agrarszektor.hu • 2023. augusztus 8. 09:04
Sokan talán nem is gondolnak rá, de a heves esőzések idején nem a víz elvezetésére, hanem a megtartására kellene koncentrálni. Ezzel lehetne ugyanis mérsékelni a globális felmelegedés veszélyeit Magyarországon, különösképpen, mivel a Kárpát-medence az átlagnál is gyorsabban melegszik, az évszázad végére 4-5 Celsius-fokos hőmérséklet-növekedés a becslés. De még semmi sincs elveszve, a természetalapú megoldásokkal lehet javítani az ország vízmegtartó képességén, hiába válik egyre szélsőségesebbé az időjárás.
Néhány hete még hőhullámok tomboltak az országban, de az elmúlt hétvégén már extrém esőzésekhez kellett alkalmazkodnia az embereknek, az új hét elején pedig - az évszakhoz képest - szokatlanul alacsony hőmérsékletek vannak. Ez pedig azt jelenti, hogy dolgozik a klímaváltozás, ezért az olykor máris ijesztő szélsőségek a jövőben még erősebbek és gyakoribban lesznek - írta meg a Világgazdaság. De azért lehet mit tenni, például a hirtelen megnövekedett csapadékot nem elvezetni, hanem megtartani kellene, mert akkor kezelhetnénk egy másik egyre jelentősebb problémát, az aszályokat.
Csak az elmúlt napokban a következő következményei voltak az extrém időjárásnak:
- 4100 bejelentés érkezett a Katasztrófavédelemhez,
- 1874 alkalommal avatkozott be a Tűzoltóság szombaton,
- 800 milliméternél is több csapadék hullott,
- 129,6 kilométer per órával megdőlt az országos széllökési rekord péntekről szombatra virradóra.
A rossz hír az, hogy a hasonló természeti csapások csak sokasodni fognak. Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE meteorológusai a múlt havi tanulmányukban végigvették, milyen kimenetelek várhatók annak függvényében, hány fokon sikerül tartani a Föld átlagos hőmérséklet-emelkedését, aminek a 2015-ben elfogadott párizsi klímaegyezmény szerint az iparosodás előtti szinthez viszonyítva legfeljebb 1,5 Celsius-foknak kellene lennie. A 20 milliméter feletti úgynevezett „nagycsapadékok” tekintetében azt találták, hogy az évszázad közepétől válhatnak el egymástól a jövőképek.
A nagy esőzések hatására szennyeződhet az ivóvíz is
Az optimista változat szerint sikerül legfeljebb 2 Celsius-fokon tartani a melegedést, ez esetben számottevő változás nem várható, legfeljebb 10%-os lehet a növekedés. Azonban a pesszimista (vagy talán realista) változat szerint nem tartjuk magunkat a párizsi egyezmény szigorításaihoz, hanem fennmaradnak vagy akár növekednek is a jelenlegi szén-dioxid-kibocsátási mértékek.
A Kárpát-medence az átlagnál jobban melegszik, az elmúlt 120 évben 1,2 Celsius-fokot nőtt a hőmérséklet, és a jelen ütem szerint 4-5 fokot fog a század végéig. Emiatt nemcsak gyakoribb és megterhelőbb hőhullámokra, hanem több olyan viharos időszakra készülhet fel az ország, mint amilyeneket most él meg. Országosan 40-50%-kal, a Nyugat-Dunántúlon ennél is kicsivel többel, Budapesten pedig 50-70%-kal több viharos időszak jöhet a jövőben.
A már most is tapasztalható extrém intenzitású esőzések május és szeptember között szaporodnak, és - miként a dolgozat is megállapította - villámárvizet, földcsuszamlást, anyagi károkat, szélsőséges esetben pedig akár haláleseteket is okozhatnak, különösen a rossz vízelvezetésű, sűrűn beépített vagy hegyvidéki településeken. A megnövekedett terhelésre a csatornarendszerek sincsenek felkészülve, ezért az ivóvízbázis is szennyeződhet.
Sok a mesterséges vízzáró és a burkolt felület, ami kedvez a villámárvizeknek és elöntéseknek. Ráadásul az intenzív esőzések során kevésbé hatékony a víz talajba szivárgása, mint a csendes esőzések során, ezért párhuzamos igazság, hogy a közelmúlt özönvizei dacára az Alföld sok részén aszályos a helyzet, ami elvezet a fő gondolathoz, hogy az extrém mennyiségű csapadékot nem elvezetni, hanem megtartani kellene.
Lehet-e védekezni, és ha igen, hogyan?
Kis Anna, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa rámutatott: 2001 és 2020 között Magyarországnak átlagosan a 37%-a volt aszálymentes, több klímaszimuláció szerint a jövőben a helyzet romlására kell felkészülnünk, és már a tavalyi év is rekordot hozott. A sötét jóslat számítási alapja, hogy húszéves mintán hány év számíthat aszályosnak: eszerint az Alföld és a Kisalföld a leginkább kitett, itt az aszályos évek száma a jelenlegi egy-két évtől akár nyolc fölé is nőhet.
Magyarország a közhiedelemmel ellentétben nem vízben bővelkedő, hanem inkább a szélsőségektől, árvíztől, belvíztől, aszálytól szenvedő ország
- állapította meg Kajner Péter, a WWF Magyarország szakértője, közgazdász, humánökológus már évekkel ezelőtt.
A szakember a Másfélfok hazai klímakutató intézetnél megjelent tanulmányában kifejtette, hogy a magyar vízrendezési gyakorlat is hozzájárul ahhoz, hogy óriási mennyiségű vizet veszít az ország, ami hozzájárul a kiszáradáshoz. A szakértői vélemények alapján a szürkeinfrastruktúra-megoldásokkal szemben - amilyen a dréncsövezés és vezetékes öntözés - komplex, integrált, természetalapú vízgazdálkodási rendszerekben kell gondolkodnunk, amelyek helyreállítják és megerősítik a talaj, az erdők, a gyepek és a vizes élőhelyek vízmegtartó képességét. Ilyenek lehetnek elhagyott, nem használt, rossz adottságú földterületeken kialakított tavacskák, természetes víztárolók, ezek hasznosítására szerencsére már vannak is példák a magyar vidéken.
Mi lesz a mezőgazdasággal?
Ezzel lehetne tompítani a negatív hatásokat, hiszen az éghajlatimodell-számítások szerint az elkövetkező évtizedekben a csapadék éven belüli eloszlása is módosul: a nyár egyre szárazabbá, a tél egyre nedvesebbé válik. Ez a mezőgazdasági termelés szempontjából kritikus lehet, hiszen épp a vegetációs időszak alatt lenne szükségük több nedvességre a növényeknek. Ugyanakkor egyre több, hosszabb és intenzívebb száraz időszakra is kell számítani, ami az aszályhajlam fokozódását és nem megfelelő alkalmazkodás esetén az aszálykárok növekedését vetíti előre.