Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A kajszi egy potenciálisan jó exportpozíciókkal rendelkező gyümölcsfajunk: 2018 előtt évi 4-5 ezer tonnát exportáltunk, az utóbbi években azonban - a kiszámíthatatlan termés, illetve árualap miatt - jellemzően 1-2 ezer tonna a kivitt mennyiség. Az import ezzel párhuzamosan emelkedett, a korábbi évek 0,5-1,0 ezer tonnás mennyisége 1-2 ezer tonnára nőtt - írta meg a FruitVeB. A hazai kajszibarack termőterülete 2013 és 2020 között - a jó jövedelmezőségnek és a piaci pozícióinak köszönhetően - dinamikus növekedést mutatott: 4 ezer hektárról 5,7 ezer hektárra emelkedett. Az utóbbi néhány évben azonban - elsősorban az egyes években drasztikus terméskieséseket okozó fagykárok miatt - a kajsziültetvények területe csökken, jelenleg mintegy 5 ezer hektárt foglal el. A legjelentősebb termesztőkörzetek: Pest és Bács-Kiskun vármegyék (együtt 1350 hektár), Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye (1100 hektár), Somogy és Tolna vármegyék (együtt 900 hektár), valamint Fejér vármegye (500 hektár).
A hazai kajszitermés 2018 előtt, évjárattól függően 20 és 35 ezer tonna között mozgott. Azóta, különösen a gyakori és évi többszöri tavaszi fagykárok okán, a termésbiztonság nagyon jelentősen romlott, a termés egyre inkább kiszámíthatatlan, a termelés kockázata erősen fokozódott. Az erős fagykárral sújtott rossz évjáratokban (2018, 2020, 2021, 2023) mindössze 6-8 ezer tonna kajszit szüreteltünk, míg a jó évjáratokban 20 ezer tonna fölött volt a termés (2019: 37 ezer tonna, 2022: 24,3 ezer tonna).
Összejönni látszik az idei év
A tavalyi gyenge termésterhelés és jó csapadékviszonyok után idén nagyon jó virágzás volt tapasztalható. Az enyhe tél és korai kitavaszodás miatt a virágzás extrém korai volt, a szokásosnál mintegy három héttel hamarabb kezdődött: a Dél-Dunántúlon már február végén virágba borultak a korai fajták, március közepére pedig gyakorlatilag az egész országban lezajlott a kajszi virágzása. Ebben az időszakában általában kedvező időjárás uralkodott, ami alapot szolgáltatott a jó megporzáshoz és termékenyüléshez. Március második felére „menetrend szerint” megérkeztek a tavaszi fagyok: a március 19-20-ai lehűlési hullám elsősorban a Dunántúlon, a március 25-26-ai fagyok pedig nagyobbrészt az ország középső, illetve északi és észak-keleti részében okoztak károkat. Igen későn, április 19-21. között is érkezett egy éjszakai fagyokkal járó hidegbetörés, ami a Dunántúlt nagyobbrészt megkímélte, azonban Pest, Bács-Kiskun és Borsod vármegyékben okozott károkat. E késői fagyok kárhatása még a mai napig is a jelentős terméshullásban ölt testet.
Váratlan hírek jöttek a magyar barackról: ilyen már rég történt itthon
Mindezen események eredője, hogy a 2024. évben a 2023. évinél (6,5 ezer tonna) egyértelműen jobb, míg a 2022. évinél gyengébb termést várnak a hazai termelők: jelenleg, a szezon legelején látható kép alapján várhatóan 16-18 ezer kajszit szüretelhetnek idén, ami optimális esetben elérheti a 20 ezer tonnát, rosszabb esetben 15 ezer tonna alatt is maradhat. A ténylegesen szüretelhető termés elsősorban a következő két hónap időjárása alakulásának függvénye (csapadék- és hőmérsékleti viszonyok, jégkárok), de jelentős szerepe van még annak is, hogy lesz-e további váratlanul nagy mértékű terméshullás a március-áprilisi fagykárok vagy „meghűlés” következtében.
A fagyoktól jobban megkímélt Dunántúlon egyértelműen jobb termést lehet látni, míg az ország középső és északi részében jelentősebb a terméskiesés. A március közepétől tartó, sok helyen aszályos időjárás szintén rontotta a terméskötődést, vagy a későbbiekben a kisebb gyümölcsméretek miatt csökkenti a szüretelhető mennyiségeket.
A pontosabb prognózist rendkívüli módon nehezíti, hogy a három tavaszi lehűlési hullám nagyon mozaikosan okozott károkat: az ültetvény fekvésétől, elhelyezkedésétől, tengerszint feletti magasságától, stb. függően még egy termesztőkörzeten, sőt még egy településen belül is lehet találni olyan ültetvényeket, illetve gazdaságokat, ahol a szolidabb fagyok és a jó kötődés következtében intenzív termésritkításra volt szükség, és teljes termést szüretelnek, míg ugyanott más gazdák akár 50-80% terméskiesést is elszenvedtek. Helyenként nagyon jelentős különbségek vannak fajtánként is. Az idei évre jellemző, hogy a korai időszakban (május 20-június 20.) is lesz érdemi mennyiségű hazai termés, jóllehet a korábbi évek fagykárai éppen ezen szegmensben okoztak jelentős mennyiségi kieséseket.
A 2024-es szezon a szokásosnál korábban kezdődött
Idén a szokásosnál szűk két héttel korábban, május 20-25. között elindult a hazai kajszi szürete. Így a jelenleg látható helyzet alapján egy elnyúló, hosszú kajsziszezonra van kilátás, nem bőséges, de kielégítő terméssel. Mindeddig érdemi minőségi problémák nincsenek, bár lokálisan már alakultak ki minőségi károkat okozó jégverések, továbbá növényvédelmi szempontból vezettek meglepetéshez a gombás és baktériumos fertőzések (Stigmina, Xanthomonas), valamint helyenként a fülbemászó vagy a madarak (seregélyek, varjak) okozta jelentősebb károkról számoltak be a gazdák.
Az idei évben is egyértelműen látszik, hogy a sikeres kajszitermesztés kulcsa: a jó termőhely-választás (fagyzugos helyek elkerülése), az aktív fagyvédelem, a magas színvonalú és intenzív termesztéstechnológia (öntözés, tápoldatozás, kézi termésritkítás, stb.), illetve a jégkárokkal szemben biztonságot nyújtó jégháló-takarás. Az ilyen ültetvényekben általában jó vagy jobb a termés, és kiváló a gyümölcsméret, illetve a minőség. A FruitVeB ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az időjárás későbbi alakulása még érdemben befolyásolhatja az idei kajszitermést.
