Hosszú évek óta egyre szomorúbb a málnatermesztés helyzete Magyarországon, míg az 1980-as években közel 7 ezer hektáron 25-30 ezer tonna málna termett hazánkban, az ezredfordulóra ez mintegy 1500 hektárra és 10-15 ezer tonnára zuhant - tudta meg az Agrárszektor a FruitVeB-től. Mára a málna gyakorlatilag eltűnt a gyümölcstermesztésünkből, a termőterület a 2022-es adatok alapján mindössze 101 hektár, aminek a terméktanács becslései szerint legfeljebb a fele az elfogadható színvonalú ültetvény. A megmaradt málnatermő felület inkább frisspiaci árut termel, de ezek döntően néhány tized vagy 1-2 hektáros ültetvények, a jelenlegi hazai termésmennyiség valamivel 1000 tonna alatt van, és ez évről évre folyamatosan csökken. A legtöbb málna Nógrád, Baranya és Zala megyében található. Az elmúlt években modern jelentős fejlesztést Nagykanizsa térségében hajtottak végre az országban - közölte a szervezet. 2021-ben így nézett ki a területi eloszlás:

Ömlik az import málna az országba

A málna hazai fagyasztóipari hasznosítása a megszűnés határára jutott, mivel Lengyelországból és Szerbiából számos esetben olcsóbban lehet kész fagyasztott árut importálni, mint a hazai alapanyagot megvásárolni - mondta a terméktanács lapunknak. Hozzátették, a frisspiacon is egyre jelentősebb teret hódít a lengyel málna, mely mára a 120 ezer tonna körüli termésével a hazai termelés százszorosára nőtte ki magát.

Mit szeret a málna?

A málnatermesztés eredményesen, csak öntözött körülmények között folytatható, sőt mára ez már a legmodernebb esetekben termesztőközeges, hajtatott termesztés. Ennek ellenére a rendkívül meleg idő, a hőhullámok és a rendkívül erős napsugárzás még ezen kertekben is károkat okoz. A málna a legtöbb bogyós gyümölccsel együtt a kiegyensúlyozott közepesen magas hőmérsékletű klímát kedveli. A nemesítés mára kitermelt olyan fajtákat, amelyeket a melegebb éghajlaton is lehet termelni, de ennek ellenére sem kedvező a túl meleg, száraz, páramentes klíma a termelésnek - tájékoztatta lapunkat a FruitVeB.

Miért tűnik el a magyar málna?

A málnatermesztésünk kritikus mértékű visszaszorulása alapvetően három tényezőre vezethető vissza - tudtuk meg a FruitVeB-től. Az egyik a klimatikus viszonyok átalakulása, a hazai klíma ugyanis az elmúlt 15-20 évben szárazabbra és melegebbre fordult, márpedig a málna nem bírja ezt a klímát, ilyen hő- és UV-terhelés mellett nem állíthatók elő a gazdaságos termelést biztosítható hozamok, illetve minőség. Komoly gondot okoz emellett a termelőknek a munkaerőhiány is, hiszen a málna az egyik legmunkaerőigényesebb kultúránk. Éves művelése 3-4 ezer munkaórát igényel hektáronként, melynek háromnegyede a betakarítás nagyon rövid időszakában merül fel. Jelenleg ilyen szűk időintervallumban ekkora mennyiségű munkaerőt találni nagyon nehéz, vagy szinte lehetetlen vállalkozás. Nem segíti a magyar termelőket az sem, hogy mind Szerbia, mind pedig Lengyelország mára sokkal nagyobb málnatermesztővé nőtte ki magát. A lengyelek a gazdasági előnyüket kedvezőbb klímájuknak, míg a szerbek az olcsóbb munkaerejüknek köszönhetik. Ezáltal ma jóval olcsóbban tud málnát előállítani mindkét ország, mint a magyar termelők.

Ez durva: ennyiért melóznak idén nyáron az idénymunkások a magyar földeken

Óriási a munkaerőhiány a magyar kertészeti ágazatban, a vállalkozók jobb híján egymásra licitálnak a bérekben.

A szervezet lapunknak hangsúlyozta, a legfontosabb kihívás a málnatermesztők részére mind közül a rendkívül magas munkaerőigény, amelyet a kultúra művelése igényel. A málna zöldmunkája, fűzése, illetve a betakarítás jelentős szezonális munkaerőt igényel, és nagyon magas szedési költségek mellett kell gazdálkodni.

Továbbá a mai kor minőségi követelményeinek megfelelő terméket eredményező és alacsony termelési kockázatú termékelőállítás csak védett, fólia alatti termelésben képzelhető el. Így a termelőberendezésbe történő beruházás az, ami nagyon jelentős kihívást jelent a termelőnek. Ezek a beruházások kialakítástól függően hektáronként 30-100 millió forintba is kerülhetnek.

Van remény?

A közelmúltban a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem Gyümölcstermesztési Kutatóközpont Fertődi Kutatóállomásán tett látogatásán Feldman Zsolt kutatókkal, területfejlesztési és mezőgazdasági szakemberekkel arról tanácskozott, hogy a hazai bogyós gyümölcsök termesztését miként lehetne hatékonyabban segíteni. A kutatók szerint bár az utóbbi évtizedekben csökkent a bogyós gyümölcsültetvények mérete, de hagyományos termőterületein a megváltozott klimatikus körülmények között is van létjogosultsága e növényi kultúrák termesztésének, legyen szó málnáról, ribizliről vagy éppen szederről. A szakemberek úgy látják, megfelelő fajtával és technológiával megduplázható lehet a hazai termésátlag. A tanácskozáson elhangzott, hogy az elmúlt időszakban a Vidékfejlesztési Program kertészeti ágazatoknak megnyitott pályázati lehetőségei a bogyós gyümölcs ültetvények létrehozásához, gépesítéséhez is segítséget tudott nyújtani és ez az új pályázati rendszerben is így lesz. A munkaerőhiány kezelése központi kérdés a bogyósgyümölcsök termesztésénél, de a szakemberek szerint már rendelkezésre állnak az európai piacon olyan betakarítógépek, amelyek a kézi szedéshez közeli gondossággal képesek akár frisspiaci értékesítésre szánt málnát is betakarítani.

Van remény? Feltámadhat még a magyar málna?

Bár az utóbbi évtizedekben csökkent a bogyós gyümölcsültetvények mérete, a megváltozott klimatikus körülmények között is van létjogosultsága e növényi kultúrák termesztésének.

A fertődi kutatóállomáson vizsgálják a málna agrár-erdészeti rendszerek keretei között történő termelését, ami nemes nyárfa általi árnyékolással történő termesztést jelent. Az alacsony költségű megoldás árnyékol és párolgást csökkent, így védi a növényt és jótékony hatással van a hozamokra is. A kutatóállomáson dolgozó szakemberek a hagyományos, Magyarországon bevált fajták mellett folyamatosan keresik az újabb, a megváltozott éghajlati viszonyokhoz jobban alkalmazkodó fajtákat is, valamint a növényvédelem új útjait is.

Európai málnahelyzet 2023-ban

Továbbra is a munkaerő kérdése és az időjárás számít a leginkább meghatározónak a málnaágazatban Európában. Az országok olyan különböző gondokkal küzdenek, mint a hőség, az alacsony árak, a szűkös kínálat, azonban akad egy-egy olyan ország is, ahol nem ennyire drasztikus a helyzet. Hollandiában például a megnövekedett munkaerő-költségek miatt nem találják elég magasnak az árakat a termelők, Belgiumban a hőséggel küzdenek a gazdák, Franciaországban pedig még mindig nagyon alacsony szinten van a belföldi málna fogyasztása. Szerbiában úgy néz ki, horrorisztikus évet zárnak a termelők, a késő tavaszi és a kora nyári esők következtében kialakult áradások miatt ugyanis a frisspiaci málna mennyisége elmarad a tavalyitól, exportra például alig jut majd belőle, pedig Szerbia éveken át a világ legnagyobb fagyasztottmálna-exportőre volt.

Nem túl fényes a málnahelyzet: meggyűlik az európai gazdák baja a gyümölccsel

Továbbra is a munkaerő kérdése és az időjárás számít a leginkább meghatározónak az ágazatban.

Németországban elég jó a helyzet, az új termesztési módszereknek köszönhetően a legfontosabb német régióban, Alsó-Szászországban már májustól szeptemberig termesztik a málnát. Ukrajnában habár nagyon olcsó a málna, elég jónak ígérkezik a termés idén. Emiatt a feldolgozók részéről erősebb kereslet mutatkozik, ami normál körülmények között egy pozitív előjel lehetne a piaci résztvevők számára, ám elég valószínű, hogy Ukrajnában az augusztus-októberi főszezonban rekordtermést fognak betakarítani, ami nem segíti az árak jelenlegi szinten tartását.