Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az ukrán tengeri drónok általi „fenyegetések” és Oroszország korlátozott lehetőségei a fekete-tengeri kikötőiből történő export átirányítására növelhetik Moszkva tárgyalási motivációját. Az elmúlt hónapban több orosz légitámadás érte Ukrajna kikötőit és gabonaexport-infrastruktúráját, valószínűleg azért, hogy enyhítsék a szankciókat. Mint az Agrárszektor is megírta, az orosz búza szállítási költségei egyre csak nőnek, mely Oroszország hajóhiányának is köszönhető, illetve annak, hogy a nyugati gabonakereskedők kedve csökken a Moszkvával való üzleteléshez. Ráadásul mindez akkor történik, amikor az ukrajnai háború veszélyesen megközelítette a létfontosságú fekete-tengeri szállítási útvonalakat.
Keresztbe tett magának Oroszország az ukrán búzaexport blokkolásával
Ha nem születik új megállapodás Oroszország és Ukrajna között, a fekete-tengeri kereskedelmi hajózást továbbra is jelentős kockázatok fenyegetik. Mindkét fél képes célba venni egymás katonai és polgári infrastruktúráját, és ezt mondani sem kell, hogy nagy gondot okozhat. Moszkva katonai célpontnak tekinti az ukrán kikötőkbe tartó hajókat, míg Kijev bejelentette, hogy augusztus 23-tól "további értesítésig" az orosz kikötők "háborús kockázatú területté" válnak. Ezenkívül mind Oroszország, mind Ukrajna fokozza a drónok gyártását, amelyeket széles körben használnak hadihajók, kikötők és hidak támadására. Ukrajna vélhetőleg nem fogja célba venni Oroszország polgári infrastruktúráját azért, hogy az úgynevezett erkölcsi fölényét megőrizzék és, hogy elkerüljék az esetleges következményeket a nyugati szövetségeseikkel szembe - írja a Teneo.
Mik lehetnek az alternatívák?
A megnövekedett hajózási kockázatok közepette Kijev és a szövetségesek alternatív gabonaexport útvonalakat alakítanak ki, nevezetesen a Dunán, Románián és az úgynevezett szolidaritási sávokon keresztül, valamint más uniós országokon keresztül. Ezen útvonalak együttesen elegendőek lehetnek Ukrajna gabonaexport-szükségleteinek kielégítésére, de a logisztika lassabb, költségesebb és sokkal bonyolultabb a szokásos tengeri útvonalhoz képest.
Rettegnek a gazdák: újabb országban jelenhet meg az ukrán gabona
Oroszország még nehezebb helyzetben van. Mint lapunk is beszámolt róla, hogy Oroszországnak szinte vadásznia kell majd a szállítókapacitásokra - ezt alátámasztja, hogy a Shipfix nevű tengeri platform adatai szerint júliusban megduplázódott, 257-re emelkedett a charterkérelmek száma a tavalyi év azonos hónapjához képest. Ráadásul a biztosításokkal kapcsolatban is nagy a bizonytalanság, továbbá a szankciók betartásával is adódhatnak gondok. Az orosz minisztérium decemberben bejelentette, hogy 61 új gabonaszállító hajóból álló flotta építését tervezi, de természetesen ez sem működik egyik pillanatról a másikra.
Nem látjuk, hogy Oroszország rövid távon a semmiből saját flottát építene, hogy kielégítse azonnali igényeit. Elsősorban a kereskedelmi piacról történő bérlésre fog összpontosítani
- vélekedett Victoria Mitchell, a Control Risks tanácsadó cég elemzője.
A két ország közötti béke lenne természetesen a legjobb megoldás, de gyors megállapodás valószínűtlennek tűnik, mivel mindkét fél a saját kezdeményezéseit követi: Oroszország a hírek szerint tárgyalásokat folytat Törökországgal és Katarral a gabonaexport megkönnyítése érdekében, míg Ukrajna humanitárius folyosót szeretne a kikötőiben az orosz invázió kezdete óta rekedt hajók számára. Mindenesetre érdemes odafigyelni az orosz és a török elnök esetleges találkozójára, amire a következő hetekben kerül sor.
