A gabonamegállapodás orosz oldalról történő felmondása után Ukrajna arra kényszerült, hogy teljes mértékben az alternatív, európai útvonalakon keresztül bonyolítsa le a teljes gabonaexportját. Az Ukrajnához közeli öt állam - Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia - azonban importtilalmat vezetett be az ukrán gabona belföldi értékesítésére. A mezőgazdasági termelőinek védelmét szolgáló jelenlegi megállapodás szeptember 15-én jár le - írta meg a Reuters.

A fekete-tengeri megállapodás összeomlása óta eltelt hetekben az Ukrajna dunai belvízi kikötői infrastruktúrája - Ukrajna utolsó vízi exportútvonala - elleni orosz támadások további nyomást gyakoroltak az EU-ra, hogy ismét engedélyezze a gabona közeli értékesítését. De hogyan érintette az öt közép- és kelet-európai államban bevezetett ideiglenes tilalom az ukrán gabona értékesítését és más célállomásokra történő továbbítását?

Miért nőtt az ukrán gabona beáramlása Közép-Kelet-Európába?

Az ukrán gabona mentesül az uniós vámok alól, ami olcsóbbá tette azt a helyi termelésnél. Ukrajna közelsége és magas logisztikai költségei miatt 2022-ben és 2023 elején példátlanul megugrott az öt államba irányuló gabonaexportja, ami értékesítési zavarokat okozott, kiszorítva a regionális terményeket a belföldi és egyes exportpiacokról, lenyomva az árakat és kiváltva a gazdák tiltakozását.

Lengyelország gabonaimportja 2022-ben közel háromszorosára, 3,27 millió tonnára nőtt, amelynek 75%-a ukrán gabona, főként kukorica és búza volt, a magas import pedig 2023 márciusáig folytatódott. Romániában, amely az EU egyik legnagyobb gabonaexportőre a maga nemében, májusig 3,2 millió tonna ukrán gabona és olajos magvak maradt a határain belül - közölte korábban a mezőgazdasági minisztérium. A háború kezdete előtti importja elhanyagolható volt. Cezar Gheorghe, az AGRIColumn romániai gabonapiaci tanácsadó cég munkatársa, aki az ukrán gabonaeladásokat 4,7 millió tonna körülire becsülte, azt mondta, hogy az import a tilalom bevezetése után is folytatódott a meglévő szerződések ürügyén.

Magyarország a háború előtt évente legfeljebb 50 ezer tonna gabonát és olajos magvakat importált Ukrajnából. Az áramlás 2022-ben 2,5 millió tonna gabonára és olajos magvakra ugrott meg. 2023-ban pedig 300 ezer tonna volt, amíg az importtilalmat be nem vezették. Szlovákiában az ukrán gabona behozatala 2022 második felében 339 ezer tonnára emelkedett, ami csaknem tízszeres növekedés az első félévhez képest - derült ki a hivatalos adatokból.

Mi történt az importtilalom elrendelése után?

Áprilisban Lengyelország és Magyarország egyoldalúan lezárta határait az ukrán gabona és egyéb élelmiszerek behozatala előtt. Románia, Ukrajna legnagyobb alternatív tranzitútvonala, elzárkózott a tilalomtól, de megkezdte a szállítmányok lezárását. Májusban az EU öt államnak - Lengyelország, Románia, Magyarország és Szlovákia mind Ukrajnával határos, míg Bulgária a Dunától délre fekszik - engedélyezte, hogy június 5-ig - később szeptember 15-ig meghosszabbítva - megtiltsák az ukrán búza, kukorica és olajos magvak belföldi értékesítését, ugyanakkor a továbbszállítás céljából továbbra is engedélyezte a tranzitot.

A tilalom után a tranzit megugrott. Az Ukrajnából Lengyelországon keresztül érkező búza tranzitja júniusban több mint 90 ezer tonnára ugrott az idei első negyedév havi 43-51 ezer tonnájáról. A kukorica tranzitja 170 ezer tonnára nőtt júniusban az idei első negyedév havi 50-70 ezer tonnájáról - közölte a lengyel mezőgazdasági minisztérium.

Románia a háború kezdete óta Ukrajna gabonaexportjának mintegy harmadát szállította a fekete-tengeri konstancai kikötőn keresztül - 2022-ben 8,6 millió tonnát, az idei év első felében pedig 7,5 millió tonnát. A mennyiségek májusban és júniusban nőttek, különösen az ukrán folyami kikötőkből a Dunán közlekedő uszályokon keresztül.

De mit fog lépni az Európai Bizottság a tilalom meghosszabbítása iránti kérelemre?

Július 19-én az öt ország kérte a tilalom meghosszabbítását legalább az év végéig. Brüsszel szeptember elején felülvizsgálja a tilalmat, figyelembe véve a betakarítási eredményeket, a tárolási kapacitást és a harmadik országok gabonához való hozzáférésének helyzetét. Lengyelország, ahol októberben vagy novemberben választások lesznek, már közölte, hogy szeptember 15-én nem nyitja meg a határát, ami növeli a nyomást Brüsszelre a védintézkedések meghosszabbítása érdekében.

Eközben Litvánia arra kérte az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy útvonalat az ukrán gabonának a balti kikötőkön keresztül. Az öt litvániai, lettországi és észtországi kikötő együttes gabonaexport-kapacitása 25 millió tonna. A kulcskérdés azonban az, hogy mennyire életképesek gazdaságilag az alternatív szárazföldi útvonalak, az úgynevezett "szolidaritási sávok".

Ukrajna becslése szerint az uniós tranzitútvonal többletköltsége tonnánként 30-40 dollár. A Lengyelországon keresztül történő szárazföldi tranzit 37 euróval többe kerül tonnánként, mint a romániai konstancai kikötőn keresztül

- mondta Viorel Panait, a Comvex kikötőüzemeltető cég vezetője.