Fokozni kell az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességet, amiben a korábbiaknál hangsúlyosabb szerephez kell jutnia az Európai Zöld Megállapodásnak (European Green Deal). Utóbbi legambiciózusabb célja, Európa a világ első klímasemleges kontinense legyen. Az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás ugyanis egzisztenciális fenyegetést jelent Európa és a világ számára, így az unió gazdaságát modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá kell mihamarabb átalakítani - írta meg a Pénzcentrum.

A Green Deal Being Local munkacsoport ülésén feltették a kérdést: az EU vajon tényleg felkészült arra, hogy megbirkózzon az éghajlati és környezeti kockázatokkal és megpróbáltatásokkal? A vita során számba vették az ezen a területen elért legújabb eredményeket, miközben helyi és regionális szempontból is kitértek az Európai Zöld Megállapodás következő szakaszában megoldandó, főbb nyitott kihívásokra és szükségletekre.

Elisa Bardram, az Európai Bizottság Alkalmazkodás és Reziliencia, Kommunikáció és Civil Társadalmi Kapcsolatok szervezetének igazgatója, a téma előadója a tanácskozáson elmondta, hogy aktívan dolgoznak az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség fokozásán, mert soha nem volt ennyire sürgető a változó körülményekhez való alkalmazkodás, a vészhelyzetekre való megfelelő felkészülés és az ezekből történő gyors felépülés képessége. Ezért is jelenik meg ez a kötelezettségvállalás hangsúlyosan az Európai Zöld Megállapodásban.

A klímarezilienciához igazodó akciótervre és beruházási tervekre van szükségünk, amihez elsőként azonosítani kell a prioritásokat, majd elvégezni egy klímakockázati menedzsmentet. Az adottságok és lehetőségek viszont eltérőek, ezért ebben a helyi és regionális önkormányzatoknak kell a fő irányadóknak lenni

- hangsúlyozta Elisa Bardram.

Kiemelte a megjelenő, független tudományos jelentések szerepét ebben a komoly munkában, és felidézte az Európai Copernicus Éghajlatkutató Ügynökség néhány hete publikált, éves globális jelentését, amely szerint 2023 az eddigi legmelegebb év volt a mérések kezdete óta és az adatok a globális felszíni hőmérséklet emelkedését mutatják az iparosodás előtti szinthez képest, ahol a napi átlagok az év több időszakában több mint 2 Celsius-fokkal haladták meg ezeket.

Február végén zárul egy döntő, tizenkét hónapos mérési időszak: az ENSZ szakértői szerint ha a globális hőmérséklet-emelkedés meghaladja a 1,5 Celsius fokos szintet, akkor visszafordíthatatlan éghajlatváltozás kezdődhet. Elisa Bardram kiemelte: "A globális hőmérséklet 2023-ban kivételesen magas szintet ért el." Hozátette:

Kijelenthetjük, hogy az átlaghőmérséklet kétszer gyorsabban melegszik, mint az kezelhető és szinten tartható volna. A globális tengerfelszíni átlaghőmérséklet tartósan és szokatlanul magas maradt, áprilistól decemberig rekord szintet ért el. Európában tizenegy hónapig átlag feletti volt a hőmérséklet, és a szeptember volt a legmelegebb szeptember a feljegyzések kezdete óta.

Elisa Bardram szerint épp ezért sokkal jobban bele kell mennünk a részletekbe, és ezt a költségvetésnek is tükröznie kell. "Az Európai Zöld Megállapodás révén egy jó irányba indultunk el, de ez nem elég. Többek között az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség felé kell elmozdulni" - összegezte az igazgató.

Az éves adatok újabb bizonyítékot szolgáltatnak az éghajlatváltozás fokozódó hatásaira. Az Európai Unió ezért a rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményekre támaszkodva állapodott meg abban, hogy megpróbálja 2030-ig mintegy 55%-kal csökkenteni a kibocsátást. Ahogy arra a munkacsoport is rámutatott, az Európai Bizottság által irányított Copernicus-program egy remek eszköz arra, hogy irányítsák az éghajlatvédelmi intézkedéseket, a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez és a Zöld Átmenet felgyorsításához.