agrarszektor.hu • 2023. május 25. 19:34
Május 23-án Dunaharasztiban, a Nemzeti Agrárkamara Oktatóközpontjában tartották a Magyar Dinnyetermesztők Egyesületének szezonnyitó ülését, ahol az ágazat legfontosabb problémáit (elsősorban az öntözés kérdését), valamint az idény eleji termőterületre és várható termésmennyiségre vonatkozó korai prognózist tárgyalták meg az egybegyűltek. Az öntözés szabályozásának pillanatnyi helyzetéről Tasnádi Gabriella, a NAK vízgazdálkodási vezető szakértője tartott előadást, ám hangsúlyozta, hogy egyelőre rengeteg a témát körülvevő jogszabályokkal kapcsolatos bizonytalanság.
A hazai dinnyetermesztés várható idei alakulásáról Sándor László számolt be, és a korábbi évek csökkenő tendenciái után jó hírekkel szolgált mind a belföldi termőterület és várható termés, mind pedig a külpiaci igények növekedése tekintetében. A hazai termőterület 2019 óta folyamatosan tartó csökkenése (különösen a 2022-es, drasztikus visszaesést követően) visszafordulni látszik, idén a termőterület 10% körüli növekedése várható. A 2022-es 2635 hektáros görögdinnye-termőterület az idén 2870 hektárra bővül, és ennek a növekedésnek a motorja Kelet-Magyarország lesz: itt 25-30%-kal nagyobb területen termesztenek majd görögdinnyét, míg az ország többi termesztőkörzetében a tavalyi területhez képest legfeljebb pár százalékos ingadozás figyelhető meg - írja a FruitVeB.
Az országos termőterület örvendetes, 10% körüli növekedése ellenére sem éri még el a 2021-es szintet (3500 hektár), ráadásul a jóval magasabb munkaerőigényű sárgadinnyénél területcsökkenéssel is kell számolni (a tavalyi 350 után idén körülbelül 315 hektáron foglalkoznak majd ezzel a kultúrával). Az idei trendek közül feltétlenül megemlítendő, hogy tovább csökken a megtermelt dinnyék mérete, mivel a fogyasztói igények egyértelműen ebbe az irányba mutatnak, és ez a trend már tavaly is jelentkezett: az áruházakban a folyamatosan a ládákban maradtak a nagyobb dinnyék, miközben a kisebb, 5-7 kilós árut mindig elkapkodták a vevők.
A szezon eleji, termőterületen és átlagosan elvárható hozamokon alapuló, kiinduló prognózisnak tekintendő termésbecslés szerint idén körülbelül 123-125 ezer tonna görögdinnyét és csaknem 10 ezer tonna sárgadinnyét termelnek majd Magyarországon, ami a 10 kg/fő/év körül alakuló belföldi fogyasztáson (100 ezer tonna) túl egy nagyjából 30 ezer tonna körüli export-árualapot képez. Ez már csak azért is fontos, mivel a belföldi piac gyakorlatilag telítődött a hazai áru számára, a tapasztalat azt mutatja, hogy a mostaninál több dinnyét Magyarországon nem lehet eladni (legfeljebb másmilyent, például a magnélküli dinnyék aránya tovább növekszik). Ráadásul az exportpiacokról potenciálisan megnyilvánuló kereslettel kapcsolatosan jó hírek érkeztek az európai országokból: úgy tűnik, bőven lesz hova értékesíteni a magyar termést.
Spanyolországban 2021-ben még 23 ezer hektáros termőterülettel számoltak, de idén már a 20 ezer hektárt sem érik el, ennek ellenére a nagyon korai dinnyeszegmensben jelenleg értékesítési problémákkal küzdenek. Március-áprilisban ugyanis a dinnyének kifejezetten kedvező időjárás mellett a tavalyi hozamok csaknem dupláját szedhették le a földekről, majd amikor elkezdték exportálni, beütött a hideg április végig - május eleji időszak, amelynek következtében az európai kereslet visszaesett. Ezért drasztikus árzuhanásnak lehettek tanúi a derék ibériaiak, és bizony megesett, hogy a gazdáknál 20 eurócent körül alakult az átvételi ár (hajtatott dinnyében a bekerülési költség 45 eurócent/kg körül van!), miközben a boltokban 2 euróért vásárolhatott dinnyét a lakosság.
A spanyolok, akárcsak a szamóca esetében, a dinnyénél is a koraiságukból élnek meg az európai piacon, ráadásul messze is vannak tőlünk, ami azt jelenti, hogy július környékén várhatóan nem fognak beleszólni a magyar dinnyeexport alakulásába, főleg, hogy nagyon súlyos vízhiánnyal és munkaerő-problémákkal küzdenek - a termőterület csökkenése is főleg erre a két tényezőre vezethető vissza. (Az európai szempontból az egyik legfontosabb szereplőnek tekintendő Marokkót is komolyan sújtja a vízhiány, itt 30-40%-os területcsökkenésről számoltak be.)
Olaszországban körülbelül 5%-os területnövekedésről érkeztek hírek, de a mostani időszak katasztrofális, emberéleteket is követelő időjárási anomáliái miatt - helyi szakemberek szerint - a terméskiesés erősebben érinti a június 5-25-ig tartó időszakot. Megfigyelhető itt is a sárgadinnyéről görögdinnyére történő átállás (munkaerőigény), valamint az is a korábbi évek trendjeinek folytatásaként értelmezhető, hogy elsősorban hajtatott dinnyével a május-júniusi időszakra összpontosítanak.
Görögországban a termelők próbálják megőrizni a termőterületet, de a tavalyinál kevesebb a márciusi és későbbi palántázású dinnye. Bár a derék hellének a nagyobb távolság miatt a mi klasszikus exportpiacainkon kevésbé versenyképesek, a korai szegmensben mégis jó profitot érnek el (de ez megint csak nem lesz konkurenciája a júliusban érkező magyar dinnyének). A görögök kedélyeit a háromnaponta lezúduló esők borzolják, ilyen időjárást nagyon régóta nem láttak. Ráadásul őket is érinti a folyamatos árcsökkenés: az április 60-70 eurócentes átvételi ár mostanra náluk is 25-30 cent környékére esett vissza.
Ukrajnáról a háború miatt keveset tudni, de az azért nagy biztonsággal megállapítható, hogy a tavalyi drámai, 40%-ra visszaeső termőterület után az idei 30%-os meghaladó növekedés sem éri el a korábbi terület 50%-át. Pont az ország déli, Krím-félsziget feletti régióit érintette a háborús tevékenység, és hiába vitték át a termelés nyugatabbra fekvő országrészekre, ezeken a helyeken hiányzik a megfelelő szaktudás, sok esetben ritkásak az állományok. A kieső árumennyiség miatt várható, hogy az ukránok az idei évben kevesebbet, vagy akár egyáltalán nem exportálnak majd Lengyelországba.
Romániában idén 10-15%-kal csökkent a termőterület, az ottani termesztőknek elsősorban a görög importtal kell megküzdeniük. A hűvös, esős időjárás miatt körülbelül 10 nappal tart hátrébb a szezon a szokásosnál. Makedóniában a tavalyi, elképesztően alacsony árak (akár 4-5 eurócent/kg!!!) után érthető módon területcsökkenés várható, Szerbiában ennek mértéke akár a 30-40%-ot is elérheti. Albániában már szedik a fóliasátras dinnyét 80 cent/kg körüli áron, itt június elején indulnak majd a fóliaalagutak, de későbbi érésű állományaik is vannak, egészen szeptemberig.
Összefoglalva elmondható, hogy a magyar termőterület előző években tapasztalható zsugorodása megállt, és 10% körüli növekedés várható (kivéve a sárgadinnyét). Amennyire jelenleg látható, exportpiaci szempontból ez a lehető legjobbkor történt, mivel a környező országokban mindenhol 10-15% közötti, vagy akár még jelentősebb visszaesés figyelhető meg, ezért nem túlzás egyrészt azt állítani, hogy a magyar termésű dinnye a hazai igényeket biztosan fedezni fogja, másrészt pedig régóta nem kezdődött ilyen pozitív exportkilátásokkal a szezon.