agrarszektor.hu • 2023. július 25. 15:33
Magyarországon 2022-ben a dísznövénytermesztésre használt összes terület 1532 hektár volt, ebből szabadföldi 1443, fedett, fűthető 73, fedett, fűtetlen 16 hektár. A dísznövénytermesztésre használt összes terület 92,6 százalékán faiskolai tevékenységet folytattak, 2,9 százalékán vágott virág, vágott zöld, míg 4,5 százalékán cserepes és hagymás dísznövénytermesztés történt. Habár csökkent a faiskolai terület 2021-hez képest, de például a díszkertészetek növelték egy hektárra jutó árbevételüket. A hazai dísznövényexport továbbra is az EU-tagországokba irányult, 2022-ben a legfontosabb exportpiac Szlovákia volt 347 millió forint értékű kivitellel, ezenkívül Romániába 284, Németországba pedig 170 millió forint értékben szállítottunk dísznövényeket. Az import 70 százaléka Hollandiából érkezett.
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint a Magyarországon dísznövénytermesztésre használt területből 2022-ben 1373 hektáron folyt faiskolai növények termesztése, az összes terület 92,6 százalékán. Egy évvel korábban még 1438 hektár volt a faiskolai terület. Vágott virágot és vágott zöldet a teljes terület 2,9, cserepes és hagymás dísznövényeket pedig a 4,5 százalékán neveltek. A vágott virágok területének 45,6 százaléka fedett, fűthető, 43,6 százaléka szabadföldi, 10,8 százaléka fedett, de fűtetlen terület volt, míg a cserepes növények termesztésére használt terület 85,6 százaléka fedett és fűthető volt. A díszkertészetek 14,2 százaléka kizárólag vágott virággal, 18,6 százaléka csak cserepes, kiültetésre szánt balkon- vagy hagymás növényekkel foglalkozott 2022-ben, 56,2 százaléka pedig fő profilként faiskolai termelést végzett - írja a VG.
A dísznövénytermesztés jellegéből fakadóan rövid eltarthatósággal rendelkező, folyamatos gondozási igényű árualapot állít elő. Továbbá rendkívül fontos a likviditás, mivel az éves árbevétel közel 60-70 százaléka a tavasz folyamán, március és május között realizálódik. A kertészeteknek a gazdaságuk racionalizálására kell helyezniük a hangsúlyt az energiaválság és az áremelkedések miatt. A díszkertészeti vállalkozások versenyképességére az energiahatékonyság (például, hogy milyen fűtési módot választanak) van a legnagyobb hatással. Az AKI adatfelvételének keretein belül beérkezett adatok tanúsága szerint a dísznövénytermesztés nettó árbevétele 2022-ben 16,1 milliárd forintot tett ki, ami a következőképpen oszlott meg: faiskolai növénytermesztés árbevétele 9,6 milliárd (59,5 százalék), a vágott virág és vágott zöld termékek árbevétele 1,6 milliárd (10,0 százalék), a cserepes, kiültetésre szánt és hagymás növényeké pedig 4,9 milliárd forint volt (30,5 százalék).
A dísznövénycsoportok közül 2018–2022 közötti időszakban a faiskolai tevékenység nettó árbevétele volt a meghatározó, a vágott virág és vágott zöld termékeké pedig a legkisebb. A faiskolai tevékenység nettó árbevétele 2022-ben a megelőző évhez képest 7,2 százalékkal, a vágott virág és vágott zöld termékeké pedig 7,5 százalékkal emelkedett.
Az egy hektárra jutó nettó árbevétel a faiskolai termelésnél 6,9 millió forint volt 2022-ben, ami az előző évhez képest 11,5 százalékkal nőtt. A vágott virágok esetében az egy hektárra eső nettó árbevétel 37,7 millió forintot tett ki, ami 18,8 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A legmagasabb (73 millió forint) egy hektárra vetített nettó árbevétel 2022-ben a cserepes, kiültetésre szánt balkon- és hagymás, rizómás növények esetében mutatkozott, ahol is 15,2 százalékkal bővült a nettó árbevétel egy hektárra számítva.
Minden kertészet számára igen komoly kihívást jelent a munkaerőhiány, mivel kevés a szakképzett és állandó alkalmazott, így igyeksznek esetlegesen a folyamatokat átszervezni, optimalizálni, illetve új technológiákat bevezetni. Akár a cserépméret változtatásával is elérhető nagyobb hatékonyság, kevesebb munkaerővel és rövidebb munkaidő alatt.