Az orosz-ukrán háború tavaly februári kitöréséig Ukrajna túlnyomórészt a fekete-tengeri kikötőin keresztül exportált mezőgazdasági termékeket, amíg azokat le nem zárták, mert fennállt annak a veszélye, hogy Oroszország a kikötőket csapatok partraszállására használhatja - írta meg a Reuters. Három ukrán kikötőt később újra megnyitottak a Törökország által tető alá hozott és az ENSZ által támogatott, tavaly júliusban kötött megállapodás keretében, amelynek célja egy biztonságos exportfolyosó létrehozása volt a globális élelmiszerválság kezelésének elősegítése érdekében. Más kikötők, köztük az egyik legfontosabb, Mikolajiv, továbbra is zárva maradnak. Éppen ezért Ukrajna, a világ egyik legnagyobb gabona- és olajosmag-exportőre, kénytelen volt szárazföldi útvonalakat választani, és a kereskedelmet a Duna kis kikötőin keresztül kiterjeszteni.

Mivel a legegyszerűbb szárazföldi útvonalat, az oroszok által közrefogott Fehéroroszországon át északra vezető utat gyakorlatilag lezárták, így Ukrajna arra kényszerült, hogy a lehető legtöbb gabonát Kelet-Európán keresztül szállítsa. Az Európai Unió, hogy megkönnyítse ezt a lehetőséget, bejelentette, hogy 2022 júniusában egy évre felfüggeszti az importvámokat Ukrajna számára. A napokban bejelentett behozatali tilalmak azonban kérdésessé tették az eredeti várakozásokat, amely szerint a felfüggesztést további egy évvel meg fogják hosszabbítani.

Milyen termékeket exportál Ukrajna?

Az ukrán mezőgazdasági minisztérium adatai alapján a háború kezdete óta mintegy 17 millió tonna fő mezőgazdasági termék hagyta el Ukrajnát teherautókon és vonatokon, a legtöbbet a lengyel határon keresztül. Ez - egyebek mellett - 8 millió tonna kukoricát, 2,2 millió tonna búzát, 1,47 millió tonna repcemagot, 1,44 millió tonna napolajat, 1,31 millió tonna napraforgómagot, 1,22 millió tonna lisztet és 950 ezer tonna szójababot tartalmaz. Ehhez képest a tengeri kikötőkből megközelítőleg 40,6 millió tonna hagyta el Ukrajnát. Magyarországra ebből mintegy 2,5 millió tonna érkezett, amelyből 1,8 millió tonna volt a közvetlen, 0,7 millió tonna pedig a közvetett behozatal. A korábbi években megszokott ukrán import évente 40-60 ezer tonna körül alakult.

Miért blokkolják a magyarok, a lengyelek és a szlovákok az exportot?

A kelet-európai országok mezőgazdasági termelői arra panaszkodtak, hogy az ukrán termékek beáramlása csökkentette az árakat és az eladásaikat. Öt ország - Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia - miniszterelnöke a múlt hónapban levélben fordult az Európai Bizottság elnökéhez, Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, amelyben azt írták, hogy a szállítmányok növekedése példátlan mértékű volt, és a vámok újbóli bevezetésére lehet szükség, hacsak nem sikerül más eszközökkel megállítani a beáramlást.

A kérdés politikai problémát jelent a lengyel kormányzó nacionalista Jog és Igazságosság (PiS) párt számára a választások évében, mivel feldühítette a vidéki területeken élőket, ahol a PiS támogatottsága általában magas. A lengyel mezőgazdasági miniszter, Henryk Kowalczyk lemondása a hónap elején összefüggésbe hozható a válsággal.

Csehország mindeközben bejelentette, hogy egyelőre nem tervezik az ukrán gabona és más ukrán mezőgazdasági termékek behozatalának betiltását. A cseh mezőgazdasági miniszter egyúttal kritikával illette a magyar, lengyel és szlovák intézkedéseket, mondván, a behozatali tilalom elrendelése ellentétes az egységes európai uniós piac működésével és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) alapszabályzatával.

Mit lépett az Európai Unió?

Az Európai Unió végrehajtó testülete az egyes országok tiltására reagálva azt mondta, hogy az ilyen egyoldalú intézkedések elfogadhatatlanok. A Bizottság közölte, hogy tájékoztatást kért Magyarországtól és Lengyelországtól a behozatali tilalmakról, és a márciusban elfogadott 56 millió eurós kezdeti kártalanítási csomag után egy második csomagot is fontolóra vesz a mezőgazdasági termelők számára. A Bizottság emellett "jogsértési eljárást" is indíthat, amely az Európai Bíróság döntésében csúcsosodna ki, ez az eljárás azonban valószínűleg több mint egy évig tartana.

Fennáll-e a veszély, hogy teljesen leáll az ukrán export?

A kialakuló helyzet igazi nehézsége abban áll, hogy az export- és tranzittilalmakra akkor kerül sor, amikor a Fekete-tengeren keresztül a több millió tonna ukrán gabona exportjára vonatkozó háborús megállapodás május közepén lejár, és a kilátások a meghosszabbításra meglehetősen bizonytalanok. Az alku összeomlása a tilalmakkal együtt azt jelentené, hogy több millió tonna gabona rekedne Ukrajnán belül, amely bruttó hazai termékének jelentős részét az élelmiszer-értékesítésből szerzi. Ez pedig az elkövetkező években a vetésterület és a termés nagymértékű csökkenéséhez, valamint a gazdaságok és feldolgozóüzemek bezárásához vezethet.