agrarszektor.hu • 2023. szeptember 20. 07:45
Legkésőbb délelőttre az északkeleti tájakon javulnak a látási viszonyok, a rétegfelhőzet is felszakad, és többnyire gyengén felhős, napos időben lesz részünk csapadék nélkül - derül ki az Agrárszektor szerdai (2023.09.20.) országos középtávú előrejelzéséből. Jó lenne kimenni a földekre, de nem tudja vigyen-e magával gumicsizmát? Permetezne, de lehet, hogy lesz szél? Eljött a betakarítás ideje, de nem biztos benne, hogy ezt a meteorológia is így gondolja? Segítünk! Mutatjuk, milyen időjárás várható a mai, szerdai (2023.09.20.) napon.
Szerda reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, szerdai (2023.09.20.) napon.
2023.09.20. szerda: Legkésőbb délelőttre az északkeleti tájakon javulnak a látási viszonyok, a rétegfelhőzet is felszakad, és többnyire gyengén felhős, napos időben lesz részünk csapadék nélkül. A déli, délkeleti szelet főként a Dunántúlon kísérhetik élénk lökések.
A legmagasabb nappali hőmérséklet nagyrészt 25 és 29 fok között alakul, de északkeleten egy-két fokkal hűvösebb maradhat az idő.
Késő estére többnyire 15 és 21 fok közé csökken a hőmérséklet.
Orvosmeteorológiai tájékoztató: Megszűnő hideg fronthatással számolhatnak az arra érzékenyek, náluk felléphet fejfájás, migrén, vérnyomás-ingadozás.
A következő napon várható időjárás
2023.09.21 csütörtök: Általában gomolyfelhős időre számíthatunk többórás napsütéssel, de lehetnek erősebben, illetve tartósabban felhős tájak is. Helyenként zápor, zivatar előfordulhat. Többfelé megélénkül, az Észak-Dunántúlon meg is erősödik a déli szél. Délutánra 24 és 31 fok közé emelkedik a hőmérséklet, a felhősebb helyeken lesz a hűvösebb.
Friss híreink:
Így lett Magyarország a horgászok hazája
2023-as adatok szerint Magyarországon majdnem minden 10. ember hódol a horgászat szenvedélyének, és csaknem minden 20. fő rendelkezik érvényes állami horgászjeggyel. A horgászat, mint sport és szabadidős tevékenység évek óta egyre népszerűbb a magyarok körében, 2010 óta megháromszorozódott hazánkban a regisztrált horgászok száma. De mi is kell ahhoz, hogy valaki horgászhasson idehaza? Hová mehet, aki űzni szeretné ezt az ősi, mégis nagyon modern mesterséget? Milyen fajú és méretű halakat foghat ott? Hazaviheti-e, avagy vissza kell engednie? Az Agrárszektor ezekre a kérdésekre kereste a választ.
Ukrán gabonaügy: „próbáljuk elodázni az elkerülhetetlent”
A szemünk előtt alakul át a gabonapiac, a folyamatban az importtilalom leginkább időnyerésre lehet alkalmas – javarészt így lehet összefoglalni azokat a véleményeket, amelyeket a növénytermesztési ágazatra rálátó forrásaink az ukrán gabonaimportról és az ellene bejelentett tilalomról mondtak az Agrárszektornak. A helyzetet ezek szerint nem egy ideiglenes, uniós vámmentesség és arra adott tagállami korlátozás ellentéteként foghatjuk fel, hanem a gabonapiac markáns átrendeződéseként. Az új felállás részletei még formálódnak, de az már most is biztosnak látszik, hogy nem csupán Ukrajna, hanem a másik hadviselő fél, Oroszország is jelentős termelővé és exportőrré nőtte ki magát, még ha a szállításokat a háború és a szankciókkal sújtott orosz finanszírozási környezet lassítja is egy ideig. A dömping ellen tiltakozó uniós tagállamok jelenleg saját hatáskörben elrendelt importtilalmuk miatt uniós és Ukrajnával kialakuló jogvitát is kockáztatnak, ez azonban a legkisebb gond jelenleg. Sokkal nagyobb probléma, hogy az átrendeződés közben az uniós és a globális vevők is ráéreztek a nagy tömegben érkező és olcsó fekete-tengeri gabona ízére.
Kistermelők is elkezdhetik: van perspektíva a fürjtenyésztésben?
Ma már egyre több helyen lehet kapni az apró fürjtojásokat, amiről azt mondják, hogy jótékony hatással van az egészségre. Méretét tekintve egy tyúktojás körülbelül 4-5 fürjtojásnak felel meg azonban ez a kicsi tojásféle számít a legegészségesebbnek a többi háziszárnyaséhoz képest. Az elmúlt években egyre többen láttak fantáziát a tartásukban, de jellemzően kistermelői szinten foglalkoznak vele - igaz, más állattartáshoz képest lényegesen kisebb beruházást is igényel. Találkozhatunk ugyanakkor olyan tenyésztővel is, akinek sikerült komolyabb piacot kiépítenie.
A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:
15-20%-os díjemelést kapnak a nyakukba a magyar ingatlantulajok: sokat bukhat, aki nem fizeti be
Legyenek bármilyenek is a fogyasztási szokásaink, az elmúlt két évben egészen biztosan a saját bőrünkön éreztük a világviszonylatban is magasnak számító hazai infláció áldatlan hatásait. Csakhogy a szóban forgó időszakban a pénzromlás az élet olyan területein is jelentős volt, mellyel az emberek többsége csak elvétve kerül kapcsolatba. Többségünk jóval ritkábban újítja fel a lakását vagy még ritkábban építkezik, mint megy be a sarki üzletbe, ám ettől függetlenül ezeket a területeket sem hagyta érintetlenül az infláció. Sőt, a felsoroltakon keresztül maguk a károk is képesek inflálódni, ez pedig már egy olyan jelenség, amely bármely ingatlantulajdonost, illetve bármely lakásbiztosítással rendelkezőt érinthet. De mi is az a kárinfláció és mik a veszélyei?
Mit nekik az infláció: ezekben a vidéki hotelekben szórják el pénzüket a tehetős magyarok
2023 júliusában a turisztikai szálláshelyeken (kereskedelmi, magán- és egyéb szálláshelyeken) 2,2 millió vendég 6,4 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 4,3%-kal magasabb, a vendégéjszakáké 1,0%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Na, de milyen szálláshelyeket részesítettek előnyben a magyarok? Mennyit fizettek értük átlagosan? Ennek jártunk most utána cikkünkben.