Szerda reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, szerdai (2023.07.05.) napon.

2023.07.05. szerda: A Tiszántúlon szakadozik, gomolyosodik a felhőzet, másutt sok napsütés várható a gomolyfelhő-képződés mellett. Reggel, délelőtt még a Tiszántúlon fordulhat elő eső, zápor, késő délutántól elsősorban az északnyugati, nyugati megyékben pattanhat ki zápor, zivatar, amelyeket helyenként felhőszakadás kísérhet. Kisebb eséllyel zivatar az Északi-középhegységben, valamint a keleti határ mentén is kialakulhat. Átmeneti szélerősödés csak zivatar környékén lehet.

A legmagasabb nappali hőmérséklet 26 és 30 fok között várható. Késő estére 17 és 23 fok közé hűl le a levegő.

Orvosmeteorológiai tájékoztató: Fronthatással nem kell számolni az arra érzékenyeknek.

A következő napon várható időjárás

2023.07.06 csütörtök: A napsütés mellett fátyolfelhőkre, valamint erőteljes gomolyfelhő-képződésre van kilátás, de kisebb körzetekben - főként a Nyugat-Dunántúlon - tartósan felhős idő valószínű, és csak néhány óra napsütés valószínű. Továbbra is több helyen alakulhat ki zápor, zivatar. Az északias szél megélénkül, néhol, illetve zivatar környékén erős lökések is lehetnek. A hőmérséklet délután 23, 29 fok között valószínű.

Friss híreink:

Kemény év után idén fellélegezhetnek a magyar haltermelők

Az elmúlt évek viszontagságai után idén – úgy tűnik – kicsit fellélegezhet a magyar halágazat. Míg 2022-ben a magas takarmányárak, a száraz és aszályos időjárás, a halevő madarak okozta károk és az ágazat szereplői által igényelhető támogatások hiánya csaknem a padlóra küldték a szektort, idén jóval biztatóbb a kép. Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) szóvivője az Agrárszektor megkeresésére úgy fogalmazott, hogy minden viszonylagos, de a tavalyi katasztrofális évhez képest szinte minden jobb.

Hogy lesz így étel az asztalokon a jövőben? Rengetegen keresik a választ

A világ minden táján, így Magyarországon is krízisek sora jelent évről évre kihívást a mezőgazdaságban és az élelmiszertermelésben. A Föld népessége növekszik, és a környezeti katasztrófák, vízhiány, input költségek növekedése mutatja, az erőforrások végesek. A tudósok, elemzők és gazdák ma az élelmiszertermelés legfenntarthatóbb, legjövedelmezőbb trendjeit próbálják azonosítani. Vajon hogy fog a jövő élelmiszere a szántfódöldről az asztalra kerülni?

Ezekkel az élelmiszerekkel tarol Magyarország: kapkodnak értük külföldön

Habár jelenleg a magyar élelmiszerek 95 százalékát Európába exportáljuk, a hazai termékeknek komoly piaca lehetne Ázsiában, a Közel-Keleten, illetve Afrika egyes régióiban is - tudta meg az Agrárszektor Giczi Gergelytől, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető-helyettesétől. Kiemelte, 60 százalékban még mindig feldolgozatlan termékeket exportálunk, leginkább gabonát, állati takarmányt, húsféléket és növényi olajat. Importban az állati takarmány, húsfélék, tejtermékek, cukrászati termékek vannak túlsúlyban, a behozatal nagy része Németországból, Lengyelországból, Szlovákiából, Hollandiából, Ausztriából és Romániából érkezik hazánkba.

A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:

Így semmizhet ki rengeteg magyart a saját párja: mire észbe kapnak, sokszor már késő

A pénzügyi abúzus a bántalmazás egy olyan formája, ami bár sokakat érint, de mégis kevés szó esik róla. Holott gyakran kéz a kézben jár az abúzus többi formájával, miközben nem csak párkapcsolaton belül fordulhat elő. Hiszen magának a pénzügyi abúzusnak a gyökere az eltérő keresetekből eredeztethető, miközben ugyanúgy a munkahelyünkön is szembesülhetünk vele bármikor. A Pénzcentrum most annak járt utána, hogy mégis hol, és milyen formában bukkanhat fel az úgynevezett pénzügyi abúzus.

Kritikus a helyzet a vidéki iskolákban: veszélyben a gyerekek, ennek súlyos következménye lehet

A hazai egyetemekre jelentkező 126 ezer fiatal közül kevesebb mint 1600-an jelöltek meg első helyen osztatlan tanári képzést. Ez alig több mint egy százalék. Miközben egyre nagyobb a tanárhiány, nem lesz, aki pótolja a nyugdíjba menő pedagógusokat és a pályaelhagyókat. Több oktatáskutató azt állítja, hogy az elmúlt évtizedben fokozatosan és megalázóan romlott a hazai oktatás-ban dolgozók helyzete. A szünidő első heteiben az akut tanárhiányról és úgy általában a vidéki pedagógusok helyzetéről kérdeztük Totyik Tamást, aki július elsejétől a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke.