Miután az Európai Bizottság úgy döntött, nem tartja fenn tovább az ukrán gabonára és néhány alapvető mezőgazdasági termékre vonatkozó behozatali tilalmat, Nagy István agrárminiszter bejelentette, hogy Magyarország a gazdák érdekében nemzeti hatáskörben megteszi azt, és ki is terjeszti egy szélesebb termékköre - húsokra, tojásra, mézre, gabonára, lisztre, olajosmagvakra, kenyérre, zöldségre és borra - természetesen a tranzitszállítás kivételével - olvasható a MÁSZ oldalán. Ugyanezt az intézkedést a szlovákok és a lengyelek is meghozták, mire az ukránok a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) feljelentették Magyarországot, Szlovákiát és Lengyelországot, amit aztán az érintettek sem hagytak szó nélkül. A heves reakciók azt sugallták, hogy az Ukrajnából érkező gabonaszállítmányok nagy része eddig sem tranzitcéllal érkezett a szomszédos országokba, hanem inkább az országban történő illegális értékesítés céljából.

A hazai piacra nem, de az exportra veszélyes az ukrán gabona

A fogadkozások és intézkedések ellenére rendszeresen kijátsszák az exporttilalmat Romániában, az ukrán mezőgazdasági termékek moldovai áruként érkeznek az országba, amit a kiugró, korábbi évektől eltérő statisztikai adatok is alátámasztanak. Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -Kereskedők Szövetségének főtitkára szerint történhet olyan, hogy egy másik országon át, annak exportjaként érkezik valahova ukrán gabona, de alapvetően, harmadik országból érkező áru a hatóságok tudta nélkül nem juthat át egykönnyen a határon, főleg nem tömegesen, hiszen annak nyoma van.

Jelenleg azonban a magyar piacnak nincs mitől tartani, ugyanis a hazai gabona olcsóbb az ukránnál.

Tavaly nagyon jól jött az import

Az idei jó termésátlagok lehetővé teszik, hogy rengeteg magyar kukoricát vásároljunk fel, így nem szorulunk importra - mondta el Reng Zoltán, a Hungrana vezérigazgatója. A szakembere szerint sok termelő nem vár a legjobb pillanatra (ahogy az a korábbi szezonokban jellemző volt), hanem inkább többször, kis mennyiségekben adnak el, hogy kapjanak egy jó átlagárat, ami nagyon kedvezően hat a piacra.

Tavaly az alacsony mennyiség mellett a toxinszennyezettség volt az oka az ukrán behozatalnak. Erre idén nincs szüksége a magyar takarmányiparnak. A belső fogyasztás azonban most sincs komoly hatással a piaci árra, azt a globális folyamatok határozzák inkább meg. Idén a hazai termény minősége kifogástalan, nem láthatók aflatoxin szennyezettség jelei.

De akkor mi a helyzet az ukrán gabona minőségével?

A toxinszintek határértékeit és mérési lehetőségeit illetően Párkányi Gábor, a Mertcontrol Hungary Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az EU rendeletekben meghatározott toxinhatárértékeket kötelező betartani, de a cégek egyéni szerződésekben meghatározhatnak ezeknél is alacsonyabb limitet. Több toxin esetében az EU csak ajánlást közöl a maximum értékekre. Ezek esetében akár annál magasabb értéket is megadhatnak a szerződő felek.

Becslések szerint 100-150 ezer tonna 20 ppb fölötti szennyezettségű kukorica van még a raktárakban, melyekről külön-külön nem tudni, hogy milyen mértékben fertőzöttek, így keveredés esetén könnyen problémát okozhatnak abban az áruban is, amivel keveredik.

Többször kell mérni a gabonát

A toxintartalmat nehéz mérni, ugyanis az áru jellemzően nagyon heterogén, nem minden szemben lelhető fel a szennyezettség. Aflatoxin esetén akár 1000 szemből csak 1 fertőzött, de az többezer ppb mértékben. Emiatt nagyon fontos, hogy a mintavétel jó legyen, ami reprezentatív módon vett mintával érhető el, és a laboratórium is több párhuzamos mérést végezzen ugyanabból a mintából. A hazai laboratóriumokban rendelkezésre áll minden ahhoz, hogy a lehető legprecízebben mérjük a toxinszinteket.

Az ukrán kukorica minőségével kapcsolatban még említést érdemel, hogy a toxinszintek mellett különös figyelmet kell fordítani a GMO-tartalomra, hiszen az uniós szabályokkal ellentétben Ukrajnában nem tiltott a génmódosított termesztés. Emellett problémákat okozhat a növényvédőszer-maradványok mértéke, erre azonban az import és a magyar termények esetében egyaránt figyelni kell.

(Forrás: Magyar Állattenyésztők Szövetsége)