Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Újabb veszélyes, súlyos gazdasági kárral járó kórokozó ütötte fel fejét hazánkban. A Ralstonia pseudosolanacearum baktériumot Európában először 2015-ben azonosították. Hollandiai rózsatermesztéssel foglalkozó gazdaságokban ismeretlen eredetű tüneteket észleltek a termelők különböző rózsafajtákon, a laboratóriumi vizsgálatok később megállapították, hogy a tüneteket a ez a baktérium okozta. Az azonosítást követően a holland hatóság minden érintett országnak - ahova kerülhetett ezekből a tételekből - jelezte a baktérium okozta fertőzést. Még ugyanebben az évben a belgiumi illetékes hatóság is talált fertőzött rózsákat, a következő évben pedig Lengyelországban is azonosították a kórokozót - írja a Világgazdaság.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szerint három vármegye, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala érintett. A betegséggel kapcsolatban egyelőre kevés a termelői tapasztalat, de az elterjedése súlyos gazdasági kárt okozhat, kémiai védekezés pedig egyelőre nincs ellene. Egy komolyabb fertőzés esetén akár a százszázalékos terméskiesés sem kizárt. Hosszú távú következményként pedig a fertőzött területek évekre kiesnek a termesztésből. A betegség terjedésének elsődleges forrása maga a fertőzött szaporítóanyag. Fontos megemlíteni, hogy az állományon belül a művelő- és betakarító gépek útján is terjedhet, amelyekre tapadva fertőzőképességét akár hónapokon keresztül is meg tudja őrizni.
Mindezen kívül a terjedésében a felszíni eredetű öntözővíz is szerepet játszhat. Ledó Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara zöldségtermesztési alosztályának vezetője elmondta, hogy: mivel nincs sok tapasztalatuk a hajtató kertészeteknek a betegséggel kapcsolatban, nem tudják megítélni azt sem, hogy mekkora lehet a valós kár mértéke, ha a paradicsomállományokban megjelenik a baktérium.
A szakember szerint a paradicsomhajtatásban jelenleg két másik kórokozóval, a bronzfoltossággal és az úgynevezett jordán vírussal küzdenek. Mivel az előbbi esetében a rezisztens fajták már rendelkezésre állnak, ezért a legtöbb termelő ki tudja védeni a betegség okozta károkat, az utóbbi fejtörést okoz az ágazat szereplőinek. A jordán vírus négy-öt éve jelent meg Európában, a holland termelőknél okozott nagy gondot, két éve pedig már hazánkban is jelen van a növénybetegség. Mivel karanténkártevőről van szó, megjelenésekor a teljes állomány fel kell számolni. Ledó Ferenc szerint erre a múlt évben több alkalommal is szükség volt hazánkban. A jordán vírus elleni védekezés nem egyszerű, a betegségnek ellenálló fajták még csak kísérleti stádiumban vannak, a szakember szerint három-öt év szükséges ahhoz, hogy általános használatba kerüljenek
- írja a lap.
A betegségen kívül is nagy az izgalom a hajtató kertészetekben, hiszen az elkövetkezendő néhány hétben kell az éves érbevétel jelentős részét megkeresniük. Ráadásul a piaci körülmények is bizonytalanok. A termeléssel előreláthatóan gond nem lesz, mind mennyiségben, mind minőségben kedvezőek a kilátások. Ledó Ferenc kitért arra, hogy 3-4 hét múlva kezdődnek majd a megmérettetések, mivel akkor a hazai kertészetekkel együtt a hollandoktól is nagyobb mennyiség érkezik. A paradicsom viszont gyorsan romló termék, ami eladási kényszerhez vezethet. A múlt évben sikerült elfogadtatni a piaccal a magas árakat, az azonban egyáltalán nem biztos, hogy a vásárlók idén is hajlandók lesznek többet fizetni.