Kovács Nóra • 2023. június 6. 05:59
Nincs könnyű helyzetben a magyar mezőgazdaság, és habár az éghajlatunk, valamint az ország elhelyezkedése is adott lenne ahhoz, hogy a növénytermesztésünk és az állattenyésztésünk is szárnyaljon, mégsem tudunk kitörni a burokból. A friss statisztikák szerint ráadásul 2010 óta a gazdaságok száma a kétharmadára csökkent hazánkban - igaz ennek hátterében részben a koncentráció áll. A hazai állattartók szinte kivétek nélkül évek óta küzdenek a különböző kihívásokkal, a takarmányárak elszállása és a járványok folyamatos felbukkanása elképesztően bizonytalanná teszi itthon a helyzetet, sokan már teljesen veszteségessé váltak - ezen ugyan az idei év javíthat valamit. Ha mindez nem lenne elég, az egyre szélsőségesebb időjárás, valamint az elszálló inputanyag árak ma már a növénytermesztők életét is megnehezítik. Kimondható tehát 2023-ban, hogy jelenleg minden korábbinál súlyosabb gondokkal kell szembenéznie a magyar mezőgazdaságnak és az arra alapozott élelmiszertermelésnek is.
Az elmúlt 10 évben számtalan hatás érte a magyar mezőgazdaságot, és habár az elmondható, hogy az ágazat termelékenysége a két és félszeresére növekedett, uniós szinten még mindig bőven vannak elmaradásaink, például az élelmiszeriparban - derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) „Erősödő agrár- és élelmiszergazdaság, jólétében gyarapodó vidék” című kiadványából. Mindeközben azonban számos európai országban erősödött az agrárium, Lengyelország elképesztően előretört, és komoly versenytárssá avanzsálódott számos nyugati ország számára is. Az megállapítható, hogy az utóbbi 10 évben a hazai mezőgazdaság teljes kibocsátása folyó áron 100 %-kal emelkedett, 2021-ben elérve a 3378 milliárd forintot elérve, ám az EU teljes mezőgazdasági kibocsátásából Magyarország változatlanul 2 százalékot tett ki az elmúlt évtizedben, 3,9%-kal járulva így hozzá a bruttó hazai hozzáadott értékhez (2021).
Az Agrárminisztérium 2022-es adatai szerint 2000 óta az agrárexport és az egyenleg is látványosan növekedett: az agrárexport 134,8 százalékkal, az egyenleg 104,5 százalékkal bővült. 2022 első három hónapjában is folytatódott ez a tendencia, az agrárexport 3 051,7 millió euró volt, 15,8 százalékkal haladta meg a 2021 azonos időszakában mért értéket. Az agrárimport 24,5 százalékkal (2 069,7 millió euró), a külkereskedelmi többlet 1 százalékkal növekedett 2021 január-márciusához képest. 2022 első három hónapjában az agrártermékek 982,0 millió eurós külkereskedelmi többlete jelentős mértékben hozzájárult a nemzetgazdaság hiányának mérsékléséhez. Az agrárexport növekedése meghatározóan a növényi olajok, az italok, szesz, ecet és az olajos magvak repce forgalmának tudható be. 2021 január-márciusához képest leginkább a kukorica, az egyéb növényi termékek (dugvány, oltvány) és az élő állatok (szarvasmarha) kivitele csökkent. Problémát jelent ugyanakkor, hogy a magyar agrárium továbbra is döntően terményeket, vagy alacsony fokon feldolgozott termékeket exportál, míg az importra jellemző, hogy több a magas szinten feldolgozott termék, márkaértékkel bíró élelmiszer. Ezen lehetne javítani annak érdekében, hogy jobb külkermérleg szülessen, amihez főleg komoly élelmiszeripari beruházások kellenének.
Látványosan tűnnek el a gazdaságok Magyarországon
2010 óta a gazdaságok száma a kétharmadára csökkent hazánkban, ám sokan átálltak a vegyes gazdálkodásra, illetve a többlábon állásra, és már termékfeldolgozással is foglalkoznak. A koncentráció a főként állattartással foglalkozó gazdaságokat érinti, arányuk - 2010-hez képest - 46%-ról 25%-ra mérséklődött. A gazdaságok számának csökkenése nemcsak Magyarországon tetten érhető, az Eurostat adatai szerint ugyanis habár 2020-ban több mint 9 millió, különböző méretű gazdaság működött az Európai Unió területén, 2005 és 2020 között megközelítőleg több mint 5 millió gazdaság szűnt meg az EU-ban. A legnagyobb mértékű csökkenés a vegyes gazdálkodású vállalkozásokat érintette, őket követték az állattenyésztésre szakosodott gazdaságok, a lista végén pedig a növénytermesztésre szakosodott farmok álltak. Magyarországon a felmérések szerint a vizsgált időszakban mintegy félmillió gazdaság szűnt meg, de ez jellemzően a legkisebb méretű ilyen vállalkozásokat érintette. Magyarországon jelenleg a mezőgazdasági terület jelentős része, közel 60 százaléka az 5-300 hektárral rendelkező gazdaságok használatában van.
Termőföldárak itthon, avagy, mennyi az annyi?
A gazdaságok számának csökkenésében számos tényező közrejátszhat, kezdve a szélsőséges időjárás okozta nehézségekkel, a durván megemelkedett önköltségekkel, a generációváltás nehézségeivel összefüggő természetes koncentrációval, de sokat nyomhat a latba a földárak alakulása is itthon. Az Agrotax Kft. éves, 2023-as földpiaci elemzése szerint, a korábbi évekhez hasonló mértékben, 11 százalékkal drágult 2022-ben a termőföld hektáronkénti átlagára, és ezzel átlépte a 2 millió forintos újabb lélektani határt. A termőföld hektáronkénti piaci átlagára 2022-ben 2,186 millió forintig emelkedett, ami 11 százalékos drágulás az előző évhez képest (1,969 M Ft/ha). A szántók átlagára 2,33 millió forintra nőtt, ami 11,1 százalékos emelkedés az előző évhez képest. A szántók haszonbérleti díja tavaly átlagosan 86 564 forint volt. A termőföldek piaci forgalma az előző évhez képest 27 százalékkal esett vissza, valamint csökkent az értékesített földterületek átlagos mérete is, mintegy 25 százalékkal.
Súlyos probléma a munkaerőhiány
Pozitív változás, hogy 2010 óta nőtt a mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők aránya. A fiatalabb gazdaságirányítók nagyobb arányban rendelkeznek valamilyen szakirányú képzettséggel, mint az idősebb gazdálkodók. Ugyanakkor egyre súlyosabb problémát jelent a munkavállalók hiánya, ami főként a kertészeti ágazatok betakarítási munkáinak időben történő elvégzését nehezíti meg, de az állattenyésztésben és állattartásban is az egyik legégetőbb gond - itt már ázsiai munkavállalók is megjelentek, például több tehenészet foglalkoztat indiai dolgozókat jó tapasztalatokkal. Ahogy azt az Agrárszektor korábban megírta, elmondható azonban, hogy az évek óta egyre súlyosbodó probléma szinte minden gazdálkodást érint, nincs olyan szezon, amelyben elegendő idénymunkás lenne. A mezőgazdasági szakképzettséget igénylő munkakörök közül a legnagyobb gondot a gépkezelő, az állattenyésztő, valamint a gépszerelő és karbantartó foglalkozásokban jelenti a munkaerőhiány. Az AKI elemzése szerint 2015 és 2020 között összességében 4,1 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma a mezőgazdaságban, ezt követően viszont egyre csökkent a számuk a munkaerőhiány miatt. Bár a földeken már a 10 ezer forint fölötti órabér sem ritka, az idénymunkások nagyrésze mégis inkább külföldi országokban keres munkát.
A magyar mezőgazdaságnak így évtizedes, strukturális gondokkal kell megküzdenie, amely a kertészeti ágazatokban akár több milliós kárt is okoz éves szinten. A munkaerőhiány mára már általánossá vált a magyar gazdaságban és az agráriumban. Jellemzően alacsonyabbak a jövedelemszintek, mint egyes másik nemzetgazdasági ágakban. Emellett az itteni munkavégzés általában keményebb fizikai tevékenység, ami kevésbé vonzó a munkavállalók számára. A modernizáció és a folyamatosan fejlődő technikák, a megújuló digitalizációs folyamatok próbák elé állítják a nemzedékek óta gazdálkodókat. Nincsen elég képzett szakember, az újabb gépek kezeléséhez pedig egyelőre nincs elegendő rutinja a mezőgazdászoknak, ugyanis ezekhez már nem elegendő az évtizedekkel ezelőtti gépészeti tudás.
Mi lesz veled magyar állattenyésztés?
A hazai állattartó ágazatok számára az elmúlt évek számos kihívást hoztak. A különböző járványok szinte folyamatosan megnehezítik a termelők életét: a madárinfluenza a termelés kiesése és meghatározó exportpiacok lezárása miatt jelentett kihívást, az afrikai sertéspestis pedig a járványvédelmi szabályok betartására és azok szigorítására, a vadászokkal való együttműködés fontosságára irányította rá a figyelmet. A legnagyobb gond az, hogy a két vírus időről időre folyamatosan megjelenik az ország valamely pontján, hiába az elővigyázatossági intézkedések, a járvány ezekben az esetekben rendszerint mindig állatok leölésével jár, ami óriási kiesést jelenthet az adott termelőnek.
Ha mindez nem lenne elég, a gabonaárak elszállása - amely mostanra jócskán visszaesett - hatalmas takarmányköltségeket eredményezett, ami az állattenyésztés termelési költségeinek átlagosan több mint 60 százalékát adja. Az áremelkedés oka nemcsak a gabonaárak hirtelen megemelkedésének köszönhető, hanem a legfontosabb takarmányalapanyag-termelő országokban tapasztalható kedvezőtlen időjárásnak és a Kínából érkező hatalmas importkeresletnek. Azonban az állattenyésztés helyzetét nemcsak ezek a tényezők nehezítik, de a gazdáknak számolniuk kell a gyepterületeket érintő hatásokkal is, annak érdekében, hogy biztosított legyen a szálas-lédús takarmányokat fogyasztó állatok táplálása. Az egyre szélsőségesebb időjárás a növénytermesztők mellett az állattenyésztők életére is kihat, hiszen a legeltetés során, ha ki van száradva a gyep, és nincs mit egyen az állat, egyre messzebbre és messzebbre kell őket terelni, ami logisztikailag általában nehezen megoldható. Az állattartóknak tehát most már ezzel is számolniuk kell!
Ha az elmúlt tíz évet nézzük, egyértelműen látszik, hogy a hazai állattenyésztésben a szarvasmarhatartás, azon belül is a húsmarhatartás a nyertes, a baromfiágazat pedig az ország legnagyobb termelési értéket produkáló állattenyésztési ágazat. Legrosszabb helyzetben a sertéstartók vannak, akikre a takarmányárak növekedése mellett az afrikai sertéspestis folyamatosan jelenléte is kedvezőtlenül hatott. Emiatt mára a leghatékonyabb sertéstartó gazdaságok számára is veszteségessé vált az állattartás. Nem feltétlenül segítenek az állattenyésztés helyzetén az egyre változó fogyasztói szokások sem, folyamatosan törnek előre a különböző húspótló- és helyettesítő termékek a piacra, és ma már több hazai húsgyártó is beszállt a növényi alapú termékek gyártásába, így például a Pápai Hús Kft. is.
Az idei gabonaár-esés és az energiaválság enyhülése okozhat ugyan egy jelentős előnyt az állattenyésztésnek, és ennek nyomán a feldolgozóknak is, ez azonban egyelőre ideiglenes hatásnak tűnik, amely kedvező ugyan, de a szektor helyzetén középtávon nem tud fordítani.
Mint ahogyan a mezőgazdaság szinte minden területén, így az állattenyésztésben is fontos a hatékonyság növelése, számos EU-ország vezet be különböző újítást a hatékonyabb termelés elősegítésére, valamint fejlesztik vonatkozó rendszereiket, teljesítményvizsgálati protokolljukat és tenyésztésszervezésüket. Ezekkel a tevékenységekkel Magyarországnak is lépést kell tartania, ha versenyképesek akarunk maradni, és a jövőben is ütőképes piaci termékeket szeretnénk értékesíteni. A legeltetéses állattartás érdekében és a hazai gyepek jobb hasznosításának elősegítésére pedig kiemelten szükséges a gyepgazdálkodás színvonalának emelése az éghajlat-politikai és természetvédelmi szempontokkal is összeegyeztethető módon. A takarmányozási és legeltetési költségek racionalizálása, a teljesítmény-mérőszámok döntésekben való tudatos felhasználása sok állattenyésztő gazdálkodó számára a versenyben maradást fogja jelenteni – olvasható a NAK elemzésében.
Egekben az inputanyag árak
Csak 2021-ben 17 százalékkal növekedtek az inputanyagok árai, a legnagyobb mértékben a műtrágya- és talajjavítószer-, költségek növekedtek, de emelkedés volt tapasztalható a növényvédő szerek árában is. A legdurvább drágulás a műtrágyáknál volt, 204 százalékkal nőttek 2021 óta az előállítási folyamathoz szükséges földgáz árának drasztikus növekedése hatására. Ezen belül leginkább a nitrogénműtrágyák drágultak, 253 százalékkal. Az ukrajnai háborús események tovább rontottak a helyzeten, a műtrágyák piacán hetek alatt rekord áremelkedések, majd ezt követően már hiány volt megfigyelhető.
Egyre kiszámíthatatlanabb az időjárás
A klímaváltozás következtében a felmelegedés, valamint az egyre szélsőséges időjárási viszonyok nap mint nap kihívások elé állítják a gyakorló gazdálkodókat. Az elmúlt évtizedben például egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási események egyre több problémát okoznak a növénytermesztésnek, illetve a - részben ennek hatására - emelkedő takarmányárakon, a hőség miatti légkondicionálás energiaköltségén, illetve termelés-visszaesésen keresztül negatívan hatnak az állattartókra is. A leggyakoribb időjárási kárnemek közül kiemelkedtek az aszály- és a tavaszi fagykárok. Előbbi probléma általánosan érinti a növénytermesztési ágazatokat, a tavaszi fagykárok elsősorban a gyümölcstermesztést sújtják, aminek következtében csökkent a gazdák bevétele, és nőtt a fogyasztói ár.
2022-ben tört be csak igazán a forróság és az aszály Európába és Magyarországra is, a hosszú ideig fennálló csapadékhiány, illetve hőstressz hatalmas károkat okozott a növénytermesztőknek, az állattenyésztőknek és a hazai élelmiszeriparnak egyaránt. A példátlan szárazság olyan történelmi helyzetet okozott az országban, amilyen talán még sosem volt, az átlagnál jóval kevesebb kukoricát sikerült csak betakarítani a földekről, emiatt pedig komoly importra szorultunk az aranyat érő termésből. Ez sokként hatott a gazdálkodókra és a hazai mezőgazdaságra, hiszen ilyenre szinte még sosem volt téma, Magyarország ugyanis mindig komoly kukorica-nagyhatalomnak és exportőrnek számított. Az Agrárminisztérium közlése szerint Magyarországon 2022-ben 3,9 millió tonna őszi búzát, 1,4 millió tonna árpát, és mintegy 1,1 millió tonna napraforgót takarítottak be 313 ezer hektár területről, ami több mint egyharmaddal kevesebb az elmúlt öt év termésátlagánál. Az aszály hozzájárult egyébként ahhoz is, hogy az infláció Magyarországon két évtizedes csúcsra emelkedett, a megnövekedett gabonaimport-igény pedig még nagyobb nyomást gyakorolhat az ország pénzügyeire. Hatalmas törést okozott tehát az aszály a magyar mezőgazdaságban, nem beszélve arról, hogy a következő években az egyre kevesebb csapadék, és a hosszú ideig tartó száraz napok sokkal rendszeresebbek lesznek.
Ezzel most minden gazdának meg kell küzdenie
A mezőgazdaság tekintetében nehézséget jelent a termésmennyiségek hullámzása, és az elmúlt években az inputanyagok árának ingadozása. Az utóbbi idők jellemző tendenciája ráadásul, hogy a környezetvédelmi feltételek erősödése jelentős kihívás elé állítja az ágazatot, mely végső soron a versenyképességre is hatással van. Az időjárásváltozás jelentős kihívások elé állítja mind a növénytermesztési, mind a kertészeti ágazatot. Emiatt egyre fontosabbá válik a növényvédelem, az öntözés, de a kutatási infrastruktúra fejlesztése is a megfelelő megoldások kidolgozása érdekében. A szélsőséges időjárás miatt is egyre sürgetőbb az öntözésfejlesztés Magyarországon, ami már hosszú évtizedek óta állandó téma, valahogy mégis úgy tűnik, mintha nem történne semmi. Erről beszélt Farkas Sándor is, az Agrárminisztérium miniszterhelyettes is a Portfolio Agrárszektor 2022 Konferencián, mint mondta:
Az öntözésfejlesztés az a kérdéskör, ami igazából ma nagyon sok mindenkit foglalkoztat itt Magyarországon, de elkéstünk, régen elkéstünk. Volt egy Tisza-szabályozás az Alföldön az 1800-as években, most ennek a negatív hatásait érezzük, amihez természetesen hozzájárul a kevés csapadék ami lehullt az elmúlt években. Ma már olyan mélyen van a nedvesség a talajban, hogy a növények gyökere nem éri el. Tudok olyan gazdálkodóról, aki azért szüntette meg a kismértékű állattenyésztését, mert elfogyott az ásott kútból a víz, ez tragédia. Mindezek miatt megkerülhetetlen, hogy vízgazdálkodásról beszéljünk az Alföld területén. Sok területen vissza kell térni a víz visszatartására. Ezek nem új dolgok, ezek a rendszerek korábban megvoltak. Elkerülhetetlen azoknak a vízi létesítményeknek a létrehozása, amelyekkel megfelelő módon tudjuk visszatartani azokat a vízmennyiségeket, amelyek a Kárpát-medencébe befolynak. Ezt el kell kezdeni, és akkor tudjuk a következő 10-15 évben normalizálni a mai talajvízszint csökkenést.
Nehezen indul be az agrárdigitalizáció Magyarországon
Az elmúlt évtizedben lassan hazánkban is elindult a mezőgazdaság digitalizációjának folyamata, a fejlődése azonban elmarad a precíziós eszközök használatának mértékétől. Az Agrárkamara elemzése szerint, míg a magyar gazdálkodók 70-80 %-a rendelkezik valamilyen precíziós (helymeghatározás, sorközművelők, vezérelt permetezők, differenciált vetés) eszközzel, addig a digitalizáció tekintetében még nem annyira terjedt el ezen technológiák használata. Jellemzően a közepes és nagygazdaságok indultak el a digitalizáció útján. A precíziós eszközökkel folyamatosan gyűjtött információk naprakészen tartása és elemzése, a különböző szenzorokból és távérzékelésből szerzett adatokból történő döntéshozatal támogatása az a hatalom, amely a gazdálkodók számára az agrárdigitalizációval biztosítva lenne. Az új technológiai vívmányok számos területen segíthetik a gazdálkodókat. Például az állattenyésztésben az állatok egyedi azonosítása, az egyedi azonosítók nyilvántartása és a hozzárendelt adatbázisok révén azonnali, pontos, gyors és nagy mennyiségű információt kaphatunk a haszonállatainkról. A digitalizációnak köszönhetően az adatok könnyen összehasonlíthatóvá, kiértékelhetővé és biztonságosan tárolhatóvá, megoszthatóvá válhatnak. Az agrárdigitalizációban rejlő előnyök kiaknázásával a költséghatékonyság növelése a termelésbiztonság veszélyeztetése nélkül valósulhat meg. Az állatok genetikai termelőképessége maximalizálhatóvá válik, egészségi állapotuk folyamatosan monitoringozható, és ez az azonnali beavatkozás lehetőségét is megteremti.