítja a növénytermesztést
Szundy Péter, a Marton Genetics stratégiai igazgatója szerint a Green Deal társadalmi elvárásokat fogalmaz meg a mezőgazdasági ágazat szereplőivel szemben, ráadásul érzelmekre épít, és nem számokra, ezért nem lehet kitérni előle. A szakember szerint stratégiai részről jó az elgondolás, mert fel kell készülni a jövő kihívásaira, azonban ha eszközöket vesznek ki a termelők kezéből, akkor nem reális elvárás feléjük az, hogy a mostani szintű élelmiszer-biztonságot produkáljanak. Szundy Péter szerint a genetika oldaláról megkerülhetetlen lesz a génsebészet elfogadása a mezőgazdasági termelésben is. A szakember úgy látja, hogy a jövőt illetően egységes kommunikációra lesz szükség, hogy az ágazat szereplői meg tudják nyerni maguknak a társadalmat.
A témával kapcsolatban Pénzes Éva, a Agriturf 2022 Zrt. kereskedelmi és marketing igazgatója úgy fogalmazott, hogy a Green Deal előkészítése során nagyon sok tanulmány, tudományos kutatás és adat született, például az európai lakosság egészségi állapotáról, valamint arról is, hogy világszerte, Európában és Magyarországon is egyre romlanak a termőföldek. A szakember szerint is szükség lenne egy olyan hatástanulmányra, hogy mi lesz az eredménye a zöld megállapodást övező döntéseknek. Pénzes Éva szerint az inputanyagok részéről a fejlesztések és a tudásátadás abba az irányba mozdult el, hogy Magyarország ezeket a célokat teljesíteni tudja. Több olyan termék és technológia lett elérhető, amelyek mind a műtrágyák kiváltását, vagy a felhasznált mennyiségek csökkentését célozzák. A szakember örül annak, hogy a Green Deal elindított olyan fejlesztéseket, amelyek még környezetbarátabb technológiákat fognak eredményezni, de szerinte is szükség lenne egy hatástanulmányra, amely a program következményeit vizsgálja.
Balássy Ákos, az EuroChem Agro Hungary Kft. ügyvezetője szerint eddig az volt a konszenzus, hogy ha a termelők kevesebb tápanyagot juttatnak ki, akkor kevesebb lesz a termés. Tavaly azonban a megfelelő mennyiséget juttatták ki a földekre, ám víz hiányában az nem tudott hasznosulni, és mindenki meglátta azt, milyen következményekkel jár, ha drasztikusan visszaesnek a termésmennyiségek. A szakember szerint egy bizonyos szintig jó a hatóanyag-felhasználás visszafogása, amelyet az EuroChem is támogat, de azért arra is oda kellene figyelni, hogy ne legyenek egymásnak ellentmondó kritériumok a kiírásokban, valamint arra is, hogy valóban hozzáértő emberek fogalmazzák meg ezeket a feltételeket.
Milyen innovatív megoldások várhatóak a közeljövőben?
Vajda Beáta elmondta, hogy kutató-fejlesztő cégként a Bayernek kötelessége új hatóanyagokkal, új vetőmagokkal előrukkolni minden évben, mivel a termelők problémáira komplex megoldásokat kell találni, mivel egy termék nem tud minden gondot megoldani. A következő egy évtized arról fog szólni, hogy az új vetőmagok, hatóanyagok, digitális és technológiai megoldások egyszerre fognak megjelenni a piacon. A szakember beszélt arról is, hogy a Bayer éves szinten 2 milliárd eurót fordít kutatás-fejlesztésre, és ezeknek a projekteknek egy része épp Magyarországon folyik, például hazánk területén található a vállalat egyik nemesítő állomása, a kukorica portfólió zöme itt készül. Ezen az állomáson már mesterséges intelligenciával megtámogatott precíziós nemesítés folyik. Ennek eredményeképpen ahhoz, hogy egy hibrid a piacra kerüljön, a korábbi 10 évhez képest már csak 6-8 kell. Emellett a Bayer is elindult a biológiai növényvédelem útján, a jövőben ezeket a megoldásokat be kell majd építeniük a megmaradó, hagyományos növényvédő szerek mellé.
Műtrágyafronton nehéz innovációról beszélni, mivel az elmúlt mintegy 170 évben itt nem történt komolyabb előrelépés - jegyezte meg Tóth Balázs, aki szerint a műtrágyázás terén igazából nem voltak nagyobb áttörések. Ezeknél a hatékonyság növelése csak a felhasznált mennyiség emelésével volt elképzelhető, illetve az utóbbi évtizedekben a tudatosabb felhasználásáról. A szakember ugyanakkor kiemelte, hogy a Timac Agro Hungária Kft. által előállított és forgalmazott biostimulátorok végre nem számítanak szitokszónak az ágazatban, mi több, a legtöbb növényvédőszer-gyártó cég ebbe az irányba indult el, mert ebben vannak még lehetőségek. Tóth Balázs beszélt arról is, hogy amíg a műtrágyázásban nem történtek nagyobb fejlesztések, az agrotechnikában, a genetikában, a növényvédő szerekben egy nagyobb mértékű fejlődés ment végbe. A műtrágyaágazatnak ezt a lemaradását be kell majd hoznia, és már az is hatalmas előrelépés lesz, ha a kijuttatás módszertana megváltozik. A szakember szerint a precíziós technológiák alkalmazása előtt a tápanyag-utánpótlás tudatosságát kellene növelni a magyar mezőgazdaságban.
Szundy Péter szerint fejlesztésre mindig van lehetőség, de jelenleg inkább az számít, ha az ember sok apró lépést tesz a kívánt irányba. Elmúltak azok az idők, hogy nagy hatékonyságú, nagy dobások legyenek. A jövő arról fog szólni, hogy hogyan fog tudni az emberiség társadalmilag, gazdaságilag és környezetileg finomabb megoldásokat használni. Ezeknek a megoldásoknak és technológiáknak azonban egymásra kell majd épülniük. A múlt század a kémia százada volt, a mostani pedig a biológiáé lesz - jelentette ki Pénzes Éva, aki szerint a biológiai tudományok fejlődtek a legjobban és a leggyorsabban az utóbbi években. A mikrobiológia tudománya is hatalmasat növekedett, és ennek eredményei be fognak épülni a mezőgazdaságba. A szakember elmondta, hogy már vannak olyan baktériumkészítmények, amelyek mind a talaj, mind a növények számára jótékony hatással bírnak, valamint olyan biostimulátorok, amelyek a növényi élet folyamatait támogatják. Pénzes Éva szerint a mezőgazdaság jó irányba halad, nemcsak a fejlesztések, de az edukáció, a tudásátadás terén is. Sok újdonságot Balássy Ákos szerint se lehet kitalálni műtrágyák terén, ezeknél azonban sokkal fontosabb az a fejlesztés, fejlődés és edukáció, ami lezajlott az elmúlt 20 évben. A szakember szerint a műtrágyák keverése és kijuttatása terén már nem lehet megkerülni a precíziós technikákat. Balássy Ákos úgy látja, hogy mind a kijuttatás, mind a tudatosság terén rendkívül nagy fejlődés volt megfigyelhető Magyarországon.
Mire lehet számítani az új Közös Agrárpolitikában az agroökológiai programok (AÖP) terén?
Vajda Beáta elmondta, hogy az AÖP egyfajta katalizátor, ami segíteni fog a magyar gazdáknak a szemléletváltásban. A szakember szerint a program egy nagyon tudatos tervezést fog igényelni a termelők részéről, akiknek a biztonságra kell majd törekedniük, és inkább több pontnyi vállalásban kell majd gondolkodniuk. Vajda Beáta szerint a program remek lehetőséget fog adni az iparágon belüli együttműködésre és a közös érdekképviseletre. Tóth Balázs szerint a Timac Agro Hungária Kft.-nek könnyebb dolga lesz a következő időszakban, mivel korábban valamennyi terméküket sikerült növénykondícionálóként regisztrálniuk. Emiatt viszont a készítményeik könnyen megszerezhető pontokat jelenthetnek a termelőknek a jövőben. Szundy Péter elmondta, hogy a vetőmagoknál egy olyan biológiai csávázószert tudnak alkalmazni, ami szintén pontot ér az AÖP rendszerében. Pénzes Éva kifejtette, hogy az AÖP a termőföld védelmét, a termőképesség megőrzését szolgálja. A szakember szerint a gazdáknak ajánlatos először megvizsgálniuk a talajaik jellegzetességeit, és azok alapján választani a program listájáról. Pénzes Éva úgy látja, hogy ha a gazdák jó döntéseket hoznak, akkor annak néhány éven belül látható eredményei lesznek, ezért mindenkit arra biztat, hogy éljen az AÖP-ben szereplő lehetőségekkel. Balássy Ákos szerint a felelősen gazdálkodó termelők eddig is használtak ilyen talajjavító mikrobiológiai készítményeket, de a program most azokat is rá fogja kényszeríteni, akik eddig nem éltek ilyen megoldásokkal.
Mi várható az inputanyagok árait illetően?
Balássy Ákos szerint, bár ősszel-télen még úgy festett, hogy nem lesz elegendő műtrágya Európában, ez a helyzet mostanra megváltozott, azt azonban nem lehet megjósolni, hogy hol fognak megállni az árak. A szakember szerint azonban veszélyes lehet, ha a termelők részéről kialakul egy olyan mentalitás, hogy nem veszik meg előre a nitrogén-műtrágyát, hanem majd csak akkor, amikor épp szükség lesz rá, mert akkor úgyis olcsóbb lesz. Ez ugyanis azzal járhat, hogy a visszaeső keresletre válaszul a kereskedők is csökkenteni fogják a beszerzéseiket, de emiatt a gyártók is visszafoghatják az előállításukat. A folyamat vége azonban az is lehet, hogy egy tényleges műtrágyahiány alakul ki Európában. Pénzes Éva szerint a mezőgazdaságot az utóbbi időben sújtó problémák hatására rendkívüli módon megemelkedtek a műtrágyák és inputanyagok árai, ezzel együtt pedig a terményárak. Ez azonban egy kilengés volt a piacon, amit egy megnyugvás és visszarendeződés követ majd, ami mostanra már el is kezdődött. Ez a folyamat pedig folytatódni fog, és el fogja érni az inputanyagokat is. Szundy Péter elmondta, hogy a vetőmagok előállítási árainak az öntözött termények előállítási áraival kell versenyeznie, ráadásul az öntözéssel is csak arra voltak képesek, hogy mérsékeljék az aszály hatásait. A szakember szerint most jobbak a lehetőségek, de még bármi megtörténhet. Tóth Balázs kifejtette, hogy a műtrágyaárak épp lefelé tartanak, az egyes termékek a tavaly október-novemberi szinthez képest akár 50%-kal is kevesebbe kerülhetnek. Ez pedig a termelőknek jól fog jönni, mivel a csökkenő terményárak mellé alacsonyabb műtrágyaárak párosulnak. Ugyanakkor az ágazat egy kicsit csapdába is került, mivel a jelenlegi finanszírozási költségek miatt senki nem akar beszállni a műtrágyapiacba, és senki nem vásárolt semmit. Ebben változást valószínűleg az őszi szezon hozhat majd, tette hozzá Tóth Balázs. Hasonlóképpen látja a helyzetet Vajda Beáta is, aki szerint az elmúlt, hektikusabb időszak után a közeljövőben normalizálódni fognak az inputanyagok árai. A szakember ugyanakkor utalt rá, hogy az elkövetkező időszakban is kelleni fognak új hatóanyagok, amelyek kifejlesztése komoly erőforrásokat igényel.
A Portfolio Agrárium 2023 Konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
Képek forrása: Portfolio