A talaj legfontosabb tulajdonsága a termékenysége, vagyis az a képessége, hogy megfelelő időben és a szükséges mennyiségben képes a növényeket vízzel és tápanyagokkal ellátni - olvasható a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) oldalán. A talajainkat rengeteg olyan hatás éri, amely a minőségének és a termékenységének romlásához vezet. A termőföldek védelmét hazánkban törvény írja elő, amely mindenki kötelessége. A talajvédelem a termőföld termékenységének és minőségének megóvása, javítása, fizikai, kémiai és biológiai romlásának megelőzése. A termőföldjek nagy hányadát érinti az eróziós kártétel, amely ellen védekezni kell. Általános értelemben minden felszíni erő felszínt pusztító munkája az erózió. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 36. §-a előírja, hogy a földhasználó erózióval veszélyeztetett területen a víz- és szélerózió megakadályozása érdekében köteles:

- szántó művelési ágú földrészleten

• a talajfedettséget szolgáló növényeket termeszteni, és
• olyan művelési módot alkalmazni, amely a talaj szerkezetességének megóvásával, a talajtömörödés megakadályozásával, megszüntetésével elősegíti a csapadékvizek talajba jutását, és/vagy
• szintvonalas művelést folytatni;

- ültetvény területen

• szintvonalakkal párhuzamos irányú telepítést végezni, vagy
• a sorközök fedettségét gyepesítéssel, talajtakarással biztosítani;

- rét, legelő (gyep) művelési ágú földrészleten

• fokozott gondot fordítani a talajt kímélő legeltetésre, valamint
• ahol a gyeptakaró a talajvédelem követelményeinek nem felel meg, azt felújítással helyreállítani.

Amennyiben fentiek teljesítése sem alkalmas az erózió megakadályozására, úgy a földhasználó köteles

• a művelési ágat megváltoztatni, vagy
• gyep-, cserje- és erdősávot létesíteni, vagy
• talajvédelmi műszaki beavatkozásokat, valamint létesítményeket alkalmazni.

Az erózió elleni védelmet nyújtó terepalakulatokat, gyep-, cserje- és erdősávokat meg kell őrizni.

Talajvizsgálat, talajvédelem: hol, ki, hogyan?

Talajvizsgálatot akkreditált talajvizsgáló laboratóriumoknál lehet végeztetni, amelyek a Nemzeti Akkreditáló Testület honlapján érhetők el. Emellett nem árt tudni, hogy termőföldön folytatott mezőgazdasági tevékenységekkel, vagy a termőföld igénybevételével járó, arra hatást gyakorló beruházásokkal és tevékenységekkel kapcsolatos talajvédelmi követelmények meghatározásához talajvédelmi terv készítése szükséges. Talajvédelmi tervet csak megfelelő jogosultsággal rendelkező talajvédelmi szakértő készíthet. A szakértők névsora és elérhetősége a Nébih honlapján közzétett Talajvédelmi Szakértői Nyilvántartó Jegyzékben található. Fontos, hogy magánemberként is lehet végeztetni talajvizsgálatot a Nébih-el. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 49. § (1) bekezdése alapján a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges:

a) talajjavításhoz,

b) mezőgazdasági célú tereprendezéshez,

c) talajvédelmi műszaki beavatkozásokhoz, létesítmények megvalósításához, amennyiben az engedélyezés nem tartozik más hatóság hatáskörébe,

d) hígtrágya termőföldön történő felhasználásához az állattartás során keletkező egyéb szervestrágya kivételével,

e) szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználásához,

f) nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásához,

g) mezőgazdasági termelés során keletkező nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásához, kivéve a mezőgazdasági táblán keletkező növényi maradványokat.

Szennyvízgyűjtő akna gyümölcsfa közelében: együk a termést vagy ne?

Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy veszélyes lehet-e a gyümölcsfák termésére nézve egy közeli szennyvízgyűjtő akna, illetve meg lehet-e enni ezt a termést, vagy inkábbb ne. A Nébih hangsúlyozza, hogy a szennyvíz kezeletlenül az élelmiszer-láncba kerülve káros lehet a talajéletre, károsíthatja a növényeket és azon keresztül az emberi szervezetre is kockázatot jelenthet. Az, hogy mennyire kockázatos a szennyvíz, nagyon sok mindentől függ, ahogyan az is, hogy annak káros összetevői hogyan jutnak el vagy egyáltalán eljutnak-e például az almáig. Ismerni kell a szennyvíz összetevőit legalábbis olyan szinten, hogy milyen forrásból származnak (pl. háztartásból származó vagy nem természetes forrásból származó szennyvizek). Fontos tudni azt is, hogy az akna mennyire szigetelt, mert a szennyvíz a szigeteletlen aknán keresztül beszivároghat a talajba és azon keresztül eljuthat a növénybe.

A szennyvíz beltartalmi értékeitől függően károsíthatja a növényt. A gyümölcsfa életkorától és fajtájától is függ, hogy gyökerei milyen mélységig terjeszkednek, ezért elképzelhető, hogy a gyökerek a szennyezett talajvízen át, vagy akár az aknából közvetlenül is felvehetik a szennyvizet. Mindezek megismeréséhez érdemes felkeresni egy talajvíz, talaj és/vagy szennyvíz - esetleg az adott gyümölcs beltartalmi értékeinek - vizsgálatára szakosodott laboratóriumot. Azt soha ne feledjük, hogy a tisztítatlan szennyvíz káros a saját és a környezet egészségére is.