Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A csipkebogyót jelenleg a gyógynövényekhez sorolják, és ez igaz a telepítési támogatásokat illetően is. A Gyógynövény Szövetség és Terméktanács adatai alapján 2019 és 2021 között a csipkebogyó termőterülete hazánkban 500-700 hektár volt. Jelentősebb telepítések az elmúlt években Magyarországon Somogy és Komárom-Esztergom megyében, valamint a Nyírségben voltak. 2021-ben Somogyban és Baranyában is csipkebogyó termesztésére alkalmas területeket soroltak be a termőhelyi kataszterbe, ami azt jelenti, hogy a következő időszakban jelentősen fellendülhet a termelés hazánkban. A Magyar Államkincstár arról tájékoztatta lapunkat, hogy a 2020-as évben 593,8992 hektárt igényeltek Magyarországon, 2021-ben kicsit kevesebb, 563,437 hektárt, 2022-ben azonban elképesztően megugrott a csipkebogyó termesztésre igényelt terület - 2171,3924 hektár - nagysága hazánkban, 2023-ban pedig még ennél is magasabb volt, 2204,94 hektárt igényeltek.
Mit kell tudni a csipkebogyó termesztéséről?
Sokan úgy gondolják, hogy igénytelen növény, és kevés gondozással is jó hasznot hoz, én azonban úgy látom, hogy van néhány dolog, amin nem lehet spórolni. Az egyik ilyen a kerítés, a friss telepítésekben ugyanis nagyon nagy a vadkár, ezért be kell keríteni
- hangsúlyozta lapunknak Kovács Szilvia. Kiemelte, habár a növény jól viseli a rosszabb termőhelyeket, ilyenkor azonban kevés és silány termés lesz rajta. Ezért a többi gyümölcsfajhoz hasonlóan jó vízellátottságú talajokra kell ültetni. A csipkebogyónak sokféle kártevője, kórokozója van, így teljesen bioban csak jó fajtaválasztással, megfelelő termőhelyen, tisztán tartott állományban lehet termeszteni, bár így is van kockázat. A levélbetegségeket jó fajtaválasztással ki lehet küszöbölni, a kártevők közül a terméseket károsító rózsa-gyümölcslégy és a csipkebogyó-moly okoz gondot, bár a kártétel mértéke évjárat függő - közölte a szakember.
Igazi szupergyümölcs nő ezen a magyar farmon: alig termesztik máshol itthon
Az ültetvényről már a második-harmadik évtől lehet szüretelni jelentősebb termésmennyiséget, körülbelül hektáronként 0,5 tonnát, de a termőre fordulás csak a negyedik évtől várható. Ekkor évente átlagosan 2-3 tonna termésre számíthatunk hektáronként. Az ültetvény várható élettartama 12-16-18 év. A korábbi fajok már augusztus közepétől érnek, a legtöbbjük azonban szeptember közepétől szedhető. A kézi betakarítás a viszonylag alacsony - kilogrammonként 150-200 forintos - értékesítési ár és a magas szüreti költség miatt nem gazdaságos. A gyűjtés azonban a mai napig jelentős, ezért fontos a minél hatékonyabb kézi szüret. Átlagosan 25-70 kilogramm csipkebogyót tud egy szedő naponta betakarítani. Ültetvényekben azonban a gépi betakarítás a gazdaságos, jellemzően kombájnnal.
Az Agrárszektor korábban Kungli Ferenc, kaposvári kistermelővel beszélgetett, akitől megtudtuk, ő még 2002-ben telepített körülbelül egy hektárnyi csipkebogyót, s családjával ma is ekkora területen termeszti a növényt. Mint elmondta, vad alanyba oltott Karpatia fajtát vásárolták és azt próbáltak meg termeszteni, ám nem minden bokor eredt meg. Így egy ültetvényen belül két fajta csipkebogyó lett: bizonyos helyeken a vad alany hajtott ki, másutt pedig a nagyobb szemű, édes ízvilágú Karpatia fajta eredt meg. Azóta is külön szedik le a terméseket, s lekvárként dolgozzák fel mindkét fajtát.
A kaposvári kistermelő szerint a csipkebogyó termesztése bonyolult folyamat. Kezdetben kombájnnal próbálták meg betakarítani az apró termést, de ez több kísérlet után sem vezetett jó eredményre. Így máig kézzel szedik a termést. Tovább nehezíti a dolgot, hogy bérmunkában sem éri meg a csipkebogyó szüret, mert az apró szemű termésből nem igazán tud leszedni annyit az ember, mint amennyi a bérköltség. Ezért családon belül kell elvégezni a feladatot, s apránként oldják meg a betakarítást. Emiatt nem is gondolkodtak a termőterület bővítésében, habár tapasztalatai szerint van telepítési kedv, mások nagyobb területen is belefogtak a termesztésbe az utóbbi időben. A betakarításon kívül is foglalkozásigényes növény a csipkebogyó, gombabetegségek és rovarok is megtámadják, ha pedig gyomos területen van, nem terem olyan mennyiségben, mint az kívánatos lenne - árulta el lapunknak Kungli Ferenc.
Gyűjtés vagy termesztés?
Hazánkban 120-130 növényfaj gyűjthető, ezek közül mintegy 70-80 faj kerül rendszeres begyűjtésre, a tevékenység az elmúlt évtizedekben azonban visszaszorult. A legnagyobb tömegben gyűjtött fajok és növényi részek hazánkban a hársvirág, a csipkebogyó, a cickafarkfű, az aranyvesszőfű, a csalánlevél, a zsurlófű, a kamillavirág, a fehér ürömfű, az orbáncfű, a fehérmályva, a fekete bodza, a fagyöngy, valamint a vadgesztenye. A főbb termesztett gyógynövények itthon a mustár, a mák, a konyhakömény, a koriander, az édeskömény, a csipkebogyó, a szurokfű, a máriatövis, az ánizs, a kapor, a kamilla, a citromfű, a menta, a kakukkfű, a levendula és a borsfű. A feldolgozásra kerülő fajoknak ma már csupán 30-40 százaléka származik vadon termő állományok gyűjtéséből, illetve számos faj esetében kizárólag vadontermő növényeket használják fel.
Szupernövények teremnek a magyar földeken: gyógyítóak, bárki szedheti őket
A csipkebogyóval kapcsolatban elmondható, hogy a feldolgozásra kerülő gyógynövény jelentős része napjainkban még mindig gyűjtésből származik, ugyanakkor a gyűjtött mennyiség itt is évről évre csökken, egyrészt a gyűjtési területek szűkülése, másrészt a gyűjtési kedv csökkenése miatt. A feldolgozók a hiányzó mennyiséget külföldről - kelet-európai országokból, illetve Chiléből - igyekeznek pótolni. Gyűjteni nem mindegyik fajtát lehet, sok ugyanis védett, de a honosok közül legelterjedtebb a gyepűrózsa (Rosa canina), a berki rózsa és a rozsdás rózsa. A termesztett fajták jelentős része a Rosa caninaból származik, a termesztés szempontjából a fajta az egyik meghatározó pillér.
Mihez lehet kezdeni itthon a csipkebogyóval?
Az értékesítés gazdafüggő, termelője válogatja, hogy hová történik - tájékoztatta lapunkat Kovács Szilvia. Elmondta, hogy leginkább gyógynövényként értékesítik külföldre, de van aki pálinkásoknak adja el, vagy gyümölcsvelőt készít, amiből szörpöt, lekvárt lehet előállítani.
Van hazai kereslet, de nem könnyű eladni a csipkebogyót, mert versenyez a környező országokban gyűjtöttel. Egyik csipketermesztő ismerősöm úgy véli, hogy gazdaságosan lehet termeszteni, és behozza a ráfordításokat, csak komolyan kell venni a technológiát és meg kell keresni a megfelelő piacot az értékesítésre. Egyébként a csipkebogyó faiskolai célú (díszrózsák alanyának) magtermesztése is jelentős lehet, erre is van hazai és vajdasági példa
- közölte a szakember.
Szinte bárhol megterem ez a szupernövény: sokan nem tudják, de igazi csodaszer
Az Agrárszektor korábban a Zala megyei Kerkabarabáson tevékenykedő Balogh Péterrel beszélgetett, aki szintén foglalkozik csipkebogyóval, és habár nem termeszti, de ő gyűjti be az értékes növény termését. Az őstermelő lekvárt és olajat készít belőle ladásra, illetve saját maga is felhasználja a növényt, a vitamin- és antioxidánstartalma miatt előszeretettel fogyasztja teaként. A szakember az Agrárszektor kérdésére elmondta, a lekvárra és az olajra is van kereslet, utóbbit is egyre többen viszik.
Miért ennyire jó a csipkebogyó?
Ahogy korábban az Agrárszektor megírta, a csipkebogyó az egyik legnagyobb gyógyhatású növényünk, amit már a népi gyógyászat is előszeretettel alkalmazott. Rengeteg módja van a fogyasztásának, készülhet belőle lekvár, likőr, dzsem, pálinka, bor, de még kozmetikumként bőrápolószer is. Magas C-vitamin tartalmának köszönhetően nagy segítségünkre lehet az influenzás, meghűléses megbetegedések, légúti panaszok megelőzésében, és általános roborálóként, immunerősítőként az ilyen jellegű megbetegedések gyógyításában is. Tavaszi fáradtság megelőzésére, kezelésére szintén alkalmas. A P vitamin a természetes élelmiszerekben a C-vitamin kísérőjeként fordul elő, segíti a C-vitamin felszívódását, gátolja annak oxidációját (elbomlását), valamint erősíti a hajszálereket, így a bőrfelszíni bevérzések és orrvérzés megelőzésében is szerepe lehet. Emellett vizelethajtó, vese- és húgykőoldó teakeverékek alkotója pl. csalánnal, petrezselyemgyökérrel és kökényterméssel. A csipkebogyó gyulladáscsökkentő hatóanyagai miatt hólyaghurut, illetve vese- és kismedencei gyulladás kezelésére már gyógyszeripari cégek is használják, de epe- és májpanaszok kezelésére szolgáló keverékek alapanyagaként is használatos. Kiváló bőrápoló, finomítja a ráncokat, hidratáló, jó hatású a zsíros bőrre, regenerálja a berepedezett bőrt.
