A változékony, gyakran tavaszi jellegű időjárás folytatódott a mögöttünk álló héten is. A múlt csütörtökön záporok, néhol zivatarok hoztak a legtöbb helyre kevés csapadékot, azonban egy-egy intenzív gócban 15-20 mm is lehullott. Pénteken egy átvonuló frontrendszerhez kötődően kiadós csapadék érkezett, az északi országrészben 20-40 mm, de délen is 7-15 mm esett. Szombaton a déli határvidéket érintő záporokból, zivatarokból hullott számottevő mennyiség, majd vasárnap és hétfőn száraz időben volt részünk. Kedden egy gyorsan mozgó hidegfront okozott több hullámban nyugatról kelet felé vonuló záporokat, zivatarokat, melyekből az Alföldön jellemzően 1-7 mm, míg máshol 5-20 mm esett - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat friss agrometeorológiai jelentéséből. 

A zivatarokat illetve a front átvonulását többfelé viharos szél is kísérte. Az október utolsó dekádjában országosan lehullott 15-80 mm közötti csapadékmennyiség a szárazabb délkelet-alföldi tájakon is meghaladja a sokéves átlagot, hazánk északi harmadán azonban 30-70 mm a pozitív eltérés. Október egésze azonban csak északon és a Dunántúl déli részén volt esősebb az átlagosnál, az Alföld nagy részén, különösen déli felén csak fele, kétharmada esett az ilyenkor szokásos mennyiségnek.

A felszín közeli talajréteg az elmúlt két hétben egyre nagyobb területen nedvesedett át, a felső 20 cm a Dunántúlon és az Északi-középhegység térségében többfelé telítődött, de a Viharsarokban még mindig száraz. A középső talajréteg nedvességtartalma is növekedett, de az Alföldön még igen száraz, ahogy a fél méternél mélyebb rétegbe sem sok nedvesség jutott eddig az ország túlnyomó részén. 

A legtöbb helyen már befejeződtek az őszi betakarítási munkák, az elmúlt tíz nap gyakran csapadékos időjárása más csak rontott a termésminőségen. Az őszi vetéseknek azonban nagy szüksége volt az esőre. A repce igen jól fejlett, többnyire 6-8 leveles állományok a jellemzőek, a fejlődésében sokat jelentett már a szeptember végi eső is. Október első felében viszont sokfelé újra kiszáradt a talaj, a búza vetéséhez valamint a csírázáshoz, keléshez igen jól jött a meleg mellett a csapadék. Az árpára már egyre többfelé jellemzőek a bokros állományok, a búza pedig 1-3 leveles, néhol 3-5 leveles állapotban van a vetés időpontjától függően.

Augusztus legvégén az ország nagyobb részén jelentős csapadék hullott, az akkor elvetett őszi káposztarepce így szépen ki tudott kelni. Ez után száraz időszak következett, a később a földbe került magok csak nagyon lassan indultak fejlődésnek. Újabb jelentős csapadék csak szeptember 24-25-én érkezett, mely már szinte életmentő volt a repce számára. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző többnyire száraz idő és nem túl száraz talaj kedvező körülményeket teremtett, majd az október utolsó dekádjában érkezett csapadék segítette a korai fejlődést. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg a Dunántúlon és az északi országrészben kissé meghaladja az optimális értéket, míg az Alföld túlnyomó részén kevéssel elmarad attól. A hőösszeg a tenyészidőszak első heteiben az ilyenkor szokásos értékek fölött alakul, a déli országrészben másfélszerese annak - írják.