Az Agrárközgazdasági Intézet Agrárgazdasági Igazgatóságának igazgatója, Dr. Potori Norbert a gabonafélék és olajnövények rövid és középtávú piaci kilátásairól értekezett. Kiemelte, hogy a világgazdasági helyzet megváltozásával 2023-ban a globális GDP-növekedés mértéke 2,9% volt, ami a pénzügyi-gazdasági válság óta a leggyengébb ez elsősorban Kína megtorpanásának következménye. A következő, 2024-es évben 2,7%-os növekedés várható, ráadásul az infláció sok országban a jegybanki várakozások felett marad. Roppant gyengén szerepel majd az eurózóna: a 2023-as 0,6% után 1,2%-os reál GDP növekedés várható. Az élelmiszerár-infláció 2024 elején fulladhat ki, de a munkabérek növekedése ez ellen hathat. Az idei évben rekord búza- és kukoricatermést takarítottak be, de a következő évi termést veszélyezteti, hogy Brazíliában a szója fő vetésidőszakában az El Nino jelenség miatt csúsznak a munkálatok, és várhatóan késedelmet szenved majd a téli 90-100 millió tonna kukorica vetése is, ami egyrészt megkérdőjelezi a hozamokra vonatkozó előrejelzések pontosságát, másrészt, ez a tavasz második felében már változást hozhat az árakban - írja a FruitVeB. 

Nem túl jók a szakértők jóslatai 2024-re: ez várhat a magyar élelmiszeriparra

Bár bizakodóak a szakértők az élelmiszerexportot tekintve, de a stabilitást és a kiszámíthatóságot nem a jövő év fogja elhozni.

A jelenlegi helyzet erős hasonlóságot mutat a 2010-2011-es évvel, amikor a Fekete-tengeren végzett logisztikai tevékenység szintén leállt, akkor az arab tavasz miatt, most pedig az orosz-ukrán háború teszi veszélyessé ezt az útvonalat. A jelenlegi kereskedelmi korlátozó intézkedések és egyéb szankciók a globális búzakereskedelem 36%-át, a napraforgóolaj 78%-át, a pálmaolaj 55%-át érintik. A beszűkülő logisztikai lehetőségek természetesen emelik a tengeri fuvarozás díjait és a biztosítási költségeket, ennek megfelelően a gabonafélék FOB ára is folyamatosan nő. Olyannyira, hogy ez már a pénzügyi befektetők figyelmét is felkeltette: 2022. júniusában a Chicagói Árutőzsdén a búza határidős és opciós ügyleteinek több, mint 81%-át pénzügyi befektetők kötötték, azaz olyan entitások, akiknek semmi közük sincs az áru fizikai létezéséhez - a tényleges árukereskedők mindössze a kötések 18,5%-át végezték.