A Meteorológiai Világszervezet (WMO) a nyár elején bejelentette, hogy hivatalosan is elkezdődött az El Niño - írja az Euronews-ra hivatkozva a 24.hu. Ez egy nem szabályosan, 2-7 évente ismétlődő, de természetes éghajlati jelenség, amely felerősíti az ember okozta globális felmelegedés következményeit. A jelenség számos váratlan hatással járhat, amelyre még a szakemberek sem tudnak pontosan rámutatni, így az is kérdéses, milyen tél várhat ránk idén Európában. Adam Scaife, a brit Met Office hosszú távú időjárás előrejelzésekért felelős vezetője szerint a jelenség általában 9-12 hónapig tart, szélsőséges esetben viszont akár évekig is elhúzódhat. 

Az El Niño-évek esetében általában enyhe, csapadékos a tél kezdete, azonban január és március között hidegebb, szárazabb az évszak vége Észak-Európa nagy részén. Dél-Európában összességében csapadékosabb évszakra lehet majd számítani.

- mondta a szakember.

A jövő évben a szokásosnál melegebb hőmérsékletre is nagyobb az esély. Egy nagy El Niño esemény az idei év végén komoly esélyt szolgáltatna arra, hogy ismét hőmérsékleti rekordok dőljenek meg. A globális felmelegedés miatt emelkedő hőmérséklettel kombinálva a meteorológusok úgy vélik, 2024 lehet a valaha volt egyik legmelegebb évünk. A szakértők figyelmeztettek: félő, hogy a hőmérséklet jövőre átlépheti a 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöbértéket.

A jelenlegi El Niño egy ritka, „tripla” La Niña időszakot követ, amely közel három évig tartott, és nagyjából márciusban ért véget. Mindkettő képes szélsőséges időjárási eseményeket előidézni, az elmúlt években világszerte súlyos aszályok voltak tapasztalhatók a szokatlanul hosszú La Niña idején. A kutatások szerint az éghajlatváltozás intenzívebbé teheti ezeket a meleg és hideg közötti ingadozásokat.