Szedlák Levente • 2023. július 7. 06:04
Több mint 67 ezer hektáron vetettek idén szóját a magyar termelők. Ez jelentős növekedés a tavalyi évhez képest, amikor a termőterület alig haladta meg a 61 ezer hektárt. Ha ez a növekedés ki tudna tartani a következő időszakban is, akkor a szója termőterülete elérhetné az előző költségvetési ciklus rekordját, a 75-77 ezer hektárt. Ehhez azonban az kell, hogy az időjárás ne húzza keresztül a termelők számításait, illetve, hogy a terményükért megfelelő árat kapjanak a gazdák. És bár a tavalyi évhez képest a szója termelői ára jóval alacsonyabb, egy jó termés esetén még így is pénzüknél lehetnek a magyar termelők.
Magyarországon a szójatermesztés a múlt század első felében kezdődött, de az 1930-1945 közötti időszakban még alig 1600 hektáron foglalkoztak ezzel a növénnyel a termelők. Az 1970-es évektől azonban egyre nagyobb érdeklődés övezte a szóját, egyre több gazdaságban kezdték el termeszteni, jelentősen megnövelve a szántóföldi kultúra termőterületét. Az igazi áttörést azonban az európai uniós támogatások hozták: míg 2014 előtt jellemzően 30-40 ezer hektáron folyt hazánkban a szójatermesztés, a 2014-2021-es uniós költségvetési ciklusban ez 75-77 ezer hektárra ugrott fel. A vegyszermentes termesztésre vonatkozó előírások és a technológiai tudás hiányosságai miatt a szója termőterülete rövid úton visszaesett a 60 ezer hektár körüli méretre. A 2021-es növekedést követően 2022-ben ismét csökkenés volt megfigyelhető a szója termőterületében, ekkor ugyanis alig több, mint 61 ezer hektáron termesztettek ilyen növényt Magyarországon. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentése szerint a hazai termelők az idei évben ismét próbát tettek ezzel a kultúrával: 2023-ban ugyanis több mint 67 ezer hektáron vetettek szóját.
Noha a betakarításig még sok idő van hátra, nem árt már most beszélni a szója áráról: az AKI PÁIR adatai szerint a szójabab termelői ára 144,9 ezer forint/tonna volt június második hetében, ami 40%-kal alacsonyabb az egy évvel korábbihoz képest. A full-fat (extrudált) szóját (30-40%-os nyersfehérje-, 17-23%-os nyerszsír- és legfeljebb 12%-os víztartalom) 235,5 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli áron értékesítették ugyanekkor. A chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) a szójabab júliusi jegyzése 539 dollár/tonnáig emelkedett június 5. és 16. között. Bár az időjárás idén - a hűvösebb és csapadékosabb tavaszt leszámítva - eddig megfelelőnek volt mondható, a következő hetekben azonban még bármi megtörténhet, és egy hosszabb csapadékhiányos időszak ugyanúgy meg tudja viselni a legszebb állományt is, mint ha huzamosabb ideig folyamatosan esik. Az Agrárszektor ezért megkérdezte a magyar termelőket, hogy ők hogyan látják a szója helyzetét és kilátásait az idei évet illetően.
Németh Zoltán, a Baki Agrocentrum Kft. növénytermesztési ágazatának vezetője elmondta, hogy idén 200 hektáron vetettek szóját fővetésként, és még 500 hektáron fognak másodvetésként, az árpa után. A zalai vállalkozásnál a vetés a sok csapadék miatt eléggé rossz volt, a vetett tőszám fele maradt meg körülbelül. Mostanra azonban nagyon jó állapotban vannak az állományok, szép és egységes képet mutatnak - árulta el Németh Zoltán, aki azt is hozzátette, hogy a növények szépen benőtték a teret, így végső soron talán nem is olyan nagy baj a csökkent tőszám. A szakember beszélt arról is, hogy mostanáig alapkezelést, illetve az állományok 10%-án felülkezelést hajtottak végre, valamint két biostimulátoros kezelés is volt: az egyik a gyomirtó hatásának stresszoldására, a másik pedig a virágzás elején, hogy felkészítsék a növényeket egy esetleges szárazabb időszakra. A kilátásokat illetően Németh Zoltán kifejezetten optimista volt, mint mondta, ha nem lesznek olyan tartós aszályos időszakok, mint tavaly, akkor hektáronként 3-4 tonna simán összejöhet.
A kalocsai székhelyű Iszkra Kft. agronómusa az Agrárszektor kérdésére elárulta, hogy idén mintegy 120-130 hektáron vetettek szóját, de ez jelentősen kevesebb az egy évvel ezelőtti területhet képest, akkor ugyanis körülbelül 200 hektáron foglalkoztak ezzel a növénnyel. Dömötör Gábor beszélt arról is, hogy a vetést két lépcsőben tudták elvégezni, emiatt az állományok között megfigyelhető némi eltérés: az először vetettek virágzás kezdeti állapotában vannak, a másodjára vetettek ettől még le vannak maradva. A szakember elmondta, hogy a vetés után viszont meggyűlt a bajuk a galambokkal, hiába őrizték a földeket két hétig, sok magot kiszedtek a földből, emiatt pedig jelentős tőszámcsökkenés volt némely területeken. Dömötör Gábor a napokban nézte meg az állományokat, amelyek eléggé vegyes képet mutatnak: ahol megritkult az állomány, az nagyon látszik, ahol viszont nem, ott tűrhető képet mutatnak a növények. A Bács-Kiskun megyei vállalkozás agronómusa a növényvédelmet illetően elmondta, hogy gyomirtások már voltak náluk, más még nem. A kilátásokat illetően azonban nem akart nyilatkozni, mint fogalmazott, tavaly is próbálkoztak, de az aszály elintézte az állományokat. Idén egy átlagos terméssel számolnak, aztán majd az időjárás eldönti, mi lesz - mondta Dömötör Gábor.
A Papp és Papp Kft. megközelítőleg 200 hektáron vetett idén szóját, de ahogy a vállalat ügyvezetőjétől, Baranyi Attilától megtudtuk, viszonylag állandó a vetésforgó náluk, és csak körülbelül 5% különbség van évről évre. A szakember elmondta, hogy a vetés tökéletesen sikerült, időben el tudták kezdeni, és akkor fejezték be, amikorra tervezték. Ebből kifolyólag a növények nagyon szépen, szinte robbanásszerűen keltek ki a földből. Az állományokat illetően Baranyi Attila elmondta, hogy jelenleg jól néznek ki, és bár a kelés után volt egy komolyabb csapadék a térségben, emiatt belvíz és víznyomás alakult ki néhány táblán, de ez a terület elenyésző hányadát érintette csak. Ezt leszámítva szépen néznek ki a növények - tette hozzá a baranyai vállalkozás ügyvezetője. A növényvédelem terén a szójánál egy alapkezelést végeztek el a vetés után, valamint volt egy felülkezelés a kétszikű gyomok ellen, illetve mechanikai növényápolásra is sor került, egészen pontosan sorköz-kultivátorozásra és gyomfésűzésre. A kilátásokat illetően Baranyi Attila úgy fogalmazott, hogy náluk, tavaszi csapadéknak köszönhetően - mivel mélyebb területeken vannak - a szója eléri a vizet, ami jót tesz a növényeknek. Ha az időjárás az eddigiekhez hasonló lesz, akkor jó termést tudnak majd realizálni, de addig még nagyon sokat lesz kint a növény a földön - mondta a szakember.
A gazdák elmondásai alapján látható, hogy a szójaállományok állapota a kiválótól a tűrhetőig terjed, de mivel a kultúra betakarítása még odébb van, gyakorlatilag bármi megtörténhet. Az általunk megkérdezett gazdák azonban inkább bizakodóak voltak, és bár komolyabb jóslásokba nem mertek bocsátkozni, általában az volt a véleményük, hogy jó éve lehet idén a szójának.