Szedlák Levente • 2024. április 8. 06:02
Bár a tavalyi őszi vetések során az időjárás többé-kevésbé a gazdák keze alá dolgozott, azért egyes térségekben az esőzések miatt miatt voltak csúszások a munkálatokban. Az őszi és a téli hónapok során az elszaporodó mezei pockok, valamint a bőséges csapadék okozta belvízfoltok is komoly problémákat jelentettek a termelőknek, míg az utóbbi időben a szárazabb időjárás hatásai kezdenek megmutatkozni. A gazdálkodók ezért inkább óvatosak az őszi vetésű gabonafélék kilátásait illetően, de abban mind egyetértenek, hogy ha nem történik semmi váratlan az időjárásban, akár még jó is lehet az év ezeknél a kultúráknál.
2023-ban sem voltak teljesen zökkenőmentesek az őszi vetési munkálatok Magyarországon. Az őszi esőzések és az egyes térségeket érintő, még az előző évi aszály hatásai mellett a mezei pockok elszaporodása is komoly problémákat tudtak okozni a gazdáknak, amin aztán az enyhe, csapadékos tél sem segített. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara őszi felmérése szerint a rágcsálók a legnagyobb problémát Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében jelentették. Az akkori visszajelzések szerint Békés vármegyében az egyes kultúrák vetésterületében is jelentős visszaesések voltak várhatóak a pocokinvázió miatt.
A nedves időjárás a kórokozóknak is kedvezett, ráadásul az év elején az ország több térségében is állt a víz a földeken, és sokáig nem lehetett tudni, ez vajon mekkora károkat okozhat az állományokban. A szakemberek szerint ugyanakkor a belvíz fontos szerepet játszik a talajvíz utánpótlásának szempontjából.
De hogyan is látják most az őszi vetések helyzetét a termelők? Mire számítanak, miben reménykednek? Az Agrárszektor ennek járt utána.
A Fejér vármegyei Enyingi Agrár Zrt.-nél 66%-ban arányban jó állapotban vannak az őszi vetések, ám a fennmaradó 33%-ot később tudták elvetni, november elején, így azok egyelőre közepes, vagy gyengébb állapotúak - tudtuk meg Szilárdi Józseftől, a vállalat növénytermesztési főágazatvezetőjétől. A szakember beszélt arról is, hogy az elmúlt időszakban a mezei pockok ellen az általuk művelt terület több mint felén védekezni kellett, ám az igazi problémát most a csapadékhiány jelenti. A növények a fejtrágyázás után kaptak körülbelül 10mm-nyi csapadékot, de a mostani száraz, relatíve meleg időjárás hatásai kezdenek látszani. A kilátásokat illetően Szilárdi József óvatosan fogalmazott, mint mondta, ebből még bármi lehet, igazából minden az időjáráson múlik.
A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Jászapáti 2000. Mezőgazdasági Zrt. növénytermesztési és üzemeltetési igazgatója, Nagy Miklós az Agrárszektor kérdésére elmondta, hogy az őszi vetésű kultúrák körülbelül 20%-a odalett, de nemcsak a pockok és a kártevők miatt, ugyanis a csapadékos őszi időjárásból kifolyólag nem tudták megfelelő módon elvégezni a talajmunkákat. A pockok kártétele körülbelül 10-12%-ra tehető. A szakember beszélt arról is, hogy ami viszont megmaradt a vetésekből, azt két részre lehet osztani: a búza jobb állapotban van, az árpa gyengébb, kevésbé fejlett. Nagy Miklós a kilátásokat illetően úgy nyilatkozott, hogy egy körülbelül 5 tonnás búzát remélnek, és egy 5,5 tonnás árpára lehet számítani, hacsak az időjárás közbe nem szól. A szakember hozzátette, hogy a jelenlegi felvásárlási árajánlatokkal ilyen eredményeknél jönnének ki épp nullára, úgyhogy az őszi vetéseket illetően ők kevésbé bizakodóak.
A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Szerencsi Mezőgazdasági Zrt.-nél ugyancsak kétféle állapotban vannak a növények. A normál időben elvetettek szépen festenek, jól jöttek ki a télből, ám azok, amelyeket csak november végén, december elején tudtak elvetni, kissé visszamaradottabbak. Erről a vállalkozás növénytermesztést felügyelő vezérigazgató-helyettese, Szabó Péter beszélt az Agrárszektornak, aki azt is hozzátette, hogy most úgy látják, mintha teljesen eltűntek volna a pockok. A szakember beszélt arról is, hogy az időjárással nem volt problémájuk, inkább az okozott gondokat, hogy késői szántások miatt néha a talajok elmunkálásának minősége nem lett jó. A kilátásokat illetően Szabó Péter úgy fogalmazott, hogy a kalászosoknál ők főleg vetőmagot és takarmányt állítanak elő, de tavaly kevesebbet tudtak vetni a megszokottnál. Vannak azonban átmenő készleteik, így emiatt nem aggódnak túlságosan. A mennyiséget tekintve a búzánál egyértelműen bizakodóak, és bár a későbbi vetésű állományoknál nem számítanak csúcstermésre, de azért ott is optimisták. A vetőmagnak termelt növényeknél 9-10 tonnát szoktak elérni a nyugati és a martonvásári fajtákkal. Szabó Péter azt is elmondta, hogy az őszi vetésűeknél elkezdték a gyomirtásokat, a gombaölős kezeléseket, a növények megkapták a fejtrágyázást is, és szerencsére mindig volt bemosó csapadék, amikor kellett.
Németh Zoltán, a Zala vármegyei Baki Agrocentrum Kft. növénytermesztési ágazatának vezetője elmondta, hogy az őszi vetésű állományok kifejezetten jó, erős állapotban vannak, az árpa és a búza 2-3 nóduszos állapotban vannak, nagyon fejlettek, a repce pedig 4-5 napja kezdett el virágozni. A szakember szerint összességében szép, egységes képet mutatnak az állományok, amelyek sok csapadékot kaptak. Németh Zoltán beszélt arról is, hogy a gabonákban kétszer, a repcében háromszor védekeztek már a kártevők ellen, de igazából az enyhe, csapadékos tél a gombabetegségeknek kedvezett, nekik is a lisztharmattal és a szeptóriával kellett megküzdeniük. A szakember szerint idén hamarabb indultak fejlődésnek a növények, körülbelül 7-10 nappal tart előrébb a természet, mint tavaly ilyenkor. A kilátásokat illetően a szakember óvatos volt, mint mondta, a repcénél 4-4,5 tonna körüli termésre számítanak, míg a gabonáknál - ha nem lesz semmi extra időjárás - 8-9 tonna is lehet az eredmény.