Csütörtök reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, csütörtöki (2023.09.21.) napon.

2023.09.21. csütörtök: Szakadozott felhőzet vonul délnyugat felől kelet felé, később pedig a gomolyfelhő-képződés válik erőteljessé, de a legtöbb helyen így is többórás napsütés várható. Délelőtt kevesebb helyen, délutántól már szórványosan valószínű zápor, zivatar, néhol felhőszakadás is lehet. A déli, délkeleti szél az Észak-Dunántúlon megerősödik, zivatarban viharossá fokozódhat.

A legmagasabb nappali hőmérséklet 24 és 31 fok között alakul. Késő estére 17 és 22 fok közé hűl le a levegő.

Orvosmeteorológiai tájékoztató: Habár fronthatással nem kell számolni, a légkör magasabb szintjein zajló több fokos melegedés miatt az időjárás-változásokra különösen érzékenyen reagálóknál melegfronti hatások tapasztalhatók.

A következő napon várható időjárás

2023.09.22 péntek: Délelőttig északkeleten lehetnek erősebben felhős körzetek, ott fordulhat elő helyenként zápor, zivatar. Napközben sok fátyolfelhőre számíthatunk szűrt napsütéssel, emellett kevés gomolyfelhő is képződik. Éjszakától vastagodhat a felhőzet nyugat felől, akkor a Dunántúlon szórványosan valószínű csapadék. Hajnalban ködfoltok is várhatók. A déli, délnyugati szelet sokfelé élénk, néhol erős lökések kísérik. A minimum-hőmérséklet általában 12, 18, a maximum 26 és 32 fok között várható, a Dél-Alföldön lesz a legmelegebb.

Friss híreink:

Csodás borok lehetnek idén, mégsem őszinte a borászok mosolya

A növényvédelem sok feladatot adott idén a szőlészetekben, de így is kiváló borok születhetnek a 2023-as évjáratban. A pincészetek fő problémáját ugyanakkor hosszú ideje az áremelésre tett kísérletek sikertelensége jelenti, amely különösen fájdalmassá vált az utóbbi évek megnövekedett költségei miatt.

Így lett Magyarország a horgászok hazája

2023-as adatok szerint Magyarországon majdnem minden 10. ember hódol a horgászat szenvedélyének, és csaknem minden 20. fő rendelkezik érvényes állami horgászjeggyel. A horgászat, mint sport és szabadidős tevékenység évek óta egyre népszerűbb a magyarok körében, 2010 óta megháromszorozódott hazánkban a regisztrált horgászok száma. De mi is kell ahhoz, hogy valaki horgászhasson idehaza? Hová mehet, aki űzni szeretné ezt az ősi, mégis nagyon modern mesterséget? Milyen fajú és méretű halakat foghat ott? Hazaviheti-e, avagy vissza kell engednie? Az Agrárszektor ezekre a kérdésekre kereste a választ.

Ukrán gabonaügy: „próbáljuk elodázni az elkerülhetetlent”

A szemünk előtt alakul át a gabonapiac, a folyamatban az importtilalom leginkább időnyerésre lehet alkalmas – javarészt így lehet összefoglalni azokat a véleményeket, amelyeket a növénytermesztési ágazatra rálátó forrásaink az ukrán gabonaimportról és az ellene bejelentett tilalomról mondtak az Agrárszektornak. A helyzetet ezek szerint nem egy ideiglenes, uniós vámmentesség és arra adott tagállami korlátozás ellentéteként foghatjuk fel, hanem a gabonapiac markáns átrendeződéseként. Az új felállás részletei még formálódnak, de az már most is biztosnak látszik, hogy nem csupán Ukrajna, hanem a másik hadviselő fél, Oroszország is jelentős termelővé és exportőrré nőtte ki magát, még ha a szállításokat a háború és a szankciókkal sújtott orosz finanszírozási környezet lassítja is egy ideig. A dömping ellen tiltakozó uniós tagállamok jelenleg saját hatáskörben elrendelt importtilalmuk miatt uniós és Ukrajnával kialakuló jogvitát is kockáztatnak, ez azonban a legkisebb gond jelenleg. Sokkal nagyobb probléma, hogy az átrendeződés közben az uniós és a globális vevők is ráéreztek a nagy tömegben érkező és olcsó fekete-tengeri gabona ízére.

A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:

Te is lelépnél Ausztriába melózni? Ma már nem olyan egyszerű, erről jobb tudni

Jelenleg több mint 126 ezer magyar ember vállal munkát az országhatár nyugati oldalán fekvő Ausztriában. Vannak közöttük, akik csak dolgozni járnak át, ám a friss adatok szerint egy jelentős részük, 99 679 fő le is telepedett ott. Ezek az arányok ráadásul képlékenyek, miután évente legalább 4 ezren döntenek úgy, hogy a sógoroknál próbálnak szerencsét. Nem is véletlenül, szomszédaink ugyanis bizonyos szektorokban már kifejezetten számítanak ránk, és a hazainál sokkal versenyképesebb béreket biztosítanak. De mi kell ahhoz, hogy valaki megállja a helyét a szomszédban, esetleg véglegesen le is telepedhessen az országban? Cikkünkben erre is választ aduk.

Befellegzett a tokaji aszúnak? Ezért a különleges nedűért őrül meg most rengeteg magyar

A Tokaj-hegyaljai borvidék 87 km hosszúságban és 3-4 km szélességben foglal helyet 5500 hektárnyi területen, három jellegzetes hegy, az abaújszántói és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, valamint a tokaji Kopasz-hegy közötti háromszögben, 28 település határában. A legtöbb magyar embernek azonnal a híres tokaji aszú ugrik be, ha ennek a borvidéknek a nevét meghallja, de van itt egyéb különlegesség is, amivel érdekes lehet megismerkedni. Utánajártunk, milyen évre számítanak idén ezen a borvidéken, hogyan érzékelik a klímaváltozást, és milyen borokat kóstoljunk meg, ha erre járunk.