agrarszektor.hu • 2023. július 26. 05:57
A csapadékban bővelkedő idei évben is akadnak olyan területek, ahol – már most látható – távolról sem lesz ideális a kukoricatermés, mivel az eső egyenetlenül oszlott el az országban, a hőség pedig a virágzás idején rontja le a várható terméseredményeket. Adódik a kérdés, ha még egy mostanihoz hasonló évben is vannak területek, ahol a kukorica nem sikerül jól, mi lehet a megoldás. Sokak szerint a válasz a cirok, amelynek hőség- és szárazságtűrése miatt jó alternatívája lenne a kukoricának. A kiváló tulajdonságokkal rendelkező, takarmányként és humán élelmezésben is jól hasznosítható szemes cirok akár a jelenlegi vetésterülete háromszorosát, 100 ezer hektárt is meghódíthatna a magyar szántóföldi termelésben. Erre minden esélye meg is van, előbb azonban a piacot kell megerősíteni ehhez.
Az idei, csapadékos év jótékony hatásai sem érvényesülnek mindenhol egyenlő mértékben, a sokáig kifejezetten ígéretes kukorica bizonyos térségekben már ismét problémákkal néz szembe. Mindez – az elmúlt évek súlyos aszályos időszakai után – újból előtérbe helyezi a világszerte egyre terjedő cirkot, amely lényegesen jobban tűri a hőséget és a szárazságot is. A növény elterjedését most leginkább a piac további fejlesztése segítené.
„Közös erővel elkezdtünk ezen a piacon dolgozni, azzal a céllal, hogy a hazai takarmányfelvevő piacot fejlesszük, az értékesítési csatornáit kialakítsuk. A termelői oldal már régóta felismerte, hogy ezzel kell foglalkozni annak érdekében, hogy a cirok elterjedjen” – mondta el az Agrárszektornak Feczák Gábor, az Agroszemek Kft. ügyvezetője.
Az Agroszemek Kft. fő profilja a cirok nemesítés, illetve a cirok vetőmag előállítás, a cég egyben a Lidea magyarországi forgalmazója is ezen növény esetében. A cirok hazai kínálatában az Agroszemek a Lidea vetőmag-előállítója, a hazai termelők tehát itthon megtermelt vetőmagot kapnak.
A nagyvállalat cirokfajtáiból igyekeznek kiválasztani azokat, amelyek a magyar viszonyok között a leginkább ígéretesek.
Még idén sem mindehol jó a kukorica
Feczák Gábor szerint az elmúlt aszályos évek is bizonyították, hogy a ciroknak van létjogosultsága idehaza.
A tavalyi évben például a mi szűkebb működési területünkön, Csongrád megyében, kukoricáról nem is kellett beszélni, mert a betakarított mennyiség gyakorlatilag nulla volt 2022-ben. Az akkori aszályos viszonyok között így is volt olyan ciroktermő terület Hódmezővásárhely környékén, ahol hektáronként közel 3 tonnás hozamot tudtunk hozni. Ez pont három tonnával több volt tavaly, mint a kukorica.
A cirok egyik legfőbb előnye ugyanis az, hogy a kukoricánál jóval jobban tolerálja a szárazságot és a hőséget, egységnyi szárazanyag előállításához ennek a növénynek fele annyi vízre van szüksége, mint a kukoricának.
Idén Csongrád megyében annak ellenére, hogy a tavaszi hónapokban valóban normális csapadékmennyiség volt, és annak eloszlása júniusig elfogadható volt, a későbbi időszak már nem alakult ideálisan.
„Május elején vetjük a cirkot, május-júniusban 103 milliméter csapadékot kaptunk, ami egyébként nagyon jónak mondható. Viszont az elmúlt hetekben itt akkora hőség volt, és olyan csapadékhiány alakult ki, hogy már körvonalazódnak a problémák, látszik, hogy egy héten belül komoly probléma lesz a kukoricával idén is. A Szeged-Hódmezővásárhely vonalon már fel vannak sülve a kukoricák, a felső harmada-fele még zöld, az alsóbb részek már bajt jeleznek, annak ellenére, hogy országosan sok csapadék esett, és jó termést várnak. Ráadásul az extrém meleg a kukorica virágzásának kifejezetten rosszat tesz, ez szintén meglátszik majd a terméseredményeken.
Nagyon jó kukorica termésátlag Csongrád megyében már biztos, hogy nem lesz
Tavaly sokan rosszul döntöttek
Az állományt látva már több gazda is jelezte, hogy jövőre átállnának a térségben a cirokra. A ciroknak 2021-ben volt egy viszonylag nagyobb felfutása, 30-33 ezer hektáros területre értékesítettek szemes cirkot országos szinten.
2022-ben a háború kitörése miatt a piaci várakozások megváltoztak, a gazdák körében sok volt a visszamondás, és inkább kukoricát vagy napraforgót vetettek, mert arra számítottak, hogy valószínűleg nem lesz Ukrajnában kellő volumen ezekből a terményekből.
Idén a tavalyi év tapasztalatai miatt ez a szám újból meghaladta a 2022-est, az Agroszemek információi alapján most Magyarországon mintegy 33 és 35 ezer hektár közé tehető a szemes cirok vetésterülete, erre jön még rá pluszban a silócirok, amely nagyságrendileg 13-15 ezer hektárt tesz ki.
A termelőkre a piacra várnak, a piac a termelőkre
A cirokkal szemben a leggyakrabban felmerülő termelői fenntartás az értékesítés kérdése. Sok gazda fontolgatja ma már a cirok vetését, de bizonytalanok azt illetően, hogy milyen értékesítési csatornákon tudják eladni a termést. Éppen ezért a piaci szereplők most azon dolgoznak, hogy ezeket építsék ki, illetve erősítsék meg.
„Ez lassú folyamat, az alapvető probléma az, hogy a takarmánykeverőknek, a takarmányfelhasználó nagyüzemeknek ahhoz, hogy receptúrát tudjanak változtatni, megfelelően nagy kínálat kell. Ugyanakkor tisztában vannak a cirok előnyeivel, amelynek fehérjetartalma 3-4 százalékkal magasabb, mint a kukoricáé, GMO- és toxinmentes, és jól tűri a mostohább viszonyokat is. Számukra ugyanakkor a legfontosabb kérdés, hogy van-e kellően nagy, elérhető volumen a piacon. Egy nagyüzem kapacitása havonta 3-5 ezer tonna is lehet.”
A kulcskérdés tehát az értékesítés, amelynek stabil megteremtésén most a piaci szereplők nagy erőkkel dolgoznak.
Nem kiváltja, hanem kiegészíti a kukoricát
Feczák Gábor szerint szó sincs a kukorica kiváltásáról, ez a növény hosszútávon meghatározó eleme lesz a hazai vetésszerkezetnek. A cirok ugyanakkor az időjárási viszontagságoknak jobban kitett területek meghatározó növénye lehet, a legmostohább térségekben sikerrel helyettesítheti a kukoricát. Az ügyvezető szerint Magyarországon a cirok vetésterülete 100 ezer hektár lehet, a mostani 30 ezret meghaladó terület helyett. Ez a 100 ezer hektár ugyanis az, ahol a kukoricával évről évre problémák adódnak, a terméseredmények elmaradnak a várakozásoktól, illetve, ahol a kukorica nem termeszthető biztonságosan.
Ez a közel egymillió hektáros kukorica vetésterület hozzávetőleg 10 százalékát jelenti. Ezeken a páriának tartott területeken ugyanakkor a cirokkal jó eredményeket lehetne elérni. A piac szerint tehát az ideális az lenne, ha ezen a 100 ezer hektáron a vetésforgó a napraforgó-kalászos-cirok mintázatot mutatná, vagyis utóbbi a legrosszabb adottságú vidékeken váltaná csak ki a kukoricát, ott viszont jó eredményekkel.
Világszerte egyre népszerűbb
Az utóbbi évtizedekben ráadásul jelentős nemesítési változásokon ment keresztül a cirok, és legfőbb erénye, a jó szárazságtűrés a klímaváltozás hatására egyre inkább előtérbe kerül. Számos érv szól a cirok mellett, különösen a növény kisebb vízigénye és sokoldalú felhasználhatósága miatt, mely magában foglalja az állati takarmányozást és a humán élelmiszergyártást is.
Az utóbbi években a cirok beltartalmi mutatói és emészthetősége is jelentős javuláson ment keresztül, így az állatok jól reagálnak rá.
A cirok sokoldalúan felhasználható, például ipari alapanyagként, díszállat-eledelként, szemestakarmányként és szilázsként is, biztonságos termesztése miatt várhatóan a hazai vetésterület - az európaihoz hasonlóan - növekedni fog, mivel olyan területeken alternatív megoldást jelent, ahol a kukoricatermesztés korlátozottan megvalósítható.
Az élelmiszeripar is felfigyelt rá
A cirok jelenleg az ötödik legnagyobb területen termesztett gabonafajta a világon, amely több mint 40 millió hektárnyi termőterületet foglal magába. A cirok minden kontinensen megterem a trópusi és mérsékelt égövön. A termény elsősorban a takarmányozásban tölthet be komolyabb szerepet, de a világ ciroktermelésének valamivel több mint 40 százalékát hasznosítják humán élelmezésre, különösen Afrikában és Ázsiában. Itt a cirkot egész szemében, tört formában és gluténmentes lisztként használják az emberi táplálkozásban.
Ilyen esetekben persze elengedhetetlen, hogy a gluténmentességet a cirok termékpálya egészén fenntartsuk.
Az Agroszemek hangsúlyozta, ennek szigorú betartása elengedhetetlen annak érdekében, hogy valóban gluténmentes élelmiszerről beszélhessünk. Ezenkívül a cirokból előállított cukrot és fermentált, malátázott formáját alkoholgyártásra használják, például sörök és párlatok előállítására.
A cirok tehát globálisan fontos szerepet tölt be az élelmezésben, mivel jól helyettesíti a búzalisztet, ugyanakkor természetes módon gluténmentes. Ez különösen előnyös az egyre növekvő gluténmentes termékek piacán, amely lehetőségeket teremt az alacsony költségű alapanyagok iránt érdeklődő élelmiszeripar számára is.
A cirok emberi fogyasztása tehát nem új keletű, és bizonyos régiókban hosszú hagyományokra tekint vissza. Főként Afrikában fogyasztják jelentős mennyiségben, különösen a szubszaharai régióban. A hagyományok mellett számos egészségügyi előnnyel is rendelkezik: jó tápértékkel és kedvező összetétellel rendelkezik, így különösen ajánlott a cukorbetegségre hajlamos személyek számára. Emellett magas rosttartalmának köszönhetően a vastagbélrák kockázatát is csökkentheti azok számára, akik cirokban gazdag étrendet fogyasztanak.
A cirokból puffasztott és más termékeket, lisztkeverékeket, valamint kiváló minőségű, gluténmentes sütőipari és snack termékeket gyártanak. Ezek az élelmiszerek jó piaci lehetőségeket tartogatnak a gluténérzékeny és egészségtudatos fogyasztók körében.